Franczy
Gordon Moore visszavonul
A világ jelenlegi legnagyobb chipgyártó cégének, az Intel Corporationnek egyik alapítótagja és egyben az informatika világának egyik nagy örege, Gordon Moore a napokban hivatalosan bejelentette, hogy vissza kíván vonulni, és kilép a cég igazgatótanácsából.
A félvezetőipar legendás alakja ezek után már csak nyugalmazott elnöki és igazgatói pozíciót tölt be a Santa Clara-i székhelyű Intelnél. Az Intel szokásos évenkénti részvényesi összejövetele után Moore riporterek körében azt nyilatkozta, hogy az eddigi hosszú és sikeres karrier után sem szeretné lógatni a lábát, Moore ugyanis nemrégiben egy olyan nonprofit alapítványt hozott létre, mely a biotechnológiával, oktatással, elektronikával és még számos egyéb szakmai területtel foglalkozó cégeket fogja támogatni a jövőben. Elmondása szerint ezek után is részt kíván majd venni az Intel igazgatósági ülésein, ám szavazati joga már nem lesz.
Gordon Moore, a félvezetőipar egyik legjelentősebb alakja komoly szellemi örökséget hagy maga után, hiszen többek közt ő definiálta a később róla elnevezett Moore törvényt, miszerint a mikroprocesszorok tranzisztorszáma, és egyben sebessége körülbelül minden 18 hónapban megduplázódik. Ez a törvény még a mai napig érvényben van, bár egyes szakértők szerint már nem sokáig, mert a félvezetőipar még a korábban tapasztalható mértéknél is nagyobb mértékű fejlődésen megy át napjainkban.
Az Intel céget Gordon Moore, Andrew Grove és Robert Noyce alapította 1968 július 18-án, nem sokkal azután, hogy mindhárman kiléptek a Fairchild Semiconductor cégtől. Noyce 1990-ben szívinfarktusban elhunyt, Grove azonban napjainkban is jó egészségnek örvend, és jelenleg ő az Intel elnöke.
Miután Moore bejelentette visszavonulási szándékát, az újságírók megrohamozták kérdéseikkel, így többek közt a félvezetőipar jövőjéről kapcsolatos véleményéről is megkérdezték Moore-t, aki elmondta, hogy a szerinte a félvezetőipar továbbra is fényes jövő előtt áll. Moore szerint a DNS kutatáshoz, vagy a hang-, illetve nyelvfelismeréshez igenis szükség lesz olyan nagyteljesítményű processzorokra, melyek működési frekvenciája akár már a közeljövőben eléri a 10 GHz-et. Moore egyébként azt is bevallotta, hogy rendkívüli módon frusztrálja az a tény, hogy amikor számítógépét használja, az még a mai napig is gyakran lefagy.
A félvezetőipar legendás alakja ezek után már csak nyugalmazott elnöki és igazgatói pozíciót tölt be a Santa Clara-i székhelyű Intelnél. Az Intel szokásos évenkénti részvényesi összejövetele után Moore riporterek körében azt nyilatkozta, hogy az eddigi hosszú és sikeres karrier után sem szeretné lógatni a lábát, Moore ugyanis nemrégiben egy olyan nonprofit alapítványt hozott létre, mely a biotechnológiával, oktatással, elektronikával és még számos egyéb szakmai területtel foglalkozó cégeket fogja támogatni a jövőben. Elmondása szerint ezek után is részt kíván majd venni az Intel igazgatósági ülésein, ám szavazati joga már nem lesz.
Gordon Moore, a félvezetőipar egyik legjelentősebb alakja komoly szellemi örökséget hagy maga után, hiszen többek közt ő definiálta a később róla elnevezett Moore törvényt, miszerint a mikroprocesszorok tranzisztorszáma, és egyben sebessége körülbelül minden 18 hónapban megduplázódik. Ez a törvény még a mai napig érvényben van, bár egyes szakértők szerint már nem sokáig, mert a félvezetőipar még a korábban tapasztalható mértéknél is nagyobb mértékű fejlődésen megy át napjainkban.
Az Intel céget Gordon Moore, Andrew Grove és Robert Noyce alapította 1968 július 18-án, nem sokkal azután, hogy mindhárman kiléptek a Fairchild Semiconductor cégtől. Noyce 1990-ben szívinfarktusban elhunyt, Grove azonban napjainkban is jó egészségnek örvend, és jelenleg ő az Intel elnöke.
Miután Moore bejelentette visszavonulási szándékát, az újságírók megrohamozták kérdéseikkel, így többek közt a félvezetőipar jövőjéről kapcsolatos véleményéről is megkérdezték Moore-t, aki elmondta, hogy a szerinte a félvezetőipar továbbra is fényes jövő előtt áll. Moore szerint a DNS kutatáshoz, vagy a hang-, illetve nyelvfelismeréshez igenis szükség lesz olyan nagyteljesítményű processzorokra, melyek működési frekvenciája akár már a közeljövőben eléri a 10 GHz-et. Moore egyébként azt is bevallotta, hogy rendkívüli módon frusztrálja az a tény, hogy amikor számítógépét használja, az még a mai napig is gyakran lefagy.