Berta Sándor
Külföldi újságírók után kémkedett a BND
Az akciók számos riportert és szerkesztőséget érintettek, világszerte legalább 50 telefon- és faxszám, illetve e-mail fiók forgalmát figyelték meg.
A Spiegel betekinthetett olyan dokumentumokba, amelyből kiderült, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) 1999 óta világszerte számos sajtóorgánumot ellenőrzött. Az érintett televízióadók, hírügynökségek és újságok között volt a BBC, a Reuters és a The New York Times. Az anyag alapján a hivatal legalább 50 szerkesztőségi telefon- és faxszámot, illetve e-mail címet ellenőrzött. A BND a BBC-nek például több mint tucatnyi afganisztáni és londoni elérhetőségét tartotta megfigyelés alatt. A BBC World Service nemzetközi programja, a The New York Times afganisztáni, valamint a Reuters afganisztáni, pakisztáni és nigériai mobil és műholdas telefonvonalai is az ellenőrzött elérhetőségek között voltak.
A Der Spiegel beszámolója alapján a telefonszámok és e-mailcímek úgynevezett szelektorok - keresőkifejezések - voltak, amelyekkel átfésülték az elektronikus kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszereket és adatbázisokat a bajorországi Bad Aiblingban működő megfigyelő állomáson. Az újságírók az orvosokhoz és az ügyvédekhez hasonlóan jogszabályokban garantált különleges védelmet élveznek Németországban, például forrásaik védelmében megtagadhatják a tanúvallomást. A hírszerző szolgálat nem kommentálta a felvetéseket, azt a választ adták, hogy a szolgálat a tevékenysége "operatív vetületeiről" kizárólag a kormánynak és a szövetségi parlament (Bundestag) illetékes testületeinek ad tájékoztatást.
A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet úgy vélte, hogy az ellenőrzések "felháborító támadást jelentenek a sajtószabadság ellen" és egyúttal a "alkotmánysértés egy új dimenzióját" jelenítik meg. A szervezet attól tart, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat továbbra is le fogja hallgatni a külföldi újságírókat, ezen pedig az új BND-törvény sem változtat majd. A Riporterek Határok Nélkül éppen ezért - a Társaság a Szabadságjogokért nevű berlini csoport vezetésével - más újságíró-szövetségekkel közösen alkotmánybírósági keresetet készít elő a jogszabály ellen.
A Bad Aibling-i állomást amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vette át. Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, és a BND még éveken keresztül futtatta rendszerein az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott szelektorokat. Ez az NSA 2013-ban leleplezett adatgyűjtő programjaival összefüggésben jutott nyilvánosságra. Két évvel később az is kiderült, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen.
A Spiegel betekinthetett olyan dokumentumokba, amelyből kiderült, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) 1999 óta világszerte számos sajtóorgánumot ellenőrzött. Az érintett televízióadók, hírügynökségek és újságok között volt a BBC, a Reuters és a The New York Times. Az anyag alapján a hivatal legalább 50 szerkesztőségi telefon- és faxszámot, illetve e-mail címet ellenőrzött. A BND a BBC-nek például több mint tucatnyi afganisztáni és londoni elérhetőségét tartotta megfigyelés alatt. A BBC World Service nemzetközi programja, a The New York Times afganisztáni, valamint a Reuters afganisztáni, pakisztáni és nigériai mobil és műholdas telefonvonalai is az ellenőrzött elérhetőségek között voltak.
A Der Spiegel beszámolója alapján a telefonszámok és e-mailcímek úgynevezett szelektorok - keresőkifejezések - voltak, amelyekkel átfésülték az elektronikus kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszereket és adatbázisokat a bajorországi Bad Aiblingban működő megfigyelő állomáson. Az újságírók az orvosokhoz és az ügyvédekhez hasonlóan jogszabályokban garantált különleges védelmet élveznek Németországban, például forrásaik védelmében megtagadhatják a tanúvallomást. A hírszerző szolgálat nem kommentálta a felvetéseket, azt a választ adták, hogy a szolgálat a tevékenysége "operatív vetületeiről" kizárólag a kormánynak és a szövetségi parlament (Bundestag) illetékes testületeinek ad tájékoztatást.
A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet úgy vélte, hogy az ellenőrzések "felháborító támadást jelentenek a sajtószabadság ellen" és egyúttal a "alkotmánysértés egy új dimenzióját" jelenítik meg. A szervezet attól tart, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat továbbra is le fogja hallgatni a külföldi újságírókat, ezen pedig az új BND-törvény sem változtat majd. A Riporterek Határok Nélkül éppen ezért - a Társaság a Szabadságjogokért nevű berlini csoport vezetésével - más újságíró-szövetségekkel közösen alkotmánybírósági keresetet készít elő a jogszabály ellen.
A Bad Aibling-i állomást amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vette át. Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, és a BND még éveken keresztül futtatta rendszerein az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott szelektorokat. Ez az NSA 2013-ban leleplezett adatgyűjtő programjaival összefüggésben jutott nyilvánosságra. Két évvel később az is kiderült, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen.