#16
Akár egy RTG-ben, vagy egészségügyi, ipari sugárforrásokban levő izotópok is felhasználhatók egyfajta piszkos bombaként. Ez vagy 100 éve így van, mégis ilyen fajta események, balesetek, merényletek elenyésző számban történnek.
Azonban, ha a környezeti hatásba eleve belevesszük minden esetben azt, amit bányászat, vagy kibocsájtás jelent adott mennyiségű elektromos energia előállításához, akkor még az esetenkénti balesetekkel együtt is jobb lehet a nukleáris technológia eredménye/veszélyessége, sőt akár a lakosság ennek következtében növekvő sugárterhelése, mint akár a fosszilis (ez több a környezrtbe kijutó izotópot jelent, mint a nukleáris úton előállított áram esetében), akár a zöld energiaforrásoké (ezek nem tervezhető energiatermelésük miatt több akksit igényelnek ugye).
Ismétlem a nukleáris technológia kezeléséről, egészségügyi, munkaegészségügyi aspektusairól az emberek szinte semmit sem tudnak. Ez még a technikát használókra, vagy az általános egészségügyi szakszemélyzetre is igaz lehet. Azt tudják, hogy egy elektromos áramnak kitett, villámcsapott személlyel mit kell kezdeni, de hogy a sugárzásnak kitett embert hogy kezeljék azt nem. Akár azt sem tudják mi a különbség a sugárzásnak kitett, vagy sugárszennyezett ember között, ezért a beteget a mentőorvos nem engedi be a mentőautóba. Volt már ilyen.
Ez a nemtudás vezet a nukleáris technológiával kapcsolatos legendákhoz, hamis kockázatbecsléshez, hihetetlen és indokolatlan nagyságú félelemhez.
#16