197
  • Tau Tang Wou
    #77
    Ebből hagy ne vonjak le messzemenő következtetéseket.
  • Tau Tang Wou
    #76
    Mi bosszant?
    Hogy nem tudod bebizonyítani a #48 -asban tett állításodat, miszerint: "A holdi por rohadtul tapad."
  • ManoNegra
    #75
    Nem hiszem el, hogy képtelen vagy normális hangnemben fórumozni...
  • Molnibalage
    #74
    Továbbra is trollkodsz. Miért nem húzol el a halál véreres faszára? Nincs jobb dolgod, mint minek bosszantani?
  • Molnibalage
    #73
    Havar, még én is fogtam kezemben mintát az ELTE egyik előadásán...
  • Tau Tang Wou
    #72
    Az mondjuk érdekes, hogy hol vannak már második napja az SG "tudós" trolljai?

    Ha azt írtam volna, hogy nem is volt holdraszállás, már mindegyik itt hülyézne nagy élvezettel, de így, hogy egy konkrét kérdésről van szó, hallgatnak, mint a sülthal.
  • Tau Tang Wou
    #71
    "Ahhoz hasonló gyártott anyagot."

    Kíváncsi lennék mennyi volt az egyezés...
    Ránézésre, minimális.

    Na meg az még mindig nem derült ki mennyire is tapadós az a holdpor. :)
  • Tau Tang Wou
    #70
    "Tudod, hoztak haza a Holdról közetet és port is, az meg itthon vizsgálgatták."

    Tudom, de biztos nem adják oda ezeknek a majmoknak, hogy bohóckodjanak vele.
  • Molnibalage
    #69
    Nem, nem azt. Ahhoz hasonló gyártott anyagot. Tudod, hoztak haza a Holdról közetet és port is, az meg itthon vizsgálgatták.
  • Tau Tang Wou
    #68
    "Azt hogy egy üzemanyag mekkora fajlagos impulzussal rendelkezik azaz egységnyi tolóerő előállításához mennyi kell belőle egységnyi idő alatt, azt a kezdeti hajtóanyag és az égéstermékek kötési energiájának a különbségéből tudod kiszámítani."

    Ez úgy hülyeség, ahogy van.
    Kitalálod, hogy miért?


    "Ami ilyenkor számít az a gázok által kifejtett talajnyomás."

    Ez OK, de mi bizonyítja, hogy a marsi rakéta nagyobb maximális talajnyomást fejtett ki, mint a holdkomp sokkal nagyobb tolóerejű rakétája?
  • Tau Tang Wou
    #67
    Csak nem azt akarod mondani, hogy holdport szórtak abba a tepsibe?
  • Molnibalage
    #66
    Ne húzz már fel. Körbepontoztam a nyuszit. Körbe is rajzoljam neked...?
  • kamov
    #65
    A tolóerő ez esetben kevés az összehasonlításhoz.
    Ami ilyenkor számít az a gázok által kifejtett talajnyomás. A talajnyomás a tolóerőn kívül a talajt ért felülettől függ. A marsi légkörben az összetartóbb gázsugár kisebb területre összpontosul mint vákuumban, ami négyzetesen növeli a talajnyomást. Ezért lehet kisebb tolóerővel, magasabbról is nyomot hagyni.

    Szemléletesen:
    Az ingoványos terepen haladó járműből sem a nehezebb, hanem a nagyobb talajnyomású fog előbb elsüllyedni. Egy homokban elakadt öttonnás négykerekű Humvee mellett lazán elmegy a 60 tonnás lánctalpas M1 harckocsi, mert kisebb a talajnyomása.

    Azt hogy egy üzemanyag mekkora fajlagos impulzussal rendelkezik azaz egységnyi tolóerő előállításához mennyi kell belőle egységnyi idő alatt, azt a kezdeti hajtóanyag és az égéstermékek kötési energiájának a különbségéből tudod kiszámítani. De egyszerűbb ha megnézed itt.
  • Tau Tang Wou
    #64
    Ennél tényleg valamivel tudományosabbat vártam.
    Na meg az se derül ki belőle, hogy mennyire tapadós a holdpor.
  • Molnibalage
    #63
    A tűszerű nem egészen pontos, a lényeg a szabálytalanabb forma.
  • Molnibalage
    #62
    Mivel a Holdon nincs szél és erózió, a holdi portszemcsék alakja teljesen más. Nem lecsiszolt gömbszerűek, hanem tűszerű képződmények. Emiatt van az, hogy a porban annyira jól megmaradt az a bizonyos lábnyom. A Földön ezt a száraz por nem tudja megcsinálni, de van pár olyan hasonló szerkezetű anyag, ami igen.

    3:00-tól. Itt.
  • Tau Tang Wou
    #61
    "Tudod, már a kérdésen érződik, hogy neked úgysem lenne hiteles bármit linkelek neked."

    Legalább egy próbát tehetnél, persze csak ha tudsz.
    Különben még azt fogom gondolni, hogy blöfföltél.
  • Molnibalage
    #60
    Tudod, már a kérdésen érződik, hogy neked úgysem lenne hiteles bármit linkelek neked. Próbálkozz a lunar dust lunar soil szavakkal és nézegesd a földi száraz porban és a mari porban hagyott lábnyomokat és rá fogsz jönni, hogy milyen szemcsebeli eltérések vannak.
  • Tau Tang Wou
    #59
    "Ezért aztán mivel a gázsugár jobban egyben marad, adott távolságban a felületi nyomás nagyobb lesz, viszont kisebb területre koncentrálódik a hatása mintha vákuumban történne a dolog."

    Ismét felhívnám rá a figyelmedet, hogy a holdkomp leszállt, 1 rakéta, 24300N,
    míg a marsszondát leeresztették X méter magasból, 4 rakéta, 13800N, tehát 1 rakétára jutott 3450N és ez az 1 rakéta nagyobb gödröt ásott X méter magasból, mint a holdkomp egyetlen rakétája leszálláskor.


    "Erre már csak kis részben segít rá, hogy ennek a hajtőműnek a tiszta hidrazin üzemanyaga miatt ugyanakkora tolóerőhöz 15%-kal nagyobb tömegáramot kell kiáramoltatni, mintha ugyanazokat az üzemanyag-komponenseket használná mint a Holdkomp."

    Erre hol van bizonyíték?
    Mindenesetre az a 15% elég sovány, ha igaz is, mert 3450N áll szemben 24300N-nal és még ott van a magassági hátrány is a marsi leszállóegységnek.

    (Ezt az X méter magast ki kellene deríteni, hogy pontosan mennyi.)
  • Tau Tang Wou
    #58
    "A hajtómű fúvókáját elhagyó gázokról nem is beszélve... Légkör, így ellennyomás hiányában, illetve a gáz kiáramlásához viszonyított jelentéktelen sebességnél a fúvókát elhagyva azonnal exponenciálisan tágul a gázsugár, ezért nem "rajzol" határozott mintát a homokba, csak közvetlen közelről."

    Ha figyelembe veszed a légkör hatását, nemlétét, akkor be kell látnod, hogy légkör hiányában nagyobb teljesítménnyel kell mennie a rakétának, hogy ugyanakkor a tolóerőt érjen el, mint légkör jelenlétében, fel és leszálláskor.


    "A Földről felszálló rakétáknál is megfigyelhető ez jelenség, amikor már a sűrűbb légkört elhagyták, mindössze annyi a különbség, hogy itt a nagy sebesség és a ritka légkör "esernyő" alakúra torzítja."

    Ugyan mi hasonlóság van 30km magasan száguldó rakéta és egy pár méterrel a Hold felszíne felett üzemelő rakéta között, hogy párhuzamba állítod őket?
  • Tau Tang Wou
    #57
    " A holdi por rohadtul tapad."


    Erről valami hiteles infó?

  • Tau Tang Wou
    #56
    "Lékör hiányában "felkavarni" nem lehet."

    A "felkavarni" mit jelent idézőjelbe téve?
    Ez egy tipikus szőrszálhasogatós, mondjak már valamiben ellent mondat volt és még csak nem is igaz.


    " Még a legfinomabb porszemek is, amelyek itt a Földön csak sok-sok perc alatt ülepednének le, azok is egyszerű ballisztikus pályán akár több száz méterre is elrepülnek - majd becsapódnak, a mikrométeres porszemek is kb. úgy viselkednek, mint itt a Földön egy ökölnyi kő..."

    Annyira szórakoztató, hogy amikor lefelé száll egy 15 tonnás holdkomp, akkor alig kell rakéta tolóerő, mert kicsi a gravitáció, de amikor egy porszemet felfúj a hajtómű, akkor az úgy csapódik be a felszínbe, mint egy "ökölnyi kő".


    "Ezzel szebben még a Mars ritka légköre is alkalmas a finom por rövid idejű "lebegtetésére", ami közvetlen környéken le is ülepszik (ha nem fúj a szél), a durvább porszemek a légkör miatt nem repülhetnek messzire. Így a hajtómű "nyoma" helyben marad, nem több száz méteres körön belül oszlik el, mint a Holdon."

    Hanem tűnt volna még fel én nem a szétfújt por eloszlásáról beszélek, hanem arról a kicsi területről, amit leporolt a hajtómű.
  • mrzool
    #55
    én azt nem értem, hogy nekünk nagyközönségnek miért ezt a hülye színekkel telerakot fost adják ide

    Nem CSAK ezeket adják ide, hanem MINDENT, a "valós" színes képeket is, akármit is jelentsen ez a trollok számára. Mintha itt mindenki olyan tökéletes tájképeket tudna készíteni itt a Földön, ne nevettessük már egymást...

    Nesze: First High-Resolution Color Mosaic of Curiosity's Mastcam Images

    The colors in the main image are unmodified from those returned by the camera. While it is difficult to say whether this is what a human eye would see, it is what a cell phone or camcorder would record since the Mastcam takes color pictures in the exact same manner that consumer cameras acquire color images. The colors in a second version linked to the main image have been modified as if the scene were transported to Earth and illuminated by terrestrial sunlight. This processing, called "white balancing," is useful for scientists to be able to recognize and distinguish rocks by color in more familiar lighting.

    Engem nem érdekel pl. az amire egy tudos évekig képes recskázni az örömtől

    Hát akkor ne nézd. Senki sem tart fegyvert a fejedhez, nézzed csak azt, amelyik true colorként van leadva.

    A személyeskedésedre: nincs itt semmilyen okoskodás meg zseniskedés. Annyi van, hogy egyesek megoldáskeresők, akik képesek annyira feltalálni magukat, hogy a kedvenc keresőjükkel 3 másodperc alatt megtalálják a választ a felmerülő kérdések 99%-ára (hallatlan pimaszság, ugye?) És vannak a trollok... Mindenki vonja le a tanulságot.
  • MacropusRufus
    #54
    Molnibalage és mrzool: tudom, hogy hogyan készítik, én azt nem értem, hogy nekünk nagyközönségnek miért ezt a hülye színekkel telerakot fost adják ide. Engem nem érdekel pl. az amire egy tudos évekig képes recskázni az örömtől. Engem pl. az érdekel (meg véleményem szerint sokmindenki mást is), hogy miképpen is néz ki valós színekkel a bolygó felszíne. Miképpen is néz ki az az égítest ahhová leszálltak. Nem érdekel, hogy a szűrke az azért szűrke mert... Az azért szűrke mert a megfelelő színszűrővel így néz ki és nem azért mert ténylegesen így néz ki.

    mrzool: ezt imádom ebben a fórumban. Te kis zseni. Hát nem mindenki lehet olyan okos meg szép mint te. Mire is mennél az olyan emberek nélkűl mint én aki, szerencsétlen nálad butább és így megmuthathatod, hogy te milyen ász csávó vagy.
    De az is igaz, hogy az ilyen beszőlások, pont az ellenkezőjét váltják ki: csak azt bizonyítod, hogy rendkívűl buta ember vagy, aki 1-2 dolgoban lehet otthon van és ezért azt hiszi, hogy mindenben. (lásd még: lamer :p)
  • kamov
    #53
    #21-re

    A fő ok a Mars légköre. Bár a felszíni nyomás kb. 5 millibar, ez már pont elég ahhoz hogy a gázsugár ne tudjon olyan ütemben tágulni mint vákuumban.Például már ilyen kis külső nyomásnál máshogy kell méretezni a fúvókákat mint ha vákuumra készülnének.(pl a Shuttle főhajtómű fúvókái is 80 km magasságra voltak optimalizálva)

    Ezért aztán mivel a gázsugár jobban egyben marad, adott távolságban a felületi nyomás nagyobb lesz, viszont kisebb területre koncentrálódik a hatása mintha vákuumban történne a dolog.

    Erre már csak kis részben segít rá, hogy ennek a hajtőműnek a tiszta hidrazin üzemanyaga miatt ugyanakkora tolóerőhöz 15%-kal nagyobb tömegáramot kell kiáramoltatni, mintha ugyanazokat az üzemanyag-komponenseket használná mint a Holdkomp.
  • mrzool
    #52
    és miért kell mesterségesen színzezni a képet?

    Nem színezik. Így fotózzák eleve. Így néz ki a kamera számára. De nyilván felesleges erről beszélni neked, mert nem vagy képes felfogni a képalkotás alapjait sem.

    Kameránként 8 különféle szűrő van, és mindkét pancamnél más-más hullámhosszakra vannak hangolva, ezáltal igen részletes tudományos elemzést képesek elvégezni:

    MASTCAM MULTISPECTRAL IMAGING ON THE MARS SCIENCE LABORATORY ROVER
  • Molnibalage
    #51
    Ezek szerint te sem figyeltél az előző cikkné, ahol Cifu és más is elmagyarázta a képalkotást. Cfu, jöhet a ban...
  • MacropusRufus
    #50
    és miért kell mesterségesen színzezni a képet?
    ahhány Marsi kép anniy fajta árnyalat. Valahol még felhők is vannak vaszán (pl. a Viking készített képet leszállás elött és ott vannak). Valamelyiken kajak vörös az egész bolygó, a mostanin meg olyan szűrkés-kékes beütések vannak.
    Legalább ugyan azt a díszletet használnák :D
  • llax
    #49
    A hajtómű fúvókáját elhagyó gázokról nem is beszélve... Légkör, így ellennyomás hiányában, illetve a gáz kiáramlásához viszonyított jelentéktelen sebességnél a fúvókát elhagyva azonnal exponenciálisan tágul a gázsugár, ezért nem "rajzol" határozott mintát a homokba, csak közvetlen közelről.

    A Földről felszálló rakétáknál is megfigyelhető ez jelenség, amikor már a sűrűbb légkört elhagyták, mindössze annyi a különbség, hogy itt a nagy sebesség és a ritka légkör "esernyő" alakúra torzítja.
  • Molnibalage
    #48
    Látom nem sikerül szétválasztani a jelenség alapjait. A holdi por rohadtul tapad. Ha már viszont sikerült egy szemet elszakítani, akkor légkör hiányában igen messzire repül. A marsi homok totál más szemcseformával bír. Könnyebben repül, de a légkör és az eltérő gravitáció miatt más a terjdés jellege.
  • llax
    #47
    "meg könnyebb is felkavarni"

    Lékör hiányában "felkavarni" nem lehet. Még a legfinomabb porszemek is, amelyek itt a Földön csak sok-sok perc alatt ülepednének le, azok is egyszerű ballisztikus pályán akár több száz méterre is elrepülnek - majd becsapódnak, a mikrométeres porszemek is kb. úgy viselkednek, mint itt a Földön egy ökölnyi kő...
    Ezzel szebben még a Mars ritka légköre is alkalmas a finom por rövid idejű "lebegtetésére", ami közvetlen környéken le is ülepszik (ha nem fúj a szél), a durvább porszemek a légkör miatt nem repülhetnek messzire. Így a hajtómű "nyoma" helyben marad, nem több száz méteres körön belül oszlik el, mint a Holdon.
  • Tau Tang Wou
    #46
    "A Holdon harmad akkora a gravitáció, így a felkavart por jobban repked..."

    Maradjunk annyiban, hogy majdnem feleakkora.
    Ha meg jobban repked a Holdon a por, akkor gondolom messzebbre is repül meg könnyebb is felkavarni.
  • Bannedusermail
    #45
    :-)
  • Bannedusermail
    #44
    Hogy ne tudnám. de mit nem értettél?
    A Holdon harmad akkora a gravitáció, így a felkavart por jobban repked, míg a Marson meg kevésbé. És ez csak az egyik szempont...
  • Bannedusermail
    #43
    Ez krtva jó kép, de az illető, ha már nyuszit fotosoppolt, akkor egy répa veteményest is rakhatott volna oda. :-)
  • Tau Tang Wou
    #42
    "Minimum háromszor akkora a gravitáció..."

    Pontosabban 2,3 szorosa.
  • Tau Tang Wou
    #41
    "Minimum háromszor akkora a gravitáció..."

    Te se tudod, mi az a "N" bötű?
  • Tau Tang Wou
    #40
    Természetesen neked ment a #38 -as.
    Ha nem találnád meg...
  • Bannedusermail
    #39
    Minimum háromszor akkora a gravitáció, és lehet, hogy más a kőzet, mert az egyiknek van légköre, míg a másiknak nincs, így ami lepotyog, és ripityára törik, mint meteorit, az más állapotban terül szét a felszínen. Na meg ugye az egyik közvetlenül a talajon landolt, a másik csak lebegett felette, és egy spárgával lógatta le a marsjárót.
  • Tau Tang Wou
    #38
    "A holdkompe kb. negyedakkora volt, mivel sokkal kisebb gravitaciot kellett legyoznie."

    Gondolom eddig nem figyeltél.

    #21 -es komment. A holdkomp és marsi leszállóegység összehasonlítása Newtonban. Figyelembe van véve a kisebb gravitáció, de a holdkomp kb 4-szer olyan nehéz volt itt a Földön, így még mindig nehezebb maradt a Holdon is.

    Továbbá a holdkomp egyetlen rakétája által elsöpört port hasonlítottam össze a marsi leszállóegység negyed tolóerőt biztosító egyetlen fúvókája (ami amúgy kettő, de nagyon közel vannak egymáshoz, így egynek vettem) által végzett munkával.

    "Ennek az oka az, hogy a holdi por sokkal merevebb..."

    Ja, láttam benne egy űrhajós lábnyomát, kb, mint a púder.