BiroAndras#58
"A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható időn belül erre esély lenne."
Produkáltak eredményt rengeteget, de még nincs kész. És eddig nem sokat költöttek rá, hiszen most először építenek nagy méretű reaktorokat.
"Az ITER is csak annak ellenőrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethető erőmű."
Ezt a lépést meg kell tenni, másképp nem megy.
"Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat."
Dehogynem. Másrészt rengeteget tanulhatunk belőle, és ez a legfontosabb.
"Adott időben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat előre jelezzen, és ennyi. Egy légvár."
Igen, a model arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat előre jelezzen. Ez a dolga neki. Az már egy nehéz filozófiai kérdés, hogy a model alapját képező törvények a valóságban is léteznek-e, illetve egyáltalán megismerhetők-e a természet törvényei. Viszont az biztos, mivel a kísérletek épp ezt igazolják, hogy a model nagyon hasonlóan viselkedik a valós rendszerekhez. Ez pedig egyfelől tökéletesen elegendő az lakalmazáshoz, másfelől az adott körülmények közt lehetséges legjobb megértését biztosítja a rendszer működésének.
"1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerű viselkedést."
Az egyszerűség követelménye nem a vizsgált rendszerre vonatkozik, hanem a felállított modelre. Ha a rendszer maga komplex, akkor a model se lehet sokkal egyszerűbb, különben nem lenne képes előrejelezni a viselkedését.
Szóval a követelmény az, hogy a model a lehető legegyszerűbb legyen, ami még képes leírni (a kívánt pontossággal) a vizsgált rendszert.
"A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet."
Tévedsz. Alacsony szinten hierarchikus ugyan, de ott se nagyon, magasabb szinten meg egyáltalán nem. Pl. egy egyetemi professzor felett max. 1-2 szint van. És ez sem megkerülhetetlen, pl. nem kell külön engedély a publikáláshoz.
Hivatalosan a tudományban minden résztvevő egyenrangú, a gyakorlatban annyi a korlátozás, hogy aki a pénzt adja a kutatásokra, annak van több-kevesebb befolyása.
"A tekintély igazán számit"
Nem igazán. A tudomány fejlődése épp a tekintély lerombolásáról szól. Szinte minden nagy felfedezés a fiatalok érdeme, az idősek mindíg konzervatívak.
Pl. Einstein a rel.elm. kidolgozásakor egy senki volt, és elméletét hevesen támadták, mégis könnyedén győzött.
Később viszont az akkor már híres Einstein keményen ellenezte a kvantumfizikát, de azzal, hogy sorra rámutatott az elméletben levő lyukakra, csak gyorsította annak fejlődését.
"de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/főnököd szakmai munkásságát!;)"
Ez nem tekintély, hanem pénz/hatalom kérdése. A probléma megoldható többféleképpen (pl. egy szintel feljebb mész, állást váltassz, a nyílvánossághoz fordulsz, stb.).
"3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad."
Nem. Az elméletet nem egyszerűen kitalálják. Az elméletek a kísérleti eredmények vizsglátából születnek, és újabb kísérletekkel igazolják őket. Nem arról van szó, hogy megmondjuk a világnak, hogy hogyan működjön, hanem épp arról, hogy megismerjük a tényleges működését.
"4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenőrzöd akkor is csak elmélet marad."
Nem. A statisztika lehetőséget ad arra is, hogy megmondjuk, mekkora az esélye annak, hogy a kísérleti eredmények véletlenül egyeznek meg az elmélet által jósolttal. Pl. a szabályos 6 oldalú dobókockák elmélete szerint annak az esélye, hogy 100-szor egymás után 6-ost dobjunk kb. 1:10^78. Ez bőven elég ahhoz, hogy kijelenthessük: a kocka nem szabályos (vagy az elmélet hibás).
"Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget."
Nem a dipoma számít, hanem a logika, és a kísérletek. A pápai "tévedhetetlenséget" meg inkább nem kérném.