-
Caro #121 Még várom az állításaimat cáfoló forrásokat az eddigi kommentek között! Nyílt kör, bárki kereshet! :)
Addig is, azoknak a kedvéért, akik tényleg érdeklődnek, voltam olyan jó és lefordítottam a wikipédia angol "hunter-gatherer" szócikkének idevágó részeit. Kérlek nézzétek el nekem, hogy nem a szép magyar fordítás volt a célom, hanem az, hogy a szöveg könnyen összehasonlítható maradjon az eredetivel.
Olvassátok:
Vadászó-gyűjtögető
Egy vadászó-gyűjtögető egy olyan ember, aki olyan közösségben él, ahol az élelem többségét vagy teljes egészét gyűjtögetésből szerzik (vad növények gyűjtögetéséből és vad állatok hajszolásából), szemben a [mező]gazdálkodó közösségekkel, ahol az élelem forrását nagyrészt a háziasított fajták jelentik.
A vadászás-gyűjtögetés volt az emberiség első és legsikeresebb alkalmazkodása, ami kitöltötte az emberi történelem 90%-át. A mezőgazdaság felfedezése [inkább kialakulása] után, a megmaradt vadászó-gyűjtögetőket kiszorírották vagy leigázták a növénytermesztő és állattenyésztő csoportok a világ nagyrészén.
[...]
Közös tulajdonságok
Élettér és népesség
A legtöbb vadászó-gyűjtögető nomád vagy félnomád életet él átmeneti településeiken. A mobilis közösségek rendszerint nem maradandó anyagokból készítenek magának menedéket, vagy természetes sziklaüregekben húzodnak meg, ha azok elérhetőek.
Néhány vadászó-gyűjtögető kultúra [inkább közösség], mint az [észak-amerikai] Csendes Óceáni Partszakasz bennszülött lakói, különösen gazdag [természeti] környezetben élt, ami lehetővé tette számukra a részleges vagy teljes letelepedést.
Szociális és gazdasági kultúra
A vadászó-gyűjtögetők szociális világképe általában egalitárius, bár a letelepedettek (mint az Észak Amerika Északnyugati Partvidékén élők) kivételt képeznek.
Közel az összes afrikai vadászó-gyűjtögető egalitáriánus, ahol a nők befolyása és ereje [nem testi ereje, az angolban powerful] körübelül megegyezik a férfiakéval. Karl Marx ezt a szocio-gazdasági rendszert primitív kommunizmusként írta le.
A vadászó gyűtögető csoportok egalitáriussága sohasem teljes, de evolúciós szemszögből nézve megdöbbentő. Az ember két legközelebbi főemlős rokona közül a csimpánz minden, csak nem egalitáriánus, hanem hierarchiába szerveződik, aminek a tetején gyakran egy alfa hím dominál. Olyan nagy a kontraszt az emberi vadászó-gyűjtögetőkkel, hogy a paleo-antropológusok széles köre azzal érvel, hogy a dominanciával szembeni ellenállás egy kulcsfontosságú tényező volt az emberi evolúciónak abban a szakaszában, amikor az emberi tudat, a nyelv, a rokoni kapcsolatok és a szociális szerveződés kialakult.
Az antropológusok fenntartják, hogy a vadászó-gyűjtögetőknek nincsenek állandó vezéreik, a kezdeményező szereplője mindig az adott feladat alapján választódik ki. A vadászó-gyűjtögető közösségek szociális és gazdasági egyenlősége mellett gyakran, bár nem mindig, nemi egyenlőség is fennáll. A vadászó-gyűjtögetők rokoni vagy csoport [angolul band, nem group] (vagy törzsi) alapon szerveződnek. [...]
Gyakori felállás a munka nemek szerinti felosztása, a gyűjtögetés nagy részét a nők végzik, míg a férfiak a nagy vadak elejtésével foglalkoznak. Elképzelhető volna, hogy ez a felállás elnyomja a nőket, benntartva őket az otthoni környezetben [domestic sphere, nehéz lefordítani]. Ezzel szemben, néhány megfigyelő szerint a vadászó-gyűjtögető nők nem értik ezt az értelmezést. Mivel a gyermeknevelés kollektív, minden csecsemőnek több anyja [gondozó értelemben] és férfi gondozója van az otthoni környezet [megint csak domestic sphere] nem nem lecsupaszított vagy kisajátított, hanem erőt adó helynek számít [az angolban empowering]. A nők minden vadászó-gyűjtögető közösségben értékelik a férfiak által szerzett, a táborba visszahozott húst. [...]
A nemek szerinti munkamegosztás a mai napig a legtöbb vadászó-gyűjtögető társadalom része. Azonban némely esetben a nők ugyanazt vadásszák mint a férfiak, néha a férfiakkal együtt. A legjobb példa erre a Fülöp-szigetek Aeta népe. Egy tanulmány szerint, "A fülöp-szigeteki Aeta nők 85%-a vadászik, és ugyanazt a zsákmányt vadásszák mint a férfiak. Az Aeta nők csoportokban, kutyákkal vadásznak, és 31%-ban sikeresek, szemben a férfiak 17%-ával. A sikerük még nagyobb, ha a férfiakkal együtt vadásznak: a vegyes vadászcsoportok 41%-os sikerrel rendelkeznek az Aeták körében." A Namíbiai Ju'hoansi népcsoportokban a nők segítenek a férfiaknak a zsákmány elejtésében. [...]
Az 1966-os "Man the Hunter" konferencián Richard Borshay Lee és Irven DeVoreaz antropológusok felvetették, hogy az egalitáriánizmus volt a korai nomád vadászó-gyűjtögető csoportok egyik központi eleme, mert a mobilitás szükségessé teszi a materiális javak minimalizálását a népességben. Ezért felesleg felhalmozása nem lehetséges [a csoport] egyetlen tagja számára sem. [...]
Ugyanezen a konferencián Marshall Sahlins bemutatott egy cikket, "Notes on the Original Affluent Society", amiben megkérdőjelezte azt a vadászó-gyűjtögetőkről alkotott közhiedelmet, miszerint a vadászó-gyűjtögetők élete "magányos, szegény, utálatos, brutális és rövid", amilyennek Thomas Hobbes festette őket 1651-ben. Sahlins szerint az etnográfiai adatok azt mutatják, hogy a vadászó-gyűjtögetők jóval kevesebbet dolgoztak és több szabadidejük volt, mint az iparosodott társadalmak tipikus tagjainak, és még jól is étkeztek. Ez a "bőség" abból adódott, hogy anyagi értelemben nagyon kevéssel beérték. Később, 1996-ban Ross Sackett végrehajtott két külön meta-analízist Shalin nézeteinek ellenőrzésére. Az első ilyen analízis 102 idő-felhasználási tanulmányt vizsgált meg, míg a második 207 energia-leadási [emberi értelemben] tanulmányt. Sackett azt találta, hogy a gyűjtögető[-vadászó] és kertészkedő közösségekben élő felnőttek naponta átlagosan 6.5 órát dolgoznak, míg a mezőgazdasági és iparosított társadalomban élők átlagosan napi 8.8 órát dolgoznak.
A friss kutatások azt is mutatják, hogy a várható élettartam a vadászó-gyűjtögetők körében meglepően magas.
Az erőforrások (mint a vadászatból nyert hús) kölcsönös cseréje és megosztása fontos a vadászó-gyűjtögető közösségek gazdaságában. Ezért ezeket a közösségeket úgy írhatjuk le, mint egy "ajándékozási gazdaság".