Berta Sándor
Módosítaná az online reklámszabályokat az Európa Tanács
A szervezet egy ajánlás segítségével változtatná meg az internetes hirdetési piacot. A reklámcélú profilkészítést ugyan engedélyeznék, de szigorúan szabályoznák, és beleegyezéshez kötnék.
Az ajánlás készítői szerint az állampolgárok különböző kategóriákba sorolása kockázatokat hordoz magában, egyúttal korlátozhatja az online személyazonosságok használatát, valamint diszkriminációhoz, az adatvédelem és az alapvető emberi jogok megsértéséhez vezethet. Az Európa Tanács célja az, hogy mindkét fél, vagyis a hirdetők és a fogyasztók is jól járjanak. Előbbiek célzottan hirdethessék a termékeiket és a szolgáltatásaikat, míg az utóbbiaknak ne kelljen személyes adataik téves vagy illetéktelen felhasználásától tartaniuk.
A javaslat szerint a marketingcégek a jövőben az úgynevezett profilkészítési módszer alkalmazásával térképezhetnék fel és sorolhatnák kategóriákba a felhasználókat. Az Interactive Advertising Bureau Europe (IAB) ugyanakkor egyértelműen a gazdasági versenyt veszélyeztető és a gazdaság elé szükségtelenül újabb akadályokat gördítő javaslatnak nevezte az elképzelést.
Ez már a javaslatcsomag második változata. Az elsőt pont azért vetette el a szervezet, mert az túlzott mértékben akadályozta volna a hirdetési célú profilok elkészítését, illetve az adatok elemzését és kiértékelését. Az új tervezetből törölték a személyes adatok harmadik félnek való továbbadásának tilalmát és a profilkészítéstől eltérően való felhasználását. Az Európa Tanács munkatársai emellett törölték a dokumentumból azokat a pontokat is, amelyek lehetővé tették volna, hogy mindenki akár névtelenül is vásárolhasson az online boltokban és anonim vehesse igénybe a webes szolgáltatásokat.
A cél az, hogy a tartalomszolgáltatók és az internetes áruházak üzemeltetői biztosítsák a profilmentes szolgáltatásokat. Aki nem szeretné, hogy a személyes vagy online adatait bármely marketingcég felhasználja, az ezt megtilthassa. Az Európa Tanács azt szeretné, ha a reklámcélú profilkészítés törvényileg engedélyezett legyen, de a profil létrehozójának minden esetben bizonyítania kell tudni, hogy az adott személy hozzájárult adatainak ilyen célra való felhasználásához. Emellett fontos az is, hogy bármely internetező bármikor, indoklás nélkül dönthessen úgy, hogy megtagadja a személyes adatai marketing célokra történő kiadását. Végül, de nem utolsó sorban: akik nem adták beleegyezésüket a profilkészítéshez, azoknak a személyes adatai semmilyen körülmények között nem használhatók fel.
A European Digital Rights (EDRI) civil szervezet állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell kerülni, hogy a felismerhetetlenné tett információkat bárki később kikódolhassa és alkalmazhassa. Ezenkívül az EDRI közölte azt is, hogy a demokratikus társadalmakban nem lenne szabad megvalósulniuk az általános megfigyeléseknek és a tömeges adatgyűjtéseknek.
Az ajánlás készítői szerint az állampolgárok különböző kategóriákba sorolása kockázatokat hordoz magában, egyúttal korlátozhatja az online személyazonosságok használatát, valamint diszkriminációhoz, az adatvédelem és az alapvető emberi jogok megsértéséhez vezethet. Az Európa Tanács célja az, hogy mindkét fél, vagyis a hirdetők és a fogyasztók is jól járjanak. Előbbiek célzottan hirdethessék a termékeiket és a szolgáltatásaikat, míg az utóbbiaknak ne kelljen személyes adataik téves vagy illetéktelen felhasználásától tartaniuk.
A javaslat szerint a marketingcégek a jövőben az úgynevezett profilkészítési módszer alkalmazásával térképezhetnék fel és sorolhatnák kategóriákba a felhasználókat. Az Interactive Advertising Bureau Europe (IAB) ugyanakkor egyértelműen a gazdasági versenyt veszélyeztető és a gazdaság elé szükségtelenül újabb akadályokat gördítő javaslatnak nevezte az elképzelést.
Ez már a javaslatcsomag második változata. Az elsőt pont azért vetette el a szervezet, mert az túlzott mértékben akadályozta volna a hirdetési célú profilok elkészítését, illetve az adatok elemzését és kiértékelését. Az új tervezetből törölték a személyes adatok harmadik félnek való továbbadásának tilalmát és a profilkészítéstől eltérően való felhasználását. Az Európa Tanács munkatársai emellett törölték a dokumentumból azokat a pontokat is, amelyek lehetővé tették volna, hogy mindenki akár névtelenül is vásárolhasson az online boltokban és anonim vehesse igénybe a webes szolgáltatásokat.
A cél az, hogy a tartalomszolgáltatók és az internetes áruházak üzemeltetői biztosítsák a profilmentes szolgáltatásokat. Aki nem szeretné, hogy a személyes vagy online adatait bármely marketingcég felhasználja, az ezt megtilthassa. Az Európa Tanács azt szeretné, ha a reklámcélú profilkészítés törvényileg engedélyezett legyen, de a profil létrehozójának minden esetben bizonyítania kell tudni, hogy az adott személy hozzájárult adatainak ilyen célra való felhasználásához. Emellett fontos az is, hogy bármely internetező bármikor, indoklás nélkül dönthessen úgy, hogy megtagadja a személyes adatai marketing célokra történő kiadását. Végül, de nem utolsó sorban: akik nem adták beleegyezésüket a profilkészítéshez, azoknak a személyes adatai semmilyen körülmények között nem használhatók fel.
A European Digital Rights (EDRI) civil szervezet állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell kerülni, hogy a felismerhetetlenné tett információkat bárki később kikódolhassa és alkalmazhassa. Ezenkívül az EDRI közölte azt is, hogy a demokratikus társadalmakban nem lenne szabad megvalósulniuk az általános megfigyeléseknek és a tömeges adatgyűjtéseknek.