yamato41#6
Igen, van tapasztalatom, ha 14 év aktív publikálás, saját kötet megjelentetése, féltucat másik kötet szerkesztése annak számít. És valóban az a tapasztalatom, hogy nagyon sok területen egyszerűen lusta az EU az egyedi arcéleket figyelembe venni, túl sok mindent egységesíteni, uniformizálni akar. Mi ok lenne arra, hogy mindenhol ugyanolyan szabályok legyenek ezen a területen, ha nem a lustaság?
Még olyan nagy cég, mint a gugli sem hajlandó az adott ország szabályainak megfelelni. Pl. Mo-on nem teszi elérhetővé az egyébként már nem védett tartalmakat, ugyanakkor védettet meg közzé tesz, mert nem az egyszerű szerző halála+70, hanem a kiadástól számított 100 évet veszi figyelembe (nagyon ritkán update-elve az elérhetőséget).
Nem újraszabályozás és egységesítés, hanem fogalmi pontosítás és a technikai szint implementálása kellene. Ha van egy magyar író műve amerikai könyvtárban, akkor a digitális verziót honnan lehet elérni? Mi számít, a szerző állampolgársága szerinti, vagy az elérhetőség területének joga? Ez most nem egyértelmű.
Példa. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk. Mo-on csak a jogtulajdonos engedélyével lehet közzé tenni, mert 1952-ben halt meg, 2022 után lesz szabad az ingyenes terjesztés. Amerikában az 1907-ben kiadott Pál utcai fiúk USÁban teljesen szabad, Mo-on nem.