• kvp
    #2
    A prototipus ara elsosorban a fejlesztes koltsegeirol szol. Ha 1 millio dollarba kerult az elso, az azt jelenti, hogy ennyibol fejlesztettek ki. Gyartani mar sokkal olcsobban lehet. Ha keszitenek belole 10 ezer darabot, akkor mar csak 10 dollar fejlesztesi koltseg jut egy gepre. Hany mekis etterem van? Kb. 38 ezer, tehat mar egy negyedakkora halozat szamara is oriasi sporolas lenne az automatizacio. A gepekben az az elonyos, hogy csak egyszer kell kitalalni oket, darabonkent egyszer legyartani es utanna hosszu ideig hasznalhatoak, mig egy alkalmazott eseten mindegyiket be kell tanitani es a magas fluktuacio miatt sokkal gyorsabban cserelodnek mint a gepek.

    A tomeggyartas is errol szol. Van par kepzett mernok, aki kitalalja mites hogyan kell csinalni, aztan a kepzetlen embereket konnyen es olcson be lehet tanitani a gepsor kezelesere es a termek olyan mintha a kepzett mernokok keszitettek volna mindegyiket. Mi tortenik ha kihagyjuk a betanitott munkasokat es automatizalunk? Meg jobb lesz a minoseg, mert a gepek pontosabbak az embereknel, tehat meg a mernokok sem tudnanak kezzel olyan jo minoseget kesziteni, mint a gepek. Mindezt ugy, hogy a mernok (jo dragan) dolgozik rajta par orat hogy megtervezze, majd a gep fillerekert ontja magabol a precizen legyartott termeket.

    A meki ilyen szempontbol a manufakturalis hagyomanyos ettermek es a teljesen automatizalt etelgyarak kozott van feluton, kb. a futoszallagos termeles hoskoranak szintjen. Ha elore haladnak es automatizalnak, akkor eljuthatunk oda, hogy meg gyorsabban, meg kisebb koltseggel allitsanak elo ugyanolyan tomeggyartott termekeket mint most. Raadasul a munkaerohiany is csokken, hiszen sokkal kevesebb ember eleg lesz a gepek felugyeletere.