Berta Sándor
A Szilicíum-völgy IT-cégeinek a legrosszabb Trump vízumszigorítása
Az amerikai munkavállalási vízumból elsősorban az indiai IT-szolgáltatók profitáltak, így a szigorítások miatt érthető a csalódottságuk.
A múlt pénteken bejelentett, s azóta az Egyesült Államokban és szövetségesei által is széles körben vitatott amerikai elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok hét, muzulmán többségű országból - Szíriából, Irakból, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből - azonnali hatállyal 90 napra felfüggesztette a beutazást, Szíriából határozatlan ideig nem fogad menekülteket, 120 napra pedig leállította teljes menekültprogramját, amelyet a Trump kormány felül kíván vizsgálni. John Kelly belbiztonsági miniszter elmondta, hogy az újabb vízumok kiadása előtt megvizsgálnak majd különböző internetes honlapokat és a közöségi médiában megjelenő megnyilvánulásokat.
Donald Trump amerikai elnök vízumfeltétel-szigorítása nagyon komolyan érinti a külföldi szakembereket foglalkoztató IT-cégeket. A H1-B vízumot eddig főleg a Szilícium-völgyben dolgozó külföldi állampolgároknak adták ki, közülük pedig nagyon sokan indiaiak voltak. A H1-B vízumot évente 65 000 külföldi szakember és 20 000 külföldi diák kaphatta meg. 2014-ben az IT-cégeknek kiosztott H1-B vízum 86 százalékát indiai munkavállalók szerezték meg, de a mérnökök és a hallgatók között is többségben voltak az indiaiak.
A folyamatból mindenekelőtt az indiai IT-ipar profitált, ahova kiszervezték a munkák egy részét. Ilyen szolgáltatók például a Tata Consulting Services (TCS), a Wipro és az Infosys, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban több százezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Az indiai IT-társaságok a 108 milliárd dollárt kitevő bevételük 60 százalékát olyan amerikai ügyfelektől szerzik, mint a Microsoft, a Facebook, az Amazon vagy az Apple.
Amennyiben maradnának a szigorúbb vízumfeltételek, akkor az USA számára a következmények kétszeresen is negatívak lesznek. Egyrészt a képzett munkaerő, ezzel együtt a megszerzett tudás és szakértelem is távozhat az országból és visszatérhet Indiába, erősítve az ottani vállalatokat, másrészt ez munkahelyek megszűnéséhez vezet, ami pont ellentétes Trump céljaival. Kétséges ugyanis, hogy a kieső több százezer embert azonnal, hasonlóan képzettségű új amerikai dolgozóval tudnák pótolni a Szilícium-völgy óriásai.
A problémát a Fehér Házban is érezhették, mert utólag finomítottak kicsit: akinek zöldkártyája és állandó amerikai lakhelye van, annak nem kell engedély az amerikai beutazáshoz. Egy újságírói kérdésre, amely azt firtatta, vajon Trump elnök azonosul-e tanácsadója, Steve Bannon álláspontjával, miszerint "az iszlám sötét vallás", Sean Spicer szóvivő leszögezte: "Az elnök álláspontja nagyon világos, nem vallást akar a célkeresztbe állítani, hanem helyeket és térségeket", amelyekkel megítélése szeirnt baj van.
A múlt pénteken bejelentett, s azóta az Egyesült Államokban és szövetségesei által is széles körben vitatott amerikai elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok hét, muzulmán többségű országból - Szíriából, Irakból, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből - azonnali hatállyal 90 napra felfüggesztette a beutazást, Szíriából határozatlan ideig nem fogad menekülteket, 120 napra pedig leállította teljes menekültprogramját, amelyet a Trump kormány felül kíván vizsgálni. John Kelly belbiztonsági miniszter elmondta, hogy az újabb vízumok kiadása előtt megvizsgálnak majd különböző internetes honlapokat és a közöségi médiában megjelenő megnyilvánulásokat.
Donald Trump amerikai elnök vízumfeltétel-szigorítása nagyon komolyan érinti a külföldi szakembereket foglalkoztató IT-cégeket. A H1-B vízumot eddig főleg a Szilícium-völgyben dolgozó külföldi állampolgároknak adták ki, közülük pedig nagyon sokan indiaiak voltak. A H1-B vízumot évente 65 000 külföldi szakember és 20 000 külföldi diák kaphatta meg. 2014-ben az IT-cégeknek kiosztott H1-B vízum 86 százalékát indiai munkavállalók szerezték meg, de a mérnökök és a hallgatók között is többségben voltak az indiaiak.
A folyamatból mindenekelőtt az indiai IT-ipar profitált, ahova kiszervezték a munkák egy részét. Ilyen szolgáltatók például a Tata Consulting Services (TCS), a Wipro és az Infosys, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban több százezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Az indiai IT-társaságok a 108 milliárd dollárt kitevő bevételük 60 százalékát olyan amerikai ügyfelektől szerzik, mint a Microsoft, a Facebook, az Amazon vagy az Apple.
Amennyiben maradnának a szigorúbb vízumfeltételek, akkor az USA számára a következmények kétszeresen is negatívak lesznek. Egyrészt a képzett munkaerő, ezzel együtt a megszerzett tudás és szakértelem is távozhat az országból és visszatérhet Indiába, erősítve az ottani vállalatokat, másrészt ez munkahelyek megszűnéséhez vezet, ami pont ellentétes Trump céljaival. Kétséges ugyanis, hogy a kieső több százezer embert azonnal, hasonlóan képzettségű új amerikai dolgozóval tudnák pótolni a Szilícium-völgy óriásai.
A problémát a Fehér Házban is érezhették, mert utólag finomítottak kicsit: akinek zöldkártyája és állandó amerikai lakhelye van, annak nem kell engedély az amerikai beutazáshoz. Egy újságírói kérdésre, amely azt firtatta, vajon Trump elnök azonosul-e tanácsadója, Steve Bannon álláspontjával, miszerint "az iszlám sötét vallás", Sean Spicer szóvivő leszögezte: "Az elnök álláspontja nagyon világos, nem vallást akar a célkeresztbe állítani, hanem helyeket és térségeket", amelyekkel megítélése szeirnt baj van.