Gyurkity Péter

Új szarkofág fedi a csernobili atomerőművet

Erre a munkálatok miatt lesz szükség, végre megindulhat a ránk maradt építmények elbontása.

Orosz források számoltak be arról, hogy az éveken keresztül épített új szarkofág hosszú munka után végre a helyére került, ezzel pedig új burkolat véd minket a még mindig sugárzó sérült reaktorblokk káros hatásaitól. A szerkezet meglétével egyben megindulhat a korábbi építmények elbontása és a takarítás.

Az 1986 tavaszán felrobbant csernobili 4-es reaktorblokk kapcsán évek óta kiemelt téma volt a korábbi betonszarkofág esedékessé vált leváltása, hiszen ez utóbbi is megrepedt, így már nem garantálta a káros sugárzás visszatartását. 2011 áprilisában, éppen 25 évvel a baleset után kezdtek hozzá az új burkolat megépítéséhez, bár ez egy 1997-es tervre nyúlik vissza. A teljes költség meghaladta a 2 milliárd eurót, ennek legnagyobb részét egy nemzetközi összefogás keretében biztosították, hiszen szerepet játszott ebben az EU, az EBRD, az USA, Kanada, Japán, valamint Oroszország is – mindannyiuk számára fontos volt a további károk megelőzése, hiszen ez egyik országot sem kímélné.

A végeredmény tulajdonképpen egy hatalmas hangár, amely 110 méter hosszú, 257 méter széles, magassága pedig szintén 100 méter felett van. A mintegy 36 ezer tonnás monstrum végül egy speciális sínpályán került a helyére, ahogy lassan, több nap alatt a sérült erőmű fölé csúsztatták, ezt követően pedig lezárták a megmaradt réseket. A mellékelt videón jól látszik, hogy a környéken tevékenykedő munkások nem viseltek speciális védőöltözetet, ez inkább a betonszarkofágon belül lesz majd szükséges, hiszen eddig ez tartotta vissza radioaktív port, amelynek kiszabadulását az új burkolat előzi meg, miközben belül megkezdik a régi elemek, így az említett betonszerkezet, valamint a sérült reaktor elbontását.

Ez utóbbi nyilván éveket vesz majd igénybe, és a munka egy részét robotokkal végeznék el, amelyek kevésbé szorulnak speciális felszerelésre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #26
    Ez egyáltalán nem paradoxon. Ilyen feladatra közvetlenül nem Intel processzort és hozzá illő elektronikát hazsnálnak, hanem pl. az említett pneumatikát, amit már 200m-ről vezérelhet az Intel is; Vagy vannak olyan mai fejlesztésű processzorok, amik fejlesztésénél nem volt szempont a kicsinyítés.
  • fszrtkvltzttni #25
    Ugye tudod, hogy a medencében a víz sugárzás elnyelő anyag! Ezeknél az anyagoknál közelről az alfa sugárzás a legjelentősebb és legveszélyesebb. Viszont ez az a fajta sugárzás ami nagyon könnyen elnyelődik, gyakorlatilag bármiben. Ezért hülyeség az összehasonlításod. Ha az elefántlábat feldarabolják, olthatatlan formába hozzák, és a medence aljára teszik, ugyanúgy nyugodtan úszkálhatsz fölötte.
  • fszrtkvltzttni #24
    Ha már alapkoncepció, a radioaktív hulladékok kezelésének az alapelveit kellene átnézned. Meg kell akadályozni, hogy környezetbe kerülhessen. Ez jelenleg nem biztosított.
  • fszrtkvltzttni #23
    Paradox módon az akkori technika jobban ellenállt a sugárzásnak. Egyrészt kevesebb másrészt masszívabb elektronika.
  • kvp #22
    "Állítólag ott (mármint ekkor, Pakson) fennállt egy leolvadás veszélye is, amikor a tartály alján nem tudták kontrollálni az összeállt anyagot. Ezt annyira nem reklámozzák."

    Pontosan. Szerencsere a transzfer medenceben volt, amibol a fedel leszedesekor kapott eleg vizet, raadasul borosat es csak kisebb adag volt betoltve a tartalyba. A containmenthez meg van szuros nyomaskiegyenlito torony (kemenynek nezik altalaban), ezert a falak is a helyukon maradtak a gozkitores ellenere. A japanoknal ebbol kb. minden hianyzott. A veget tudjuk.

    Robotok egyebkent hasznalhatoak. Ha periszkopos kepet neznek a containmenten kivulrol es befuggesztett sinen futo pneumatikus robotokat hasznalnak, akkor nincs az ami tonkremenne a sugarzastol. (nagy es lassu cuccok, amiket nehezkes hasznalni? igen, de egyszeruek es megbizhatoak, nemelyik ujabb foton latszik is par)
  • Irasidus #21
    Más a helyzet, azok nem bontógépek. Az elképzelés két több tonnás robotkarról szól, az egyik egy vágó eszköz a másik egy porszívó szerűség. Itt meg járatokba hatoló, víz alatt közlekedő robotokról van szó. Egyébként az eredeti katasztrófában is használtak távirányítású robotot. Amúgy nyilván nem mindenre használhatók, de azt hiszem ha nem az a cél, hogy minél kisebb legyen, mint Fusimunkában, hogy a járatokban elférjen, akkor lehet védeni az elektronikát, nehéz gépek esetében...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.12.01. 22:42:37
  • R0GERIUS #20
    "Szerencsére nem is kell megközelíteni, távátnyírással és robottokkal megoldható a bontás"
    Nem éppen, mert a sugárzás még azokat is kinyírja...
    http://index.hu/tudomany/2016/03/11/fukusima_a_robotokat_is_kinyirja/
    Utoljára szerkesztette: R0GERIUS, 2016.12.01. 22:37:23
  • Tetsuo #19
    Állítólag ott (mármint ekkor, Pakson) fennállt egy leolvadás veszélye is, amikor a tartály alján nem tudták kontrollálni az összeállt anyagot. Ezt annyira nem reklámozzák.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2016.12.01. 19:57:36
  • Tetsuo #18
    Az úgynevezett Elefántláb kóriumtömb sugárzásának intenzitása folyamatosan csökken. Közvetlenül a katasztrófa után átfolyt mindenen, mára viszont még látszik a reaktor alagsorában, vagyis annyira kihűlt, hogy szinte megállt.
    Természetesen ma is halálos veszély, de nem annyira, mint a kezdetekkor.
    Pl. van egy kazah származású kutató, talán még ma is él. Na, ő lefotózta magát az Elefántláb mellett kb. a 90-es évek végén.
  • Cat #17
    Képek: http://kepek.444.hu/2016/11/30/szelfizo-munkasok-kozt-kerult-helyere-csernobil-uj-szarkofagja