#1
Nincs ebben semmi nehézkes. "Egyszerű" számítások ezek (valójában murva bonyolultak, de egy gépnek ez nem probléma). Súlyozva minden. Megvizsgálja kit tud megmenteni és mennyi az esélye, nomeg azokat a verziókat is, mikor többeket menthet meg. Azt is beleszámítja, hogy akiket nem menthet meg, azok mekkora sérülést szenvedhetnek (mennyire lesz veszélyes a baleset, ez is megér egy misét). Ezután súlyozza aszerint, ahogy előre feltöltötték az erre vonatkozó adattáblákat, miszerint pl. gyerek megmentése fontosabb, mint egy felnőtté, a saját gazdája élete is nagyobb súllyal esik latba (lásd. gépkocsi, annak elsősorban azokat kell megvédenie akik bent ülnek), nem mindegy ki a hibás/vétkes, mit írnak elő a szabályok, pl. kresz stb. Ha mindent sikerült számításba venni emígy, akkor csak ki kell választani a legideálisabbat és mehet a jöhet. PONTOSAN úgy, mint a katonai gépeknél. Csak itt más szempontok és súlyozások számítanak, mert mások a normák, előírások.
Gyors gép kell, annyi szent. Nyilván egy bizonyos változószám felett túl sok lehetőséget kéne lemodellezni és az lassú, ezért ezeket mindenféle mátrixokkal, valószínűségszámításokkal, differenciálegyenletekkel stb. szokták közelíteni, egyszerűsíteni, sok lehetőséget élből kiszórva stb. (ez erősen felsőfokú matematika, pl. robotikában is hatodfokú Jacobi mátrixokkal számoltunk anno szabadságfok függően, meg ilyenek, az nem embernek való, az tuti) Kb. mint egy sakkautomata. Ott sem feltétlen az a jó megoldás, ha nyersen előre számolunk x lépést, hanem ügyes algoritmusokkal optimalizálják az egészet (és nem mellesleg öntanuló a dolog manapság, maga állítgatja a súlyokat, a tapasztalatai szerint).
Szal. ezeket nem lehet le1xűsíteni primitív döntésekre, hogy kit mentsünk meg, A-t, vagy B-t. Ezernyi (kombinációjukban trilliárdnyi) szempont számít. Ha túl fapados programmal állunk neki modellezni, nagyon (nagyon-nagyon) rémisztő eredményeket fogunk kapni... :D ezekből hosszú távú következtetéseket levonni a gépekről, azé meg elég vicces.
#1