Berta Sándor
Németország - célkeresztbe kerülhetnek az azonnali üzenetküldők
A német belügyminisztérium a titkosításaik feloldására és együttműködésre kényszerítené a népszerű szolgáltatásokat.
A SPIEGEL által közölt információk alapján a Horst Seehofer által vezetett szaktárca azt akarja elérni, hogy a jövőben az olyan platformok, mint a Telegram, a Threema és a WhatsApp bírói engedélyeztetés után kötelesek legyenek kiadni a felhasználók chat- és telefonbeszélgetéseit. Amelyik szolgáltató nem teljesíti a követeléseket, azt - a Szövetségi Hálózatfelügyelet rendelete alapján - gyakorlatilag betiltanák az európai uniós tagállamban. Az új szabályokat az év végéig vezetnék be.
Az érintett vállalatok hatalmas felháborodással fogadták a hírt. A legtöbb szolgáltató nem is fér hozzá az ügyfelei titkosított üzeneteihez. Amint arra Alan Duric, a Wire nevű azonnali üzenetküldő társalapítója rávilágított, a tervezett intézkedés bevezetésének katasztrofális következményei lennének. Az elképzelés veszélyes, mert a felhasználókat elfogadhatatlan kockázatoknak tenné ki.
A Threema szóvivője szintén elutasítóan reagált és hangsúlyozta, hogy az abszolút megbízhatóság a "DNS-ük része" és ebben a kérdésben nem hajlandók kompromisszumra. Ráadásul Németországban semmilyen infrastruktúrával sem rendelkeznek, ezért az álláspontjuk az, hogy nem is vonatkozik rájuk a német jog. Amennyiben Németország megakadályozza a működésüket, akkor azzal Kína vagy Irán példáját követné.
A német belügyminisztérium gyorsan keresztül akarja vinni a csomag elfogadását, de a SPIEGEL által megkérdezett szakemberek úgy vélték, hogy ez mind műszaki, mind politikai okokból sem lehetséges. Ennek ellenére a témát megvitatják a tartományi belügyminiszterek júniusi kieli konferenciáján. A cél az, hogy a titkosítási igényeket és a biztonsági hatóságok igényeit összhangba hozzák egymással. A felmerült kompromisszum szerint a hálózatüzemeltetők alkalmazhatnák a titkosításokat, de - ha technikailag lehetséges, akkor - biztosítaniuk kellene a kommunikációs tartalmakhoz való állami hozzáféréseket.
Egyébként a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) már 2016 végén 150 millió eurót kapott arra, hogy az ANISKI (Nem szabványosított Internetes Kommunikáció Felderítése) nevű projekt keretében feltörje a népszerű azonnali üzenetküldő szolgáltatások titkosítását. A program keretében a szakemberek sebezhetőségek után kutattak, s a cél az összes hiányosság felderítése és kihasználása volt, mind a saját szakértők segítségével, mind a külsős cégeknek adott megbízások keretében.
A SPIEGEL által közölt információk alapján a Horst Seehofer által vezetett szaktárca azt akarja elérni, hogy a jövőben az olyan platformok, mint a Telegram, a Threema és a WhatsApp bírói engedélyeztetés után kötelesek legyenek kiadni a felhasználók chat- és telefonbeszélgetéseit. Amelyik szolgáltató nem teljesíti a követeléseket, azt - a Szövetségi Hálózatfelügyelet rendelete alapján - gyakorlatilag betiltanák az európai uniós tagállamban. Az új szabályokat az év végéig vezetnék be.
Az érintett vállalatok hatalmas felháborodással fogadták a hírt. A legtöbb szolgáltató nem is fér hozzá az ügyfelei titkosított üzeneteihez. Amint arra Alan Duric, a Wire nevű azonnali üzenetküldő társalapítója rávilágított, a tervezett intézkedés bevezetésének katasztrofális következményei lennének. Az elképzelés veszélyes, mert a felhasználókat elfogadhatatlan kockázatoknak tenné ki.
A Threema szóvivője szintén elutasítóan reagált és hangsúlyozta, hogy az abszolút megbízhatóság a "DNS-ük része" és ebben a kérdésben nem hajlandók kompromisszumra. Ráadásul Németországban semmilyen infrastruktúrával sem rendelkeznek, ezért az álláspontjuk az, hogy nem is vonatkozik rájuk a német jog. Amennyiben Németország megakadályozza a működésüket, akkor azzal Kína vagy Irán példáját követné.
A német belügyminisztérium gyorsan keresztül akarja vinni a csomag elfogadását, de a SPIEGEL által megkérdezett szakemberek úgy vélték, hogy ez mind műszaki, mind politikai okokból sem lehetséges. Ennek ellenére a témát megvitatják a tartományi belügyminiszterek júniusi kieli konferenciáján. A cél az, hogy a titkosítási igényeket és a biztonsági hatóságok igényeit összhangba hozzák egymással. A felmerült kompromisszum szerint a hálózatüzemeltetők alkalmazhatnák a titkosításokat, de - ha technikailag lehetséges, akkor - biztosítaniuk kellene a kommunikációs tartalmakhoz való állami hozzáféréseket.
Egyébként a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) már 2016 végén 150 millió eurót kapott arra, hogy az ANISKI (Nem szabványosított Internetes Kommunikáció Felderítése) nevű projekt keretében feltörje a népszerű azonnali üzenetküldő szolgáltatások titkosítását. A program keretében a szakemberek sebezhetőségek után kutattak, s a cél az összes hiányosság felderítése és kihasználása volt, mind a saját szakértők segítségével, mind a külsős cégeknek adott megbízások keretében.