17
  • gforce9
    #17
    Az alaptechnológia műanyag és ragasztó. Azt "pillanatok" alatt lehet szárítani. A fém megolvasztása annyira, hogy rácsszerkezet alakoljon ki mind energiában, mind pedig időben sokkal több idő. Ez esetben viszont nem áll meg az az állítás, hogy gyorsabb. Valamint kíváncsi lennék az előállított munkadarab szakítószilárdságára, keménységére stb. Mert ez csak egy odalökött félmondat és nem látom mitől is lenne gyorsabb a "hagyományos" 3d fémnyomtatásnál.
  • paragic
    #16
    Nem olvastad el a cikket:

    "The process works with metal as well. But it’s a little different. Here, the lasers arrange metal dust into a pattern. Once complete, the dust is condensed into a solid by a laser or electron beam."
  • gforce9
    #15
    Mert nem fémnyomtatás.
  • paragic
    #14
    Miért is?
  • Tetsuo
    #13
    Meg nem kell hozzá szerszámokat és formákat tervezni és gyártani...
  • Tetsuo
    #12
    Hagyományosan nem szét- hanem összeszerelhetőre kell csinálni, mert külön készülnek az alkatrészek. ;-)
  • gforce9
    #11
    Ez nem alternatívája a 3d fémnyomtatásnak.
  • paragic
    #10
    Ami azt illeti, van már gyorsabb technológia:

    "Scientists at the Lawrence Livermore National Laboratory, in California, have now come up with a novel technique that can make complex objects in mere seconds, by adding several layers simultaneously.
    Three weak lasers are used, so the resin doesn’t cure. Instead, it creates a holographic effect, forming a 3D model of what’s to be made inside the tank. Anywhere where the three lasers are made to come together unites them into one strong beam, which hardens the resin. In this way, rather than one layer at a time, multiple layers can be fabricated at once by orchestrating the lasers into complex patterns."
  • jkedzs
    #9
    a témához tartozik még,
    https://www.youtube.com/watch?v=Bwjy6IUaqUc
    yeah...
  • gforce9
    #8
    A fémipari gyártásban az extrém esetektől eltekintve az anyagveszteség nem szignifikáns részét teszi ki a költségoldalon a munkadarabnak. Ennek a módszernek nem a gyártás gyorsaság az előnye és nem is az, hogy nem képződik veszteség.

    A 3D nyomtatás fő előnye abban rejlik, hogy olyan alakú alkatrészt lehet tervezni amilyen épp kedvére van a mérnöknek (persze megfelelően az elérendő célnak), de nem kell figyelembe vennie azt a tervezésnél nagyon is korlátozó tényezőt, hogy öntéssel és forgácsolással limitált a megmunkálási lehetőség és úgy kell tervezni a munkadarabot, hogy legyártható legyen.

    Egyszerűen fogalmazva, egy olyan alkatrésznél, ahol eddig figyelembe kellett venni X felület megmunkálásánál, hogy a forgácsolószerszám egyáltalán odaférjen a megmunkálandó részhez, a megmunkáláshoz adott legyen a munkadarab megfelelő lefogathatóságának lehetősége, lehetőleg ne kelljen a forgácsoláshoz egyedi szerszámot készíteni, stb. Ilyen korlát 3D nyomtatásnál nincs.

    Az öntött alkatrészeknél (főleg ha prototípusról vagy kis darabszámról van szó) nem kell legyártani hozzá az igencsak költséges öntőszerszámot.

    Ezért lehetséges kritikus alkatrészeknél az, hogy sokkal jobb megoldást ad a 3D nyomtatás. Prototípusnál vagy kis darabszámnál így óriási előnye van a hagyományos eljárásokkal szemben.
  • Szefmester
    #7
    Viszont rengeteg hulladék nem termelődik meg feleslegesen, amit nem kell elszállíttatni, feldolgozni, tárolni, kezelni.

    Ha a nyomtatott alkatrész erősebb és tartósabb, akkor egy egy darabon nagyobb profitot tudnak termelni, szóval ha lassabb is a termelés kb ugyanott maradnak ahol voltak.
  • kvp
    #6
    Mivel evek ota rendelheto 3d nyomtatott fem a shapeways-tol, ezert azt tudom mondani, hogy nagyon nagyon lemaradt a cikk. Vagy valaki benezte es egy 2008-as cikket forditott le egy 2018-as helyett.
  • zakzag
    #5
    A porkohászati termékek már évtizedek óta léteznek az iparban, tulajdonságai is jól ismertek, nem sokban különbözik a 3D nyomtatástól, azonkívül a vas és vas ötvözetek - főleg az acél - talán a legjobban megismert anyagok közé tartoznak.
  • lapaleves
    #4
    2025-ig 35% növekedés az elég gyenge, ha mindez amúgy igaz.

    azért érdekes lenne tudni, hogy milyen tulajdonságai vannak az ilyen apránként jól felhevített-lehűtött anyagnak.

    a másik meg az, hogy ezek a homokozók nagyon lassan építenek, ami - több lézerrel meg a munkadarabok számának maxolásával - csak korlátozottan gyorsítható. legalábbis én még nem láttam más módszert.

    https://www.youtube.com/watch?v=te9OaSZ0kf8
  • Sequoyah
    #3
    Epp most nezem a dokumentumfilmet a Koenigsegg hiper-sportkocsi gyartorol. Ok mar ugy 4 eve 3D nyomtatoval gyartanak szamos fem alkatreszt. Peldaul a titan kipufogoveget. Vagy a turbot, ahol a turbina es kompresszorkerek peldaul ki sem szerelheto a turbinahazbol, hanem eleve a hazon belulre gyartottak ossze. Hagyomanyos gyartas eseten ez lehetetlen lenne, szetszerelhetore kell csinalni, ami plusz sujt, es szerkezeti gyengeseget eredmenyez.
    Es ezen peldak nem is masodlagos elemek, hanem epp a legfontosabb, legnagyobb terhelest kapo elemek.

    A jovoben ehhez kepest legfeljebb az valtozik az iparban, hogy a nagyszamu sorozatgyartasban is megjelenhet. De ahhoz egyeaelore ez meg lassu es draga.
  • Roger6
    #2
    Na végre! Bárki tud majd fegyvert nyomtatni magának otthon :D
  • Jackal
    #1
    Csak több mint 5 évvel van lemaradva a cikk... "hamarosan"