A fúzióval erősített fissziósnál van csak az, hogy százalék körüli a fúzióban felszabadult energia, és a szerepe csak a neutronok termelése, ami nüveli a hasadásos töltet hatásfokát.
Az kavart meg, hogy a cár bomba eredetileg 100 MT-s lett volna, mert az elipszistükör anyaga uránból van. Nem lett volna hol felrobbantani, mert így is az 50 MT egy része a világűrnek adta energiája egy részét, a földfelszínen meg így is betört néhány ablak 700 km-re a skandinávoknál. Az urániumtükröt (U-238, a nem radioaktív izotóp) ólomra cserélték, így elmaradt az a hatás, hogy neutron besugárzástól radioaktrív izotóppá válik egy része, és az hasadva további 50 MT hatóerőt szabadít fel. Így a lecsökkentett hatás 97%-t adta a fúzió, ha meg Urán köpenyt használnak, akkor a felét. A durva, hogy amíg zajlottak a reakciók, a Nap energiatermelésének 1%-t produkálta a fegyver.
Tehát ennek a működési elve az, hogy adva van egy ellipszis forgástest, aminek az egyik fókuszpontjában egy fissziós hasadó bomba van, ez a gyújtótöltet, a másik fókuszpontban meg a litium-Deutérium vegyület(mert ez szilárd, és nem kell cseppfolyósítani a deutériumot és tríciumot, és a lítium is részt vesz a fúzióban, pontosabban tríciummá hasad és az vesz részt benne a deutérium és trícium fúziójában). A két fókuszpontnak az a jelentősége, hogy az egyik fókuszpontból kiinduló atomtöltet minden irányba elinduló röntgensugarait a másik fókuszpontba tükrözi az elipszis geometriája, ahol a fúziós töltet van. Amikor robban az atomtöltet, a neutronok és a hő fénysebességnél lassabban haladnak, míg a röntgensugarak fénysebességgel. A röntgensugarak előbb érik el az ellipszistükröt, mint a robbanás, így találkoznak a fúziós töltettel a másik fókuszpontban, sok millió fokra hevítik, és beindul a fúzió. Ha a tükör uránból van, akkor, amikor a neutronok elérik a tükröt, akkor a tükörben is maghasadás indul be. Ez adná a bomba hatóerejének a felét. Eddig a pontig a teljes szerkezetnek a belsejében felszabaduló óriási energiáknak, és a röntgensugárzás ellen ki kell tartania. Minél több röntgensugarat vissza kell vernie, miközben megsemmisül. Ezért ez a rész több tonna uránból vagy ólomból, wolframból áll. Csak ezt kivették belőle a ruszkik, mert akkor nagyobb a radioaktív kihullás, meg túl nagy a hatóerő. Így felére csökkentett hatásfokkal is 100km-es körben okozott volna harmadfokú égési sérüléseket. A fegyvert hordozó repülőgép majdnem megsemmisült. Pár km-en múlott a szerencséjük. 40km-re fúvódott a tűzgömb 60-70 km-re emelkedve.
Az első amerikai, amelyik egy komplett épület volt, mindenféle harci bevetés esélye nélkül 75% körüli hatást a több tonnányi urániumtükör adta, és még folyékony deutériumot használtak benne.
A fúzióval erősített fissziós bombák elve más. Ott egy sima atomtöltet hasadóanyagába juttatnak deutériumot és a feladata nem több, mint neutront termelni, hogy a hasadótöltet nagyobb hatásfokkal égjen ki. Itt valóban csak 1% körüli a fúziós energiafelszabadulás, és a fúziós anyag mennyiségének szabályozásával szabályozható a hatóerő nagysága. Mintha lenne egy tekerentyű a bombán, hogy mekkorát robbanjon.
A háromfázisú ellipszis geometriájúban pedig a fele a fúzió, illetve majdnem a teljes a fúziós energia felszabadulása, ha az urénköpenyt ólomra vagy wolframra cserélik.
Szóval még egyszer elnézést a tévedésért.
A wikipedián van anyag róla. Ennél részletesebb, nem hiszem, hogy lenne. Én azon is csodálkozom, hogy ennyi információ fellelhető.