Berta Sándor
Újabb európai uniós vizsgálatok indulnak az IT-órások ellen
A szervezet újabb eljárásokat helyezett kilátásba a társaságok adózásával kapcsolatban.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, egyben az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa közölte, hogy az európai uniós szabályozó hatóságok valószínűleg vizsgálatot indítanak az európai uniós tagországok és a multinacionális vállalatok közötti adóalkuk ügyében, miután áttekintették a két fél elmúlt évtizedben kötött megállapodásait. A politikus kiemelte, hogy az ilyen adóalkuk illegális adókedvezményeknek minősülnek és az agresszív adótervezés a kemény fellépése ellenére "még mindig velünk van".
"A szolgálataim alapos vizsgálatot folytattak a 2014-2018 közötti időszakban valamennyi tagállamban az adóügyi döntési gyakorlatról és arra számítok, hogy ez egyes országokban újabb vizsgálatokhoz fog vezetni" - fejtette ki Margrethe Vestager egy koppenhágai konferencián. Az Európai Unió illetékese ugyanakkor nem nevezte meg az érintett tagállamokat vagy a cégeket. Az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke vegyesen szerepelt a bíróságon: az európai legfelsőbb bíróság a következő hónapokban dönt a fellebbezéseiről, miután egy alsóbb szintű bíróság elutasította az Apple, az Amazon és a Starbucks számára kiadott adóügyi rendeleteit. Viszont Belgium, Írország, Luxemburg és Hollandia az ő adóügyi keresztes hadjáratára válaszul változtatott az adózási gyakorlatán.
A legfrissebb esetnél az Európai Unió jogászai szerint az Amazon az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokat megszegve próbálta csökkenteni adóit a blokkban. Az összetett adókonstrukció neve "Project Goldcrest" volt, mint egy James Bond-film címe. E terv keretében Luxemburg olyan kereteket biztosított az Amazon számára, amellyel az Amazon a luxemburgi befektetésekért cserébe európai nyereségének túlnyomó többségét mentesíthette az adózás alól, így befolyásolva az EU-n belüli kereskedelmet és torzítva a versenyt. Tehát a konstrukciónak egyetlen célja az volt, hogy az Amazon elkerülje az európai nyereségére vonatkozó adófizetést.
A tét az Amazon számára 250 millió euró, ennyi illegális támogatás visszafizetését írnák elő, de az ügyet felsőbb bíróság elé vitték, hogy eldöntsék a végeredményt. Az adózás nagyobb átláthatóságának globális előmozdítását 2014-ben az úgynevezett Luxleaks-nyilatkozatok táplálták, amelyeket egy oknyomozó riporterekből álló csoport tett közzé több ezer oldalon keresztül, részletezve a Luxemburg és a multinacionális vállalatok, köztük a Disney, a Microsoft, a Skype és a Pepsi közötti titkos adómegállapodásokat.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, egyben az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa közölte, hogy az európai uniós szabályozó hatóságok valószínűleg vizsgálatot indítanak az európai uniós tagországok és a multinacionális vállalatok közötti adóalkuk ügyében, miután áttekintették a két fél elmúlt évtizedben kötött megállapodásait. A politikus kiemelte, hogy az ilyen adóalkuk illegális adókedvezményeknek minősülnek és az agresszív adótervezés a kemény fellépése ellenére "még mindig velünk van".
"A szolgálataim alapos vizsgálatot folytattak a 2014-2018 közötti időszakban valamennyi tagállamban az adóügyi döntési gyakorlatról és arra számítok, hogy ez egyes országokban újabb vizsgálatokhoz fog vezetni" - fejtette ki Margrethe Vestager egy koppenhágai konferencián. Az Európai Unió illetékese ugyanakkor nem nevezte meg az érintett tagállamokat vagy a cégeket. Az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke vegyesen szerepelt a bíróságon: az európai legfelsőbb bíróság a következő hónapokban dönt a fellebbezéseiről, miután egy alsóbb szintű bíróság elutasította az Apple, az Amazon és a Starbucks számára kiadott adóügyi rendeleteit. Viszont Belgium, Írország, Luxemburg és Hollandia az ő adóügyi keresztes hadjáratára válaszul változtatott az adózási gyakorlatán.
A legfrissebb esetnél az Európai Unió jogászai szerint az Amazon az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályokat megszegve próbálta csökkenteni adóit a blokkban. Az összetett adókonstrukció neve "Project Goldcrest" volt, mint egy James Bond-film címe. E terv keretében Luxemburg olyan kereteket biztosított az Amazon számára, amellyel az Amazon a luxemburgi befektetésekért cserébe európai nyereségének túlnyomó többségét mentesíthette az adózás alól, így befolyásolva az EU-n belüli kereskedelmet és torzítva a versenyt. Tehát a konstrukciónak egyetlen célja az volt, hogy az Amazon elkerülje az európai nyereségére vonatkozó adófizetést.
A tét az Amazon számára 250 millió euró, ennyi illegális támogatás visszafizetését írnák elő, de az ügyet felsőbb bíróság elé vitték, hogy eldöntsék a végeredményt. Az adózás nagyobb átláthatóságának globális előmozdítását 2014-ben az úgynevezett Luxleaks-nyilatkozatok táplálták, amelyeket egy oknyomozó riporterekből álló csoport tett közzé több ezer oldalon keresztül, részletezve a Luxemburg és a multinacionális vállalatok, köztük a Disney, a Microsoft, a Skype és a Pepsi közötti titkos adómegállapodásokat.