SG.hu·
Az IT-óriáscégek egyszerre jelentenek átkot és áldást
Az amerikai társaságok egyrészt rendkívül sok szakembert foglalkoztatnak, másrészt komoly munkaerő-elszívó hatást fejtenek ki a piacon.
A nehéz gazdasági helyzetben világszerte sok döntéshozó és munkavállaló örül annak, ha egy társaság bejelenti, hogy több ezer embert akar felvenni. Hiszen javul a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség és nő a fogyasztás. Azonban a folyamatnak nem csupán előnyei vannak.
A Google legnagyobb Amerikai Egyesült Államokon kívüli fejlesztőközpontja Zürichben működik. A társaság nagyon komoly szerepet szán Európának, ezt támasztja alá az is, hogy a svájci városban 2021-ig 2000-ről 5000-re akarja növelni a munkatársak számát. Az Apple szintén keres helyi szakembereket, még ha nem is ilyen mennyiségben, ezért a mérnökök, a szoftverfejlesztők és -elemzők válogathatnak a jobbnál jobb ajánlatok közül. A jelenség nem csupán Európában figyelhető meg, hanem világszerte. Azonban pont egy az USA-ban történt eset mutatta meg, hogy a dolog nem csak pozitív hatásokkal jár.
Az Uber 2015-ben a Carnegie Mellon Egyetem Robotikai Tanszékének 40 dolgozóját csábította át saját részlegéhez és mindez nagyon komoly problémákat okozott, hiszen a tanszék működése majdhogynem ellehetetlenült. Roland Siegwart, az ETH Zurich professzora elmondta, hogy eddig tucatnyi munkatársa lett a Facebook, a Google vagy az Apple alkalmazottja.
Siegwart ugyanakkor megkülönböztet egymástól két dolgot. Az egyik, hogy a már végzett és doktorival rendelkező személyek esetében teljesen elfogadhatónak tartja, hogy idővel a magánszektorba váltsanak. A másik dolog viszont nagyon is zavaró, egyre gyakoribb ugyanis, hogy a cégek a hallgatókat keresik meg és próbálják meg elcsábítani. A főiskolák és az egyetemek nagyon is nyitott létesítmények, gyorsan kikereshető valakinek a telefonszáma vagy az e-mail címe. Nyilvánosak mindenkinek a publikációi is, így gyorsan felmérhető a szakterülete, az érdeklődési köre. Siegwart szerint amennyiben valakit azután csábít el egy vállalat, hogy már végzett, az rendben van, de ha előbb, az problémás. Sokan ugyanis engednek a csábításnak, a magas fizetés ígéretének és akár félbe is hagyhatják a tanulmányaikat.
Martin Geissmann, a Credit Suisse IT-dolgozók toborzásáért felelős vezetője közölte, hogy már az 1990-es évek óta hiány van IT-szakemberekből, de néhány éve ez a probléma teljesen új szintre került. Különösen a több éves tapasztalattal rendelkező IT-szakértőkből van hiány a piacon. Ez részben arra vezethető vissza, hogy sokan specializálták magukat egy bizonyos területre, például banki informatikára, digitális fizetési rendszerekre, kiberbiztonságra vagy szabályozási témákra és ezek a szakemberek nem szívesen váltanak más területre.
A helyzetet megsínylik a startupok is. Az induló vállalkozások ugyan komoly lehetőségeket kínálnak az önmegvalósításra, azonban részvényopciók helyett sokan inkább jó fizetést és biztonságos munkahelyet keresnek, amelyek alapján felépíthetik a családjukat és az egzisztenciájukat. Így az IT-konszernek itt is előnyös helyzetben vannak. Ráadásul a legtöbb óriásvállalat komoly lehetőségeket kínál az étkezés, a kikapcsolódás, a kiegészítő szolgáltatások vagy éppen a saját projektek elindítása területén.
Az elmúlt években az IT-óriásoknál is alapvetően megváltozott a helyzet. A Google zürichi központjában például néhány éve még igazi startup-hangulat uralkodott: mindenki ismerte egymást személyesen és sok csoport dolgozott új termékeken. A menedzsment éppen ezért arra összpontosított, hogy mekkora piaci lehetőségek vannak egy-egy ötletben és nem pedig arra, hogy mekkorák a költségek. Időközben azonban egyre fontosabbá válik a költségszempont, s ha megvalósul a létszámbővítés és a foglalkoztatottak száma a mostani 2000-ről 5000-re nő, akkor további menedzsmentszintekre lesz szükség. A Google továbbra is egy innovatív társaság, azonban a bürokratikus intézkedések hatása alól már nem tudja magát kivonni.
Samuel Leiser, a társaság szóvivője hangsúlyozta, hogy Zürichben továbbra is ápolják a startup-kultúrát. Erre jó példa a minden héten megrendezett "Végre péntek!" ("Thank God it’s Friday"-nap), amikor a dolgozók a helyi étteremben találkoznak, köszöntik az új kollégáikat és készülnek a hétvégére. Ez a nyitott vállalati légkör lehetővé teszi, hogy mindenki aktív legyen, s az ötleteit, valamint a véleményét megossza másokkal. Arra a kritikára, hogy a Google elcsábítja más vállalkozásoktól a tehetségeket, Leiser úgy reagált, hogy ők úgy érzik, részét képezik a svájci gazdaságnak, amihez szeretnének is hozzájárulni. A "Google for Entrepreneurs" partnerség kifejezetten a helyi startup-közösségnek szól, az idei nyártól pedig Zürichben képeznek majd ki IT-szakmunkásokat az alkalmazásfejlesztés területén. Emellett támogatják az iskolai informatikai képzéseket és erős kutatási partnerséget alakítottak ki mind az ETH Zürich, mind az ETH Lausanne képviselőivel.
A nehéz gazdasági helyzetben világszerte sok döntéshozó és munkavállaló örül annak, ha egy társaság bejelenti, hogy több ezer embert akar felvenni. Hiszen javul a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség és nő a fogyasztás. Azonban a folyamatnak nem csupán előnyei vannak.
A Google legnagyobb Amerikai Egyesült Államokon kívüli fejlesztőközpontja Zürichben működik. A társaság nagyon komoly szerepet szán Európának, ezt támasztja alá az is, hogy a svájci városban 2021-ig 2000-ről 5000-re akarja növelni a munkatársak számát. Az Apple szintén keres helyi szakembereket, még ha nem is ilyen mennyiségben, ezért a mérnökök, a szoftverfejlesztők és -elemzők válogathatnak a jobbnál jobb ajánlatok közül. A jelenség nem csupán Európában figyelhető meg, hanem világszerte. Azonban pont egy az USA-ban történt eset mutatta meg, hogy a dolog nem csak pozitív hatásokkal jár.
Az Uber 2015-ben a Carnegie Mellon Egyetem Robotikai Tanszékének 40 dolgozóját csábította át saját részlegéhez és mindez nagyon komoly problémákat okozott, hiszen a tanszék működése majdhogynem ellehetetlenült. Roland Siegwart, az ETH Zurich professzora elmondta, hogy eddig tucatnyi munkatársa lett a Facebook, a Google vagy az Apple alkalmazottja.
Siegwart ugyanakkor megkülönböztet egymástól két dolgot. Az egyik, hogy a már végzett és doktorival rendelkező személyek esetében teljesen elfogadhatónak tartja, hogy idővel a magánszektorba váltsanak. A másik dolog viszont nagyon is zavaró, egyre gyakoribb ugyanis, hogy a cégek a hallgatókat keresik meg és próbálják meg elcsábítani. A főiskolák és az egyetemek nagyon is nyitott létesítmények, gyorsan kikereshető valakinek a telefonszáma vagy az e-mail címe. Nyilvánosak mindenkinek a publikációi is, így gyorsan felmérhető a szakterülete, az érdeklődési köre. Siegwart szerint amennyiben valakit azután csábít el egy vállalat, hogy már végzett, az rendben van, de ha előbb, az problémás. Sokan ugyanis engednek a csábításnak, a magas fizetés ígéretének és akár félbe is hagyhatják a tanulmányaikat.
Martin Geissmann, a Credit Suisse IT-dolgozók toborzásáért felelős vezetője közölte, hogy már az 1990-es évek óta hiány van IT-szakemberekből, de néhány éve ez a probléma teljesen új szintre került. Különösen a több éves tapasztalattal rendelkező IT-szakértőkből van hiány a piacon. Ez részben arra vezethető vissza, hogy sokan specializálták magukat egy bizonyos területre, például banki informatikára, digitális fizetési rendszerekre, kiberbiztonságra vagy szabályozási témákra és ezek a szakemberek nem szívesen váltanak más területre.
A helyzetet megsínylik a startupok is. Az induló vállalkozások ugyan komoly lehetőségeket kínálnak az önmegvalósításra, azonban részvényopciók helyett sokan inkább jó fizetést és biztonságos munkahelyet keresnek, amelyek alapján felépíthetik a családjukat és az egzisztenciájukat. Így az IT-konszernek itt is előnyös helyzetben vannak. Ráadásul a legtöbb óriásvállalat komoly lehetőségeket kínál az étkezés, a kikapcsolódás, a kiegészítő szolgáltatások vagy éppen a saját projektek elindítása területén.
Az elmúlt években az IT-óriásoknál is alapvetően megváltozott a helyzet. A Google zürichi központjában például néhány éve még igazi startup-hangulat uralkodott: mindenki ismerte egymást személyesen és sok csoport dolgozott új termékeken. A menedzsment éppen ezért arra összpontosított, hogy mekkora piaci lehetőségek vannak egy-egy ötletben és nem pedig arra, hogy mekkorák a költségek. Időközben azonban egyre fontosabbá válik a költségszempont, s ha megvalósul a létszámbővítés és a foglalkoztatottak száma a mostani 2000-ről 5000-re nő, akkor további menedzsmentszintekre lesz szükség. A Google továbbra is egy innovatív társaság, azonban a bürokratikus intézkedések hatása alól már nem tudja magát kivonni.
Samuel Leiser, a társaság szóvivője hangsúlyozta, hogy Zürichben továbbra is ápolják a startup-kultúrát. Erre jó példa a minden héten megrendezett "Végre péntek!" ("Thank God it’s Friday"-nap), amikor a dolgozók a helyi étteremben találkoznak, köszöntik az új kollégáikat és készülnek a hétvégére. Ez a nyitott vállalati légkör lehetővé teszi, hogy mindenki aktív legyen, s az ötleteit, valamint a véleményét megossza másokkal. Arra a kritikára, hogy a Google elcsábítja más vállalkozásoktól a tehetségeket, Leiser úgy reagált, hogy ők úgy érzik, részét képezik a svájci gazdaságnak, amihez szeretnének is hozzájárulni. A "Google for Entrepreneurs" partnerség kifejezetten a helyi startup-közösségnek szól, az idei nyártól pedig Zürichben képeznek majd ki IT-szakmunkásokat az alkalmazásfejlesztés területén. Emellett támogatják az iskolai informatikai képzéseket és erős kutatási partnerséget alakítottak ki mind az ETH Zürich, mind az ETH Lausanne képviselőivel.