SG.hu·
Óriás korallzátonyra bukkantak az Amazonas folyó torkolatánál
Egy óriás korallzátonyra bukkantak az Amazonas folyó atlanti-óceáni torkolatának iszapos vizének mélyén, a 9,3 ezer négyzetkilométer területű természeti képződmény egy olyan térségben terül el, amelyet kőolajfeltárásra jelöltek ki.
A mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony, amely Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig, meglepte a tudósokat, kormányzati illetékeseket, valamint az olajvállalatokat, amelyek megkezdték az olajfeltárási munkálatokat a térségben - adta hírül a The Guardian. A korallzátony létezésére senki nem gyanakodott, mivel a világ nagy folyói szétszabdalják a zátonyrendszereket, és ezért azokon nem nő korall. Ráadásul a korallok a tiszta, napfénnyel jól átitatott, sós vizekben élnek, viszont az Amazonas torkolata a világ egyik legiszaposabb torkolatvidéke, a folyó több ezer kilométeren magával sodort és óceánba mosott hordalékával.
A korallzátony azonban jól fejlődik az Amazonas édesvízi torkolatának vize alatt. Más korallzátonyokhoz képest viszonylag gyenge állapotban van, ennek ellenére több mint 60 szivacsfajt, 73 halfajt, rákot, tengeri csillagot találtak a térségében - írták a tudósok a Science Advences folyóiratban. Patricia Yager, az amerikai Georgiai Egyetem óceán- és klímaváltozás-kutató professzora szerint a szakemberket nagyon meglepte a korallzátony léte. "Elképedtem, csakúgy, mint a másik 30 óceánkutató - mondta a The Atlantic című brazil lapnak.
Az újság szerint a korallzátonyt azonban súlyos veszély fenyegeti, a brazil kormány 80 parcellára adott ki kőolajfeltárási engedélyt a térségben, ezekből 20 esetében már meg is kezdődött az olajkitermelés, némelyik épp a korallzátony fölött.
A mintegy 965 kilométer hosszú korallzátony, amely Francia Guyana partjaitól húzódik Brazília Maranhao szövetségi államáig, meglepte a tudósokat, kormányzati illetékeseket, valamint az olajvállalatokat, amelyek megkezdték az olajfeltárási munkálatokat a térségben - adta hírül a The Guardian. A korallzátony létezésére senki nem gyanakodott, mivel a világ nagy folyói szétszabdalják a zátonyrendszereket, és ezért azokon nem nő korall. Ráadásul a korallok a tiszta, napfénnyel jól átitatott, sós vizekben élnek, viszont az Amazonas torkolata a világ egyik legiszaposabb torkolatvidéke, a folyó több ezer kilométeren magával sodort és óceánba mosott hordalékával.
A korallzátony azonban jól fejlődik az Amazonas édesvízi torkolatának vize alatt. Más korallzátonyokhoz képest viszonylag gyenge állapotban van, ennek ellenére több mint 60 szivacsfajt, 73 halfajt, rákot, tengeri csillagot találtak a térségében - írták a tudósok a Science Advences folyóiratban. Patricia Yager, az amerikai Georgiai Egyetem óceán- és klímaváltozás-kutató professzora szerint a szakemberket nagyon meglepte a korallzátony léte. "Elképedtem, csakúgy, mint a másik 30 óceánkutató - mondta a The Atlantic című brazil lapnak.
Az újság szerint a korallzátonyt azonban súlyos veszély fenyegeti, a brazil kormány 80 parcellára adott ki kőolajfeltárási engedélyt a térségben, ezekből 20 esetében már meg is kezdődött az olajkitermelés, némelyik épp a korallzátony fölött.