MTI

Nem ment át a szerzői jogi reform az Európai Parlamenten

Szűk többséggel leszavazta a sokak által bírált szerzői jogi szabályozási tervezetet az Európai Parlament plenáris ülése, az ügy így visszakerül további egyeztetésre a testület illetékes szakbizottságához.

Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port kavaró jelentését, amelynek értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik. Sokak szerint a világháló cenzúrázásához vezethetne a jogszabály alkalmazása. Amennyiben a plénum jóváhagyta volna a jelentést, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátuma az Európai Bizottsággal és a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott egyeztetéseken. A képviselők azonban végül 318:278 arányban leszavazták az egész dokumentumot Strasbourgban, s visszautalták a kérdést újratárgyalásra.

Az EP eljárási szabályzata szerint ha a képviselők legalább 10 százaléka kifogást emel az ellen, hogy az intézményközi tárgyalások a bizottsági álláspont alapján kezdődjenek meg, akkor a plenáris ülésnek kell döntenie a kérdésben. Az ügy várhatóan szeptemberben kerül ismét napirendre az Európai Parlamentben. A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát. Axel Voss néppárti jelentéstevő azonban sajnálatát fejezte ki a plenáris ülés döntése miatt. "Szeptemberben visszatértünk az ügyre, és megpróbáljuk úgy orvosolni a kifogásokat, hogy közben sikerüljön összhangba hozni a szerzői jogi szabályzást a modern digitális korral" - mondta.


Ujhelyi István szocialista képviselő üdvözölte a voksolás eredményét. "A szerzői jogok és a kiadók jogainak megerősített és újragondolt védelme rendkívül fontos, de a szabályozási folyamat során az Európai Unió nem eshet át a ló túloldalára sem" - közölte, hozzátéve, hogy egyedüli magyar képviselőként aláírója volt a tervezet újratárgyalásáról szóló kezdeményezésnek, amely most többségi támogatást kapott. Párttársa, Szanyi Tibor a jogi bizottság javító szándékát nem vitatva rámutatott, hogy "nem sikerült az arany középutat megtalálni", és leszögezte, hogy a szabad internetfelhasználás korlátozása nem európai megoldás. Emlékeztetett rá: a bírálatok "leginkább a felhasználók alapvető szabadságjogait féltették, de arra is kitértek, hogy a javaslat leginkább a nagy médiavállalatok érdekeit szolgálná, miközben egyáltalán nem segítené például az újságírás finanszírozását, illetve a valóban professzionális hírtartalmak terjedését".

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csalódottságának adott hangot, közleményük szerint nem adják fel az internetes jogdíjakért folytatott harcot. Kiemelik, hogy az EP annak dacára nem szavazta meg a tervezetet, hogy két évnyi egyeztetés után az illetékes jogi szakbizottság és 39 ezer európai, köztük 900 magyar művész egyhangúan támogatta a benyújtott javaslatot. "Ellenkező eredmény esetén jelentős lépést tehettünk volna afelé, hogy a YouTube-hoz hasonló profitorientált tartalomszolgáltatók tisztességesen fizessenek a náluk elérhető tartalmak alkotóinak" - mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.

Mint rámutatnak, a 13. cikk szabályozásának nem a tartalmak szűrése lett volna a lényege, hanem az, hogy a kötelezettségek egyenlően terheljék a platformszolgáltatókat és a már most is jogdíjat fizető, jogszerűen működő olyan streamingszolgáltatókat, amilyen a Spotify vagy a Netflix is. Az európai alkotók szervezete, a GESAC Európa döntéshozóinak címzett nyílt levelét eddig 39 455 művész írta alá. A petíció magyar támogatói között van például Palya Bea, Geszti Péter és Malek Miklós is. Hangsúlyozzák, hogy a szavazás nem a szólásszabadságról szólt, hanem arról, hogy a szerzői jogi szabályozást a 21. század szokásaihoz szabják, és a művészek tisztességes bevételhez juthassanak.

Az EU illetékes intézményei, szakbizottságai, ügynökségei jelentik a garanciát arra, hogy a szavazásra bocsátott javaslat szakmailag megalapozott és szükséges. Úgy vélik, az internetes óriáscégek manipulatív lobbija most erősebbnek bizonyult, de meggyőződésük, hogy az Európai Parlament végül amellett teszi le a voksát, ami az EU versenyképességét, gazdaságát és alapvető értékeit erősíti. A GESAC és vele együtt az Artisjus is mindaddig folytatni fogja a küzdelmet a szerzők jogaiért, míg a leendő szabályozás nem tükrözi az alkotók érdekeit is - emelik ki a közleményben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ugh #7
    Erdemes elgondolkodni mire jok meg a stadionok, a foci meccseken kivul.
    Nalunk, mivel foci nincs, igy csak arra... lehetnek... egyszer...
    Utoljára szerkesztette: ugh, 2018.07.09. 14:53:49
  • Skylake #6
    Jogászi nézőpontból tökéletes, de a mindennapi élet, főleg az internet működésének elvei miatt tökéletesen ostoba, korlátolt, és destruktív javaslat volt, és méltán lett leszavazva, ahogy kell.

    Eleve ott kezdődik, hogy a kiadó nevű gittegyletekre jó pár médiaszegmensben nincs szükség. Ilyen például a zenekiadók. Irreális a tevékenységük egy olyan korban, ahol a zenészeknek a készítéstől a terjesztésig minden eszköz és infrastruktúra elérhető. Ez nem az a korszak, ahol az aktuális lázadó éhenkórász macskajancsikat kegyesen beengedék az Abbey Road-ra, hogy felvehessék a számaikat. Ye-ye-ye. Komputeren elérhető gyakorlatilag minden olyan technológia, ami stúdióban volt elérhető – terjesztésre meg: a Youtube meg a Spotify korában minek egy közbenső, pénzt lehúzó láncszem? Más szegmensekben persze még tartják magukat, de ha az ekönyvek penetrációja a jelenleginél messze nagyobb lesz, akkor jó pár könyvkiadónak is reszeltek – illetve maradnak azok, amelyek esetében a műveknél fontos a papír alap (pl. gyermekkönyvek, mesekönyvek, tankönyvek, albumok, stb.)

    A 13.-as cikkelyről. Technológiailag megvalósíthatatlan, bármit is erőlködnek bele jogilag. Ahhoz, hogy X portál szűrni tudja, hogy adott kép jogvédett, ismernie kell ezek összességét. Tehát az összes olyan képet, ami jogvédett. Mennyi ez? Pár száz millió? Ki fogja ezeket megadni? Mi tartozik bele egyáltalán? Mennyi időbe telik végigfuttatni egy ekkora adattömeg (hash-jén) azt a képet, amit adott user éppen fel akar tölteni, és elvárja, hogy a kép azonnal fent is legyen, hiszen épp ezt az azonnaliságot szokta meg? Talán megvan egy óra alatt, miközben a szerverfarm vért h*gyozik csak emiatt?

    Másrészt, a 13. cikkely könnyen kijátszható. Jó akkor, nem az eddig megszokott technológiákkal fognak mémeket egymás közt megosztani az userek, hanem full decentralizált megoldásokkal. Bittorrent Sync, Tribler. Vagy átmennek az Usenet-re. Onion-ra, vagy akármi másra, ami erre alkalmazható. A decentralizált megoldások esetében kb. semmit sem tudnak tenni, az utóbbiak esetében pedig mire eljutnak a döntéshozók, hogy ott is megpróbálják szankcionálni az userbase-t, addigra ott minden megy a régiben. vagy a fapad megoldás: copyparty-k? DVD-n, külső vinyón cserélünk? MEGA-n és társain? Ezer meg egy lehetőség van.

    A 11.-es cikkely esetében hallottam, hogy ha elfogadják, a Roskomnadzor-nál és a FAPSI-nál vodka & kokain partyt fognak rendezni, hosszú afterrel. Erre meg is lesz minden okuk, hiszen ezerrel lehet nyomatni a ruszki propagandát az EU-s állampolgároknak, ami tekintve Oroszország hatalmi igényeit, kész főnyeremény, hogy ezek a kék alapon körben csillagos s*ggfejek ilyen módszerrel lövik lábon magukat. Ők biztosan nem fognak link-díjat kérni. Melletük masírozik az összes többi természettudományos és tudományos fakenews portál, a kemtrélesektől kezdve a nyolclábú gorillásokon keresztül, a hihetetlen eseményekben utazókon át az összes többi olyan médium, amely szükségszerűen feltűnik, ha olyan szabályozási környezet van, ahol minden sz*rt le lehet közölni, volt már ilyen a nyomtatott sajtó hajnalán, tehát nem új dolog, csak szólok. Lényeg a lényeg, a fakenews iránti nagy európai harc a fakenews melletti nagy európai támogatássá alakítható. Köszönjük Brüsszel!

    Nem véletlen, hogy a Miniszterelnök Úr Őfelségének csicskásai megszavazták a rendeletet. Bizonyára zavarja a drága Miniszterelnök Úr Őfelségét, hogy pártjáról & kormányáról mémek és undorító nemzetietlen remixek születnek, amelyek kigúnyolják állhatatos, kétségtelenül a Nemzet Üdvéért végzett fárasztó munkát! Rossz hírem van Magyarország Kormánya számára: ha utálnak mint a sz*rt, attól hogy betiltasz egy platformot, majd lesz másik, ahol ez az utálat kifejezhető. Tudta? Tetszettek volna koncentrációs táborokat nyitni, épp belefért volna a 7. Tákolmánymódosításba, nem igaz? Ott mindenki, aki nem a birodalomra ikszelt, eliminiálható, előtte pedig dolgoztatható is. (Készült Magyarország Kormánya megbízásából.)
  • M2 #4
    Én támogatnám, hogy az emberek ne férjenek hozzá a szerzői jogvédett tartalmakhoz. Akkor legalább nem fertőzné annyira a társadalmat a huszadik Marvel szar meg ezredik Disney fos.
    A filmek 99 százaléka azt a villanyszámlát sem éri meg, amin elkolbászol a felhasználókig.

    A mai fiatalok és gyerekek meg lehet észre se vennék a korlátozást, ők már inkább néznek Youtube vloggereket vagy Twitch live-okat.
  • Csaba161 #3
    Ez is tetszik:

    Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület ... rámutatnak, a 13. cikk szabályozásának nem a tartalmak szűrése lett volna a lényege, hanem...

    Akkor miért úgy fogalmazták meg a törvényt, hogy éppen a tartalomszűrés lett a lényege?????
  • Sydra #2
    Most már senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egy európai politikai unió rossz ötlet és előbb-utóbb ilyen civilizáció ellenes intézkedésekhez vezet. Meg kellett volna maradni az európai gazdasági közösség koncepciójánál. A szabad kereskedelemnél és szabad munkavállalásnál véget ért a pozitívumok listája, minden egyéb dolog, amit az EU csinál az káros.
  • wraithLord #1
    "Szeptemberben visszatérünk az ügyre, és megpróbáljuk úgy orvosolni a kifogásokat, hogy közben sikerüljön összhangba hozni a szerzői jogi szabályzást a modern digitális korral."

    Már több, mint 20 éve van net, és itt tartunk? :D

    Voss szövege meg pont ellentmond ennek. Nem összhangba helyezik a modern digitális korral, hanem ráhúzzák a modern digitális korra is ugyanazt a szart. Mondjuk egyáltalán nem meglepő.

    Régen a kölcsönadás vagy kazettára, VHS-re felvevés nem volt baj, gondolom, mert nem elég hatékonyan. De az úgynevezett intérnett vagy mi az már mekkárosít. :D
    Valószínűleg inkább más megközelítésre lenne szükség, amiből létezik már egy pár az úgynevezett intérnett világában. Patreon és hasonló elgondolások? Azt legalább a készítő kapja meg, és nem a kiadó (vagy nem az Artisjus :D), amire már gyak. nincs is szükség.

    "Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csalódottságának adott hangot, közleményük szerint nem adják fel az internetes jogdíjakért folytatott harcot."
    Szegények éhen fognak halni, mert nem elég már nekik, hogy minden adathordozóra jogdíjat kell fizetni...khm...
    Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2018.07.06. 20:08:17