24
-
#24
Namost az a gond, hogy amíg mindenféle konteókból összegyúrt félinformációkkal megindokolt politikai döntésekkel lehet agyonbaxni egy ország (lásd Németország), vagy akár egy térség (lásd EU) energia biztonságát, az sokkal nagyobb probléma, minthogy a jelenlegi technológiát extrapolálva a nem olyan távoli jövőben egyszercsak elfogy az urán/olaj/szén/lítium stb., vagy hogy még mindig 20 évre vagyunk a fúziós energiától,, ahogy 20 éve is. ;)
Szerintem. -
Gabbbbbbbbbbbb #23 Legnagyobb baj az atommal, hogy nincs eleg megfelo hasadoanyag, hogy kiszolgaljak a vilag energiaigenyet mondjuk 50 eves tavlatban. A jelenlegi epitesi trendeket elnezve ez sokaig nem lesz problema, de az a lenyeg, hogy nem ez fogja megoldani az eghajlatvaltozast. Fuzional meg az sem biztos, hogy akarmilyen technologiai szinten megvalosithato a stabil reakcio, bar utobbi evek eredmenyei nemi bizakodasra adhatnak okot. -
militavia #22 Te valami greenpeace-s futóbolond vagy?
Ők szoktak ilyen hülye "érveket" használni.
Te is egy novellával jössz.
Amikor valóságban meg az történt, hogy egy "puskával" még az egyiptomi hieroglifákat is megfejtették a kitartó emberek.
Na, kb. ennyire felejtünk el dolgokat meg nyelveket. Pedig remekül elvan a modern civilizáció egyiptológia nélkül is.
Azzal jönni, hogy majd a jövőben nem tudják, hogy mi az a sugárveszély akkor faszság, hogy arra szavak nincsenek.
Hogy aktívan használt nyelveket teljesen elfelejtenénk? Hooooogyne.
Ha ennyire megszűnne a civilizáció, akkor senkinek nem az lenne a gondja, hogy geológiai temetőbe másszanak le és ássanak ki elzárt dolgokat. Meg mivel? Ha nincs civilizáció, akkor gépek sincsenek. A valóságban nem úgy tárolják a hordókat, ahogy a novellában, ostoba barbárok nem férnek hozzá. -
militavia #21 Nem a frászt nem. A mai napig találni olajat 30 évvel ezelőtti tartályhajó balesetekből.
Tessék 2018. 30 évvel az eset után. -
militavia #20 De, több atomfegyvert a mai napig nem találtak meg a lezuhanásuk környéként. Valahol ott vannak, de hogy hol, senki nem tudja. De ezért is nem kerülhet illetéktelenek kezében. Ha egy államgépezet erőforrásaival sem találták meg, akkor random terroristák és hülygyerekek sem fogják. Főleg nem Grönlandon vagy tengerfenéken. -
csicso82 #19 Pozitívan állok az atomenergiához, egyszerűen nincs hatékonyabb. De az ilyen kicsi mobil erőművektől a hideg kiráz. Elvileg északon a Jeges-tengernél szovjet világítótornyok vannak ilyen RTG-kell felszerelve még a mai napig is ott vannak leszerelésük macerás, költséges.
Tehát ezeket nehezebb biztosítani kontroll alatt tartani. -
kvp #18 "Pont ez a gond amúgy, hogy nagyjából mostanában kell teljesen leállítani a korai nagyobb atomreaktorokat, amik tipikusan a 60-as években indultak. Csak nagyjából gözünk nincsen hogy lehet feldarbolni és biztonságosan elszállítani és eltárolni egy 1000-1500 tonnás reaktort."
Erre pont van kidolgozott technologia. Nemet fejlesztes es lehetove teszi, hogy a containment-en belul feldaraboljak es hordokba csomagoljak a nagy aktivasu reaktortartalyt, majd a containment-et sugarmentesitsek (lemossak es osszegyujtsek a bontasnal keletkezett radioaktiv port). Ezutan akar uj reaktortartaly is telepitheto, ha nem a reaktor leallitasa, hanem felujitasa a cel.
"Egyáltalán hogy lehet biztonságosan semlegesíteni. Van olyan elképzelés, hogy nem csinálunk velük semmit hanem beöntjük 100 ezer tonna betonba és otthagyjuk csóri utódoknak, hogy találják majd ki azok."
A bontott reaktor anyagok atomi szinten szetbonthatoak a sugarzo es nem sugarzo komponenseikre, igy nagyon pontosan kinyerhetoek a sugarzo anyagok, amik ujrahasznalhatoak, mig a keletkezo "szemet" teljes mertekben sugarzasmentes.
https://www.nps.gov/articles/000/manhattan-project-science-at-oak-ridge.htm
A kis reaktorokkal fokent az a gond, hogy nem gazdasagos ugyanaz a biztonsagi szint letrehozasa mint a nagy reaktorok eseten. Ez alacsonyabb biztonsagot es konnyebb tamadhatosagot jelent. Igy akar el is lehet lopni ezekbol a futoanyagot, valodi fisszios bombak gyartasahoz. Ezert is mukodnek jol jelenleg katonai kornyezetben es nem igazan alkalmasak civil felhasznalasra.
A minireaktoros technologiara epult tarsadalomra jo pelda a Fallout jatekok haboru elotti vilaga, ahol lakotombonkent, sot lakasonkent es jarmuvenkent is sajat kis fisszios reaktorokat hasznaltak. Ez megnovekedett sugarzasi veszelyt jelent, de a tarsadalom ezt el is fogadhatja, mint elfogadhato veszelyt. (lasd az aszbeszt vagy az olomtartalmu festek hasznalatat regebben) -
t_robert #17 Nyilván egy RTG-t is fel lehet robbantani. Viszont egy RTG-ben sokkal kevesebb radioaktív izotóp van ám, mint egy akár kisebb reaktorban. Azért pár deka izotóp felrobantása nem fog hatalmas területeket elszennyezni. egy 1000-1500 tonnás reaktorban sok tonna rádióaktív anyag van. Még az ilyesmi kis reaktorokban is vagy 1000-szer nagyobb mennyiség. Egy olyan felrobbantása több négyzetkilométeres terület is beszennyezne. Egész város részeket, kerületeket egy nagy városban. Emberek 10-100 ezreit kéne kitelepíteni egy nagyobb városban. Nem mindegy a méret. Ugyan ez a helyzet az egészségügyi sugárzás forrásokkal is. grammok dekák vannak rádióaktív izotópból a berendezésekben. Hogy mennyi normális esetben a háttér sugárzás az meg azért igen csak bonyolult dolog. Például olyan helyeken ahol valami féle vulkánikus kőzetek találhatóak akár a sokszorosa is lehet más helyeknek. Például, ahol sok a bazalt és más vulkánikus közet a felszinen a föld mélyéről. De például egy "gázbetonból" készült épületben is lényegesen nagyobb a sugárzás, mint mondjuk egy sima tégla vagy vasbeton épületben. Lévén, hogy a gázbeton a kohászat során visszamaradó salakanyagokból készül. és az érc feldolgozás során visszamaradó salak jobban sugároz. Szóval ha nincsen gond összességében sokkal nagyobb lehet a környezet normál sugárterhelése, mint ami éri normál esetben egy civilt egy atom erőműből. persze mikor felrobban a reaktor és kiszabadul a tartalom akkor erősen gond van. (lásd csernobil. 3 mérfoldes szigeti erőmű USA, vagy Fukusima) Amúgy valóban egy klasszikus szénerőmű igen csak aktivan teriti a levegőbe a rádióaktiv izotópokat a szénből. Azért mára vannak bőséges tapasztalatok és gyógyszerek a rádióaktív sugárzás kezelésére. Persze bizonyos határokon belül. van olyan sugárzás, ami fél óra alatt elviszi az embert. Egy lállított reaktor tartályába se igazán mennék be még vődőruhában se, akkor se ha már egy évtizede leállt a reaktor. Pont ez a gond amúgy, hogy nagyjából mostanában kell teljesen leállítani a korai nagyobb atomreaktorokat, amik tipikusan a 60-as években indultak. Csak nagyjából gözünk nincsen hogy lehet feldarbolni és biztonságosan elszállítani és eltárolni egy 1000-1500 tonnás reaktort. Egyáltalán hogy lehet biztonságosan semlegesíteni. Van olyan elképzelés, hogy nem csinálunk velük semmit hanem beöntjük 100 ezer tonna betonba és otthagyjuk csóri utódoknak, hogy találják majd ki azok. Hogy örülnének majd nekünk az ük-ük unokáink, hogy rájuk hagyjuk a szart.... :) Szóval igen csak vastagon van gond egy nukleáris reaktorral. Még akkor is, ha amúgy nem megy szét. Ja olvastam egyszer egy sci-fi novellát. Szóval az emberi civilizió szétesik és az emberiség visszasüllyed a ókori civilizációk szintjére. kardoznak nyilaznak, barbár hordák, királyok hadvezérek stb. Igen csak kiesik a mai technikai civilizáció. Aztán az egyik uralkodó és hadvezére megtámad a csapatával valami féle barlangot és földlalatti templomot. Amit valami fura fehér ruhás papok kezelnek. Azok ugyan gagyognak nekik minden félét, hogy inkább távozzanak gyorsan, de mit ugatnak holmi akadéskodok praktikusan lemészárolják öket. Aztán eljutva a barlang belsejébe találnak egy termet tele minden féle hordóval. kinyitnak párat annak reményében, hogy kincsek vagy arany van bennük de csak egyhén zöldesen világító anyagot találnak bennük. Aztán miközben az uralkodó és a hadvezére azon tanakodnak, hogy semmi érdekest nem találtak, de akkor mi a fenét örizhettek a fehér ruhás papok ennyire, amikor egyszer csak arra jönnek rá, hogy elkezd csomókban hullani a hajuk mind a kettőjüknek. a novella végén még elolvashatjuk a barlang homlokzatán levő régi rozsdás táblát, hogy Atomhulladék temető, Belépni életveszélyes. Persze ők nem tudtak olvasni már........ és egyébként se tudták már, hogy mi az atomhulladék..... -
#16
Akár egy RTG-ben, vagy egészségügyi, ipari sugárforrásokban levő izotópok is felhasználhatók egyfajta piszkos bombaként. Ez vagy 100 éve így van, mégis ilyen fajta események, balesetek, merényletek elenyésző számban történnek.
Azonban, ha a környezeti hatásba eleve belevesszük minden esetben azt, amit bányászat, vagy kibocsájtás jelent adott mennyiségű elektromos energia előállításához, akkor még az esetenkénti balesetekkel együtt is jobb lehet a nukleáris technológia eredménye/veszélyessége, sőt akár a lakosság ennek következtében növekvő sugárterhelése, mint akár a fosszilis (ez több a környezrtbe kijutó izotópot jelent, mint a nukleáris úton előállított áram esetében), akár a zöld energiaforrásoké (ezek nem tervezhető energiatermelésük miatt több akksit igényelnek ugye).
Ismétlem a nukleáris technológia kezeléséről, egészségügyi, munkaegészségügyi aspektusairól az emberek szinte semmit sem tudnak. Ez még a technikát használókra, vagy az általános egészségügyi szakszemélyzetre is igaz lehet. Azt tudják, hogy egy elektromos áramnak kitett, villámcsapott személlyel mit kell kezdeni, de hogy a sugárzásnak kitett embert hogy kezeljék azt nem. Akár azt sem tudják mi a különbség a sugárzásnak kitett, vagy sugárszennyezett ember között, ezért a beteget a mentőorvos nem engedi be a mentőautóba. Volt már ilyen.
Ez a nemtudás vezet a nukleáris technológiával kapcsolatos legendákhoz, hamis kockázatbecsléshez, hihetetlen és indokolatlan nagyságú félelemhez.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.10.04. 09:51:08 -
kvp #15 "A nukleáris energia pontosan annyira veszélyes, mint bármilyen adott energia tartományba eső más forrás, pl elektromos energia, vagy fosszilis energia hordozó, pl benzin."
Elektromos vagy szenhidrogen robbanasnal nincs utolagos szennyezes. A nuklearis energia eseten a felaktivalt hulladekanyagok jelentik a gondot es ezek teszik sokkal veszelyesebbe mint pl. egy azonos teljesitmenyu litiumion aksit, ami ha teljesen vegig egett mar egyaltalan nem veszelyes.
A mini atomreaktorokkal pedig tovabbra is a biztonsag a gond. Egy mini hoeromuvet ha felrobbantanak, akkor az szinte semmi szennyezest nem okoz, csak kismerteku atmeneti legszennyezest a tuz miatt. Egy mini atomeromu teljes talajcsere nelkul tobb ezer evre lakhatatlanna tudja tenni az adott korzetet. Ami akkor gond, ha ez a korzet egy nagyvaros kozepet jelenti, surun telerakva epuletekkel es emberekkel. -
#14
A nukleáris energia pontosan annyira veszélyes, mint bármilyen adott energia tartományba eső más forrás, pl elektromos energia, vagy fosszilis energia hordozó, pl benzin. A különbség az, hogy az elektromos energia biztonságos felhasználására minimális mértékben legalább kiokítják az embereket, a nukleáris energiára meg nem! ;) -
t_robert #13 Pont ez a gond, hogy ezeket nem így telepítik. Nem fognak atombiztos földalatti beton bunkert építeni neki. Nem éri meg egyszerüen ennyit rákölteni mondjuk egy 5-10 MW teljesítményre. Ezek sorozatban gyártott telepíthető talán mobil eszközök lesznek. Amiket cél feladatokhoz telepítenek, akár ideiglenes jelleggel. Az egy dolog, hogy egy hagyományos atomerőműben éjszaka is sokszázan dolgoznak. akár több tucat felfegyverzett biztonsági őrséggel. őrök, kutyák, kamerák, biztonsági ajtók, ellenőrzés stb. Nem csak szinte lehetetlen odajutni egy reaktorhoz, de mondjuk felrobbantani se olyan egyszerű egy 1000-1500 tonnás reaktor tartályt. Ami egy 20-30 centis acél tartályban van, amit vagy fél méteres vasbeton köppeny vesz körül. Ezzel szemben van mondjuk egy 15-20 tonnás szerkezet, amit három pocakos nyugdíjas őr véd. és ilyenből lehet, hogy világszerte 5000 darab van szerte. (ha már tényleg sorozatban készül) -
kjhun #12 Ha már, ennyire félni kellene attól, hogy piszkos bombaként legyen ezek egyike elpukkantva, arra nem gondoltatok, hogy az épület legmélyére, úgy a mínusz 50.-ik emeletre duguk el akkor, őket? Páncélajtók mögé zárva, mint az aranyat? Ez volna, a reális biztosítási mód, nem majd, az udvar közepére dobom le, mint ahogy, egy teherautót leparkolni szokás. -
Frekvency #11 jéé, mi van bazzeg, most már nincs gond az atommal???? Nagyon rugalmasak ezek amikor a profitról van szó, és egyet se félj hogy akár egy rossz szót is olvasol majd erről a mainstream sajtóban, neeeem, kussolás lesz és lapítás, meg majd lesznek megmagyarázások, hogy ez miért is jó nekünk...egy brancs ez...
-
#10
Egyszerűen rossz oldalról közelítik meg a dolgokat.
Jelenleg vannak olyan erőművek, melyek több GW teljesítmény előállítására képesek.
Ezekkel és a megfelelő hardware-rel meg lehet kérdezni az MI-t a hogyan-tovább-ról adott paraméterek között.
Persze gond lehet, hogy nincs meg a megfelelő hardver.
Meg, hogy az MI tök hülye és az intelligenciát messze elkerülte mikor osztották. -
#9
Helyesbítek. Valóban nem fisszó, atommaghasadás, hanem radioaktív bomlás az RTG energia termelésének alapja. Bocs. -
#8
De igen, az amcsik IS veszítettek úgy el nukleáris eszközöket, akár atombombát hogy soha nem találták meg.
Pl. "Main article: 1956 B-47 disappearance
A USAF B-47 Stratojet, AF Ser. No. 52-534, on a non-stop mission from MacDill Air Force Base, Florida, to an overseas base descended into a cloud formation at 14,000 feet over the Mediterranean in preparation for an in-air refueling and vanished while carrying two nuclear weapon cores. The plane was lost while flying through dense clouds, and the cores and other wreckage were never located.[14][15][16]"
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_military_nuclear_accidents -
#7
Csak a pontosság kedvéért:
De, az RTG is fisszióra, maghasadásra épül. Csak a keletkezett hő a Seebeck-effektus alkalmazásával, gyak egy bimetál elem melegítésével indukál nagyon alacsony hatásfokkal feszültséget. Az erőműveknél alkalmazott a turbinákon átáramló hűtőközeg hajtotta generátorokhoz képest sokal kevésbé hatékony, viszont primitív módon egyszerű, ilyenformán ellenálló és kis méretekben is könnyen gyártható.
A szovjetek ezres nagyságrendben szereltek fel különböző szélsőséges körülmények között is üzemelő technikai berendezéseket, pl világító tornyokat ilyenekkel. Ki tudja hol és milyen állapotban vannak ezek.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szovjet_radioizot%C3%B3pos_vil%C3%A1g%C3%ADt%C3%B3tornyok -
t_robert #6 úgy nem vesztettek el az amerikaiak atom fegyvert, hogy nem találták meg. Olyan volt a 60-as években, hogy hidrogén bombát hordozó repülőgépnek kényszer leszállást kellett végezni és közvetlenűl a leszállás elött elrepülve egy szántóföld felett élesítés nélkül ledobták a puha földre a bombát. de nem veszett el, mert gyorsan összeszedték. Persze az nem kizárt, -
t_robert #5 azért az RTG-k 50-100 kg-os néhány száz watt teljesítményt adó eszköz, ami nem maghasadással termeli az áramot, hanem a behelyezett mondjuk fél kg rádióaktív izotop sugárzása által okozott melegedés alkul át termoelektromos eszközökön át konkrét elektromos árammá akár 1-2 évtizedig. Ha plutonium van benne rádóaktiv anyagként, akkor kevesebb. itt meg olyan mini atomerőmővekről van szó, amik néhány tonnásak és néhány MW/h energiát termelnek. Ha ezek sorozatban készülnek és 100 és ezer számra kerülnek kihelyezésre akkor 1000 potenciális célpontot fognak jelenteni egy robbantásos terror támadás végrehajtására. Nem hiszem, hogy úgy 3 álmos biztonsági őr képes volna hatékonyan megvédeni egy jól megszervezett terror támadástól amit mondjuk két tucat gépkarabéllyal felfegyverzett terrorista hajt végre valami 1-2 konténernyi méretű objektum ellen. Nyilván más egy komplett atomerőmű védelme. Aztán ha elfoglalják pár perc odapakolni pár száz kg robbanó anyagot és miszklire robbantani az egészet, hogy egész városrészeket kerületeket terítsen be a sugárzó anyag. Vagyis ezerszámra adnák a lehetőséget "piszkos bomba" robbantáshoz, amit készen kapnak a terroristák. -
AndReWsss #4 Miért nem engednék?
Egyszerűen nincs igény a tömeggyártásra, nem kell 1000-es, tízezres tételben építeni, illetve sok egyedi adottság van országonként, lokációkként, teljesítmény, stb. -
Szefmester #3 Egyetemeken vannak kis méretű kutatóreaktorok... eddig még egyikhez sem törtek be.
Minek is törne be bárki, amikor talán Georga vagy fehéroroszország százas léptékben vesztettek el RTG-ket.
Valami 1000 ismeretlen helyű rtg van arrafelé szétszórva. Pár éve pár télen éjjel kóválygó pl háti melegítőnek használt egy olyat... nem kellett nekik egy egész este hogy csúnya legyen a vége. Elég lenne csak ezeket begyűjteni és felhasználni.
Az usa is elvesztett jópár darabot az atombombákból a saját területükön. Valahol florida mocsaraiban ott egy lepottyant fel nem robbant bomba... lehet hogy valaki már kihalászta ha megtalálta. -
t_robert #2 Pont ez az egyik problémám a kis törpe atomerőművekkel a biztonság. Azért egy kis fiók erőművet nem annyi ember őriz, mint egy nagy ipartelepen álló böszme nagyot. Így mikor lesz egy városban szerte fél tucat ki tudja garantálni a biztonságot mondjuk egy terror támadás ellen????? Ha nem is atomrobbanással de egy hagyományos erősebb robbantással simán tönkre tesznek egy pár konténer méretű akármit. A francnak hiányzik a szomszéd kerületbe egy szétment kis törpe atomerőmű.... -
kvp #1 Hagyomanyos atomeromubol is lehet szeriagyartottat kesziteni, csak azt a szabalyzo hatosagok nem engedik. A cegek abban remenykednek, hogy a kis szallithato atomeromuvek konnyebben atcsusznak a hatosagokon es alacsonyabb biztonsagi es koltsegvonzat mellett engedelyezik oket. Ezt hivjak szabalyozasi ellenszelnek. A koltseg akadaly pedig az, hogy a nagy kozponti eromuvek sokkal olcsobban tudnak termelni, mint a kis elosztott megoldasok. Ez utobbi felhasznalas csak katonai szigetuzem eseten lenne realis jelenleg.
ps: Sok kis eromu azt is jelenti, hogy a nuklearis terrorizmushoz nem kell a nagy, jol orzott eromuveket megtamadni, eleg lesz a sarki irodaepulet nem tul jol orzott nuklearis generatorat. Tobbek kozott ezert is nagy a politikai es katonai ellenallas barmilyen nuklearis technologia civil kezbe adasarol.