#12
És miért gondolod, hogy pont ezek annyira kilógnának a sorból? Ez a két példa a kicsi barna törpékhez tartozik, a Jupiternél melegebb felszíni hőmérséklettel, ami egyébként is inkább becslés.
De az objektumok hőmérséklete nem (csak) a felszíni hőmérsékletet jelenti hanem a mag hőmérsékletét is, ahol a hőmennyiség zöme keletkezik. A gravitációs sugárzás elnyelésével keletkező hő ami a tömegtől függ. A felszíni hőmérséklet persze attól is függ milyen sűrű az objektum, milyen elemek építik fel és van e vagy mekkora az egyéb hőtermelő képessége pl forgási vagy árapály súrlódás, fúzió, esetleg radioaktív bomlás bár ez utóbbi kisebb jelentőségű lehet, mert nyilván nem plutóniumból vannak az égitestek viszont hidrogén vagy lítium bőven rendelkezésre állhat, most elsősorban a barna törpékre gondolok.
Egy csapágygolyó maghőmérséklete nem tér el a környezetétől, egy aszteroida maghőmérséklete sem lehet lényegesen magasabb mint a felszíne. De a Hold (felszíne = 40 K) magja már bizonyára melegebb (olvadt) és a határ a csillagos ég.
#12