MTI
Itthon is szükség van biotechnológiai kutatásra
A magyarországi biotechnológiai kutatásra szükség van, de a genetikailag módosított növényeknek a köztermesztésben még nem jött el az idejük. Többek között ez hangzott el a Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrárrendezvény-sorozatán a genetikailag módosított növényekről tartott beszélgetésen pénteken Budapesten.
Radics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese azt mondta: nem biotechnológia ellenes, csak szeretné, hogy ha a már előállított GMO-fajtákat letesztelnék, elvégeznék azokat a vizsgálatokat, amelyek bizonyítják, hogy nincs negatív hatásuk, és csak ezután vonnák be a köztermesztésbe. A rendezvénysorozat első napján érvek és ellenérvek hangzottak el a genetikailag módosított (GM) növényekkel kapcsolatban, szakemberek és a téma iránt érdeklődők fejtették ki véleményüket.
Radics Katalin kiemelte: a fenntartható fejlődéssel nem összeegyeztethető a génmódosított növények termesztése, Magyarországon inkább a génmódosítás-mentes növénytermesztést kellene erősíteni. A GMO piacvesztést jelenthet - tette hozzá. Akácz Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: a GMO-k 11 éve jelentek meg a világban és az akkori 1,7 millió hektáros vetésterület ma már 90 millió hektár fölé emelkedett. Ma a világ 21 országában folyik génmódosított növények termelése, Európában Spanyolországban, Németországban, Csehországban, Portugáliában és Franciaországban.
Elmondta: a GMO-termesztés adja a szója vetésterületének 64 százalékát, több mint 54 millió hektárt, a gyapot vetésterületének 11 százalékát mintegy 10 millió hektárt, a kukorica esetében a terület 24 százalékát 21 millió hektárt, a repcénél 5 százalékot, amely mintegy 5 millió hektárt jelent. A világ szántóterületének egyötödén termesztenek ilyen növényeket. A gazdáknak az ebből fakadó anyagi haszna 27 milliárd dollár, 172 ezer tonnával kevesebb növényvédő szer felhasználása, és 10 millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátás mellett - tette hozzá.
Szólt arról, hogy az EU szabályozása mellett Magyarország élt a védzáradék lehetőségével és a MON810-es kukoricafajtáknak a termesztését, felhasználását és importját megtiltotta. A parlament tavaly novemberben határozott a géntörvény módosításáról, a javaslatról az EU várhatóan február 14-én dönt. Balázs Ervin akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa kifejtette, hogy a génmódosított növények ügye egyelőre nem érinti igazán Magyarország mezőgazdaságát. A veszély hosszú távon az lehet, hogy ha a magyarországi biotechnológiai kutatások nem folytatódnak, akkor ha a génmódosított növények térnyerése bekövetkezik, a magyar fajták eltűnnek a piacról. A kukoricabogár elleni rezisztenciáért felelős gén vizsgálata fontos lehet Magyarországon - mutatott rá.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendezvény-sorozatának témái szombaton a madárinfluenza és az özönnövények lesznek.
Radics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese azt mondta: nem biotechnológia ellenes, csak szeretné, hogy ha a már előállított GMO-fajtákat letesztelnék, elvégeznék azokat a vizsgálatokat, amelyek bizonyítják, hogy nincs negatív hatásuk, és csak ezután vonnák be a köztermesztésbe. A rendezvénysorozat első napján érvek és ellenérvek hangzottak el a genetikailag módosított (GM) növényekkel kapcsolatban, szakemberek és a téma iránt érdeklődők fejtették ki véleményüket.
Radics Katalin kiemelte: a fenntartható fejlődéssel nem összeegyeztethető a génmódosított növények termesztése, Magyarországon inkább a génmódosítás-mentes növénytermesztést kellene erősíteni. A GMO piacvesztést jelenthet - tette hozzá. Akácz Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: a GMO-k 11 éve jelentek meg a világban és az akkori 1,7 millió hektáros vetésterület ma már 90 millió hektár fölé emelkedett. Ma a világ 21 országában folyik génmódosított növények termelése, Európában Spanyolországban, Németországban, Csehországban, Portugáliában és Franciaországban.
Elmondta: a GMO-termesztés adja a szója vetésterületének 64 százalékát, több mint 54 millió hektárt, a gyapot vetésterületének 11 százalékát mintegy 10 millió hektárt, a kukorica esetében a terület 24 százalékát 21 millió hektárt, a repcénél 5 százalékot, amely mintegy 5 millió hektárt jelent. A világ szántóterületének egyötödén termesztenek ilyen növényeket. A gazdáknak az ebből fakadó anyagi haszna 27 milliárd dollár, 172 ezer tonnával kevesebb növényvédő szer felhasználása, és 10 millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátás mellett - tette hozzá.
Szólt arról, hogy az EU szabályozása mellett Magyarország élt a védzáradék lehetőségével és a MON810-es kukoricafajtáknak a termesztését, felhasználását és importját megtiltotta. A parlament tavaly novemberben határozott a géntörvény módosításáról, a javaslatról az EU várhatóan február 14-én dönt. Balázs Ervin akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa kifejtette, hogy a génmódosított növények ügye egyelőre nem érinti igazán Magyarország mezőgazdaságát. A veszély hosszú távon az lehet, hogy ha a magyarországi biotechnológiai kutatások nem folytatódnak, akkor ha a génmódosított növények térnyerése bekövetkezik, a magyar fajták eltűnnek a piacról. A kukoricabogár elleni rezisztenciáért felelős gén vizsgálata fontos lehet Magyarországon - mutatott rá.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendezvény-sorozatának témái szombaton a madárinfluenza és az özönnövények lesznek.