MTI
2016 végére nem lesz internet nélküli iskola
Nem lesz internet nélküli iskola Magyarországon 2016 végére - jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az Informatika a Társadalomért Egyesület balatonfüredi konferenciáján.
Kara Ákos kiemelte, az iskolákban, az egyedi igényekhez igazodóan, átlagosan legalább 50 megabites sávszélességet biztosít majd a kormányzat. Célul tűzték ki azt is, hogy 2018 végéig a szélessávú internet szolgáltatás újabb egymillió háztartásba eljusson. Az államtitkár azt mondta, ez európai szinten is komoly vállalás, amely fele részben piaci szolgáltatói vállalás keretében, fele részben állami támogatással valósul meg. A politikus kitért arra, hogy felmérések szerint 2014-ben a 15 évesnél idősebb lakosság 40,2 százaléka nem rendelkezett megfelelő digitális képességekkel, az arány javítása érdekében képzésekre is szükség van.
Kara Ákos Magyarország nemzetközi szintű eredményei között említette, hogy október 12-15-én Budapest adott otthont a Nemzetközi Távközlési Egyesület világkonferenciájának, amelyen 129 országból több mint négyezren vettek részt, Debrecenben pedig bemutatták "Leót", a szuperszámítógépet, amely a világ 500 legjobb számítógépe közé tartozik. Fontos momentumnak tartotta azt is, hogy novembertől teljes jogú tagságot kap az ország az Európai Űrügynökségben.
A jövő év kiemelt feladatai között említette a vállalati informatikai fejlesztések ösztönzését, valamint a munkahelyek megtartását és új munkahelyek létrehozását az informatikai szektorban, illetve a termelékenység növelését. Elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen lépnek fel a mérnökhiány csökkentése érdekében. Hozzátette: fontos, hogy támogatásra leljenek az informatika új magyar sikertörténetei, és sikerüljön minél több fiatal mérnököt, szakembert itthon tartani.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az infokommunikációs szektor a kiskereskedelem után a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Az IKT ágazatban 170 ezren dolgoznak, közvetve pedig a szektor 400 ezer embert foglalkoztat, a GDP-ből 12 százalékkal, áttételes hatásával együtt pedig 20 százalékkal részesedik. Hozzátette, az ágazat a nemzetgazdasági kivitel 8,3 százalékát adta 2014-ben.
Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, jelenleg mintegy 883 ezer háztartás lefedetlen szélessávú internet elérhetőséggel, ebből 500 ezret a szolgáltatók közreműködésével, 380 ezret állami támogatással terveznek ellátni 2018-ig. Ezt segíti az, hogy az új szakaszok kialakítására, valamint a meglévő szakaszok 100 megabites fejlesztésére 5 éves közműadó-mentességet biztosítanak.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon a 15 évesek majdnem 30 százaléka, az iskolaelhagyók nélkül számítva, írási-olvasási és számolási nehézségekkel küzd. Úgy fogalmazott, ezért meg kell vizsgálni, hogy az alapkészségek elsajátítására van-e elég idő, jó-e a módszer, megfelelő-e a tananyag mennyiség, valamint azt, hogy milyen további digitális lehetőségek bevezetésére van esély az oktatásban.
Palkovics László, az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt: 2015-ben az összes felvételiző 24,47 százaléka jelentkezett a felsőoktatásba matematikai, természettudományos, mérnöki vagy informatikai képzésekre. Véleménye szerint ezt az arányt növelni kell, aminek egyik eszközeként a korai pályaorientációt említette. Kitért a duális képzés eddigi eredményeire, felsorolva, hogy 2015-ben 19 intézmény partnereként 230 szervezet vett fel 500 duális hallgatót 10 százalékban agrár, 21 százalékban gazdasági, 12 százalékban informatikai 57 százalékban pedig műszaki területen. Az oktatói-kutatói bérrendezésről szólva ismertette, hogy első lépcsőben 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig további 5-5 százalékkal nő a dolgozók bére.
Kara Ákos kiemelte, az iskolákban, az egyedi igényekhez igazodóan, átlagosan legalább 50 megabites sávszélességet biztosít majd a kormányzat. Célul tűzték ki azt is, hogy 2018 végéig a szélessávú internet szolgáltatás újabb egymillió háztartásba eljusson. Az államtitkár azt mondta, ez európai szinten is komoly vállalás, amely fele részben piaci szolgáltatói vállalás keretében, fele részben állami támogatással valósul meg. A politikus kitért arra, hogy felmérések szerint 2014-ben a 15 évesnél idősebb lakosság 40,2 százaléka nem rendelkezett megfelelő digitális képességekkel, az arány javítása érdekében képzésekre is szükség van.
Kara Ákos Magyarország nemzetközi szintű eredményei között említette, hogy október 12-15-én Budapest adott otthont a Nemzetközi Távközlési Egyesület világkonferenciájának, amelyen 129 országból több mint négyezren vettek részt, Debrecenben pedig bemutatták "Leót", a szuperszámítógépet, amely a világ 500 legjobb számítógépe közé tartozik. Fontos momentumnak tartotta azt is, hogy novembertől teljes jogú tagságot kap az ország az Európai Űrügynökségben.
A jövő év kiemelt feladatai között említette a vállalati informatikai fejlesztések ösztönzését, valamint a munkahelyek megtartását és új munkahelyek létrehozását az informatikai szektorban, illetve a termelékenység növelését. Elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen lépnek fel a mérnökhiány csökkentése érdekében. Hozzátette: fontos, hogy támogatásra leljenek az informatika új magyar sikertörténetei, és sikerüljön minél több fiatal mérnököt, szakembert itthon tartani.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az infokommunikációs szektor a kiskereskedelem után a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Az IKT ágazatban 170 ezren dolgoznak, közvetve pedig a szektor 400 ezer embert foglalkoztat, a GDP-ből 12 százalékkal, áttételes hatásával együtt pedig 20 százalékkal részesedik. Hozzátette, az ágazat a nemzetgazdasági kivitel 8,3 százalékát adta 2014-ben.
Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, jelenleg mintegy 883 ezer háztartás lefedetlen szélessávú internet elérhetőséggel, ebből 500 ezret a szolgáltatók közreműködésével, 380 ezret állami támogatással terveznek ellátni 2018-ig. Ezt segíti az, hogy az új szakaszok kialakítására, valamint a meglévő szakaszok 100 megabites fejlesztésére 5 éves közműadó-mentességet biztosítanak.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon a 15 évesek majdnem 30 százaléka, az iskolaelhagyók nélkül számítva, írási-olvasási és számolási nehézségekkel küzd. Úgy fogalmazott, ezért meg kell vizsgálni, hogy az alapkészségek elsajátítására van-e elég idő, jó-e a módszer, megfelelő-e a tananyag mennyiség, valamint azt, hogy milyen további digitális lehetőségek bevezetésére van esély az oktatásban.
Palkovics László, az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt: 2015-ben az összes felvételiző 24,47 százaléka jelentkezett a felsőoktatásba matematikai, természettudományos, mérnöki vagy informatikai képzésekre. Véleménye szerint ezt az arányt növelni kell, aminek egyik eszközeként a korai pályaorientációt említette. Kitért a duális képzés eddigi eredményeire, felsorolva, hogy 2015-ben 19 intézmény partnereként 230 szervezet vett fel 500 duális hallgatót 10 százalékban agrár, 21 százalékban gazdasági, 12 százalékban informatikai 57 százalékban pedig műszaki területen. Az oktatói-kutatói bérrendezésről szólva ismertette, hogy első lépcsőben 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig további 5-5 százalékkal nő a dolgozók bére.