SG.hu
Gondolj rám - lelkizés Kern Andrással
Ritkaság manapság az idősebb generációkat megcélzó fekete humorú, csavaros emberi történet. Lehet, hogy most sem kellett volna erőltetni.
Nem is olyan régen akadt néhány évtizednyi holtidő a magyar filmgyártásban, ám úgy öt-hat éve megkezdődött a felfelé ívelés meglepően hirtelen, gyors ütemű fordulata. Megjelent a színen egy olyan filmes generáció, amely soraiban az újdonsült művészek végre friss mondanivalóval és szemléletmóddal rendelkeznek. Ezek az alkotók az igazán hasznosnak bizonyuló Filmalap támogatásával sorra készítik a jobbnál jobb mozgóképeket, így örülhetünk az elmúlt esztendőkben olyan produkcióknak, mint az Utóélet, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, a Saul fia, vagy éppen sorozatos területről az Aranyélet. A Gondolj rám nem a fent leírt generáció munkája…
Dr. Borlai (Kern András) osztályvezető főorvos, aki a rák szó hallatán nem rezzen össze, inkább cinizmussal üti el a komoly témák súlyát. A doktor semmiben nem szenved hiányt, hiszen munkájában elismert, magánéletében pedig sikeres. Nem csak felesége (Eszenyi Enikő) és gyereke, hanem még szeretője is van. Az utóbbi időben azonban hirtelen érkező rosszullétek kínozzák a férfit, aki így elvégeztet magán egy alapos vizsgálatsorozatot. Az eredményekből kiderül, hogy Dr. Borlai rákos és talán már nincs is túl sok ideje hátra. A rossz hírt meghallva nem rezzen össze, ehelyett eszelős tervet eszel ki. Elhatározza, hogy megutáltatja magát mindenkivel, aki szereti, hogy halála ne okozzon majd nagy fájdalmat.
Kern András filmjének főhőse egy előző évezredbeli, feledhető magyar filmekből ismerős hazai környezetbe helyezett, rendkívül lapos Dr. House klón, aki idejétmúlt vicceivel legfeljebb kortársait tudja valamelyest elszórakoztatni. Ettől függetlenül lehet nevetgélni a produkción, ám a valóban humoros momentumok inkább a mellékszereplőkhöz kötődnek. A forgatókönyv cselekményvezetés szempontjából vizsgálva leginkább az alapvetésért dicsérhető meg. A doktor őrült terve valóban elgondolkodtató, remek lehetőség egy ütős fekete komédiára. Az ütős fekete komédia azonban végül csak nagyon részlegesen válik valóra, hiszen a Gondolj rám gyakran válik erőltetetté, unalmassá, vagy unalmasan erőltetetté, utóbbi pedig érthetően a legrosszabb a három közül.
Valóban érezhető, hogy egy korábbi filmes generáció munkájáról van szó, és ez nem csupán a forgatókönyv szempontjából igaz. Kern András rendezése szintén a régi, elfelejteni vágyott stílust idézi. A direktor nem kockáztat, biztonsági játékot játszik. Jelenetkoreográfiái átlagosak, laposak, generált szituációi ezerszer látott sablonok úgy a színészvezetés, ahogy a beállítások szempontjából. Egy-két meglepően kiemelkedő, ötletes momentumtól eltekintve ez leginkább egy középkategóriás tévéfilm, ami valahogy bekerült a mozikba.
Színészi fronton eléggé felemás az összkép. Az tudva levő, hogy leginkább Kern András szívügyének tekinthető ez a produkció, ám mégis a főszereplő az, aki eléggé gyenge produktumot prezentál. Én nem tudtam róla elhinni, hogy valóban haldoklik és ezért meg akarja utáltatni magát a szeretteivel. Én egy egész jó színészt láttam, aki az előbbit igyekszik nagyon jól eljátszani… Eszenyi Enikő viszont eléggé hiteles, ám számomra talán Elek Ferenc mellékszerepe emelkedett ki leginkább a gárdából.
A Gondolj rám leginkább azok számára lehet szórakoztató, akik az előző évezred vége felé jókat nevettek és szórakoztak Kern András generációjának alkotásain. A fiatalabb, másféle ingerekre vágyó közönség inkább a Filmalap által felkarolt, újdonsült alkotók művei után kutasson.
Nem is olyan régen akadt néhány évtizednyi holtidő a magyar filmgyártásban, ám úgy öt-hat éve megkezdődött a felfelé ívelés meglepően hirtelen, gyors ütemű fordulata. Megjelent a színen egy olyan filmes generáció, amely soraiban az újdonsült művészek végre friss mondanivalóval és szemléletmóddal rendelkeznek. Ezek az alkotók az igazán hasznosnak bizonyuló Filmalap támogatásával sorra készítik a jobbnál jobb mozgóképeket, így örülhetünk az elmúlt esztendőkben olyan produkcióknak, mint az Utóélet, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, a Saul fia, vagy éppen sorozatos területről az Aranyélet. A Gondolj rám nem a fent leírt generáció munkája…
Dr. Borlai (Kern András) osztályvezető főorvos, aki a rák szó hallatán nem rezzen össze, inkább cinizmussal üti el a komoly témák súlyát. A doktor semmiben nem szenved hiányt, hiszen munkájában elismert, magánéletében pedig sikeres. Nem csak felesége (Eszenyi Enikő) és gyereke, hanem még szeretője is van. Az utóbbi időben azonban hirtelen érkező rosszullétek kínozzák a férfit, aki így elvégeztet magán egy alapos vizsgálatsorozatot. Az eredményekből kiderül, hogy Dr. Borlai rákos és talán már nincs is túl sok ideje hátra. A rossz hírt meghallva nem rezzen össze, ehelyett eszelős tervet eszel ki. Elhatározza, hogy megutáltatja magát mindenkivel, aki szereti, hogy halála ne okozzon majd nagy fájdalmat.
Kern András filmjének főhőse egy előző évezredbeli, feledhető magyar filmekből ismerős hazai környezetbe helyezett, rendkívül lapos Dr. House klón, aki idejétmúlt vicceivel legfeljebb kortársait tudja valamelyest elszórakoztatni. Ettől függetlenül lehet nevetgélni a produkción, ám a valóban humoros momentumok inkább a mellékszereplőkhöz kötődnek. A forgatókönyv cselekményvezetés szempontjából vizsgálva leginkább az alapvetésért dicsérhető meg. A doktor őrült terve valóban elgondolkodtató, remek lehetőség egy ütős fekete komédiára. Az ütős fekete komédia azonban végül csak nagyon részlegesen válik valóra, hiszen a Gondolj rám gyakran válik erőltetetté, unalmassá, vagy unalmasan erőltetetté, utóbbi pedig érthetően a legrosszabb a három közül.
Valóban érezhető, hogy egy korábbi filmes generáció munkájáról van szó, és ez nem csupán a forgatókönyv szempontjából igaz. Kern András rendezése szintén a régi, elfelejteni vágyott stílust idézi. A direktor nem kockáztat, biztonsági játékot játszik. Jelenetkoreográfiái átlagosak, laposak, generált szituációi ezerszer látott sablonok úgy a színészvezetés, ahogy a beállítások szempontjából. Egy-két meglepően kiemelkedő, ötletes momentumtól eltekintve ez leginkább egy középkategóriás tévéfilm, ami valahogy bekerült a mozikba.
Színészi fronton eléggé felemás az összkép. Az tudva levő, hogy leginkább Kern András szívügyének tekinthető ez a produkció, ám mégis a főszereplő az, aki eléggé gyenge produktumot prezentál. Én nem tudtam róla elhinni, hogy valóban haldoklik és ezért meg akarja utáltatni magát a szeretteivel. Én egy egész jó színészt láttam, aki az előbbit igyekszik nagyon jól eljátszani… Eszenyi Enikő viszont eléggé hiteles, ám számomra talán Elek Ferenc mellékszerepe emelkedett ki leginkább a gárdából.
A Gondolj rám leginkább azok számára lehet szórakoztató, akik az előző évezred vége felé jókat nevettek és szórakoztak Kern András generációjának alkotásain. A fiatalabb, másféle ingerekre vágyó közönség inkább a Filmalap által felkarolt, újdonsült alkotók művei után kutasson.
|
Gondolj rám színes, magyar dramedy, 103 perc, 2014 rendező: Kern András író: Vámos Miklós forgatókönyvíró: Vámos Miklós, Kern András operatőr: Ragályi Elemér zene: Presser Gábor producer: Szekeres Dénes vágó: Kornis Anna Kern András Eszenyi Enikő Majsai-Nyilas Tünde Szilasi Blanka Rajhona Ádám Puskás Tamás Börcsök Enikő Liptai Claudia Törőcsik Franciska Fesztbaum Béla Elek Ferenc Bereczki Zoltán |
