Berta Sándor

Gyökeres változásokat hozhat az európai szerzői jog átalakítása

Az Európai Parlament jelentéskészítője számos változtatást javasolt a szerzői jog tekintetében.

Julia Reda, a Zöldek európai parlamenti frakciójának alelnöke a 2001-es úgynevezett InfoSoc-irányelv megvalósítását vizsgálja felül. A képviselő, miután elkészítette a jelentést, amelynek már kész van az előzetes verziója, minden frakció illetékesével tárgyalni fog, majd az anyag a jogi bizottság elé kerül. Előbb a testület, később az Európai Parlament fog szavazni róla. Reda szerint az Európai Unió jelenlegi szerzői jogi szabályai megakadályozzák a kultúra határon átnyúló megosztását a világhálón, ezért számos változtatást javasol és megreformálná a jelenlegi rendszert.

"Az európai uniós szerzői jogi irányelv 2001-ből származik, egy olyan korszakból, amikor még nem létezett a YouTube és a Facebook. Annak ellenére, hogy az irányelvnek a szerzői jogot kellett volna felkészítenie az információs társadalomra, napjainkban akadályozza a határokon átnyúló kulturális megosztást. Szükségünk van egy közös európai szerzői jogra, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és nem gördít akadályokat a kultúrához online hozzáférést biztosító innovatív szolgáltatások elé" - mondta Julia Reda.

A Zöldek európai parlamenti frakciójának alelnöke hozzátette, hogy a jelenlegi szabályok elavultak, ráadásul minden országban eltérőek, ez pedig megkerülhetetlen akadályt jelent a mindennapok során. A műveket megváltoztatók vagy újragondolók szembesülnek a bürokráciával és a jogbizonytalansággal. A 2001-es és más, hasonló szabályok miatt a kulturális intézmények - például a könyvtárak - nehezen tudják teljesíteni a feladataikat. Erősíteni kell tehát a kultúrát teremtők pozícióját a jogtulajdonosokkal és a szolgáltatókkal szemben. Az irányelv eredeti céljai a legjobban úgy érhetők el, ha bevezetik az egységes európai szerzői jogot és a digitális belső piac is csak akkor valósítható meg, ha mindenki egyaránt hozzáférhet a tartalmakhoz, a nemzeti határokon átnyúlva is.

A képviselő szerint a legfontosabb, hogy egységes szerzői jogi védelmek és jogvédelmi időtartamok legyenek egész Európában; kivételek vonatkozzanak például az audiovizuális részletek új felhasználási módjaira, az online kölcsönzésre, s a szövegek és adatok automatizált kiértékelésére. A politikus emellett javasolta egy nyitott cikkely kidolgozását, amelyet az előre nem látható új kulturális kifejezési formákra lehetne alkalmazni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • yamato41 #10
    Ez a mondatod legalább három önellentmondást hordoz, gondold át ezt még egyszer.
  • yamato41 #9
    Miért kötekedsz? Nem fogom felfedni kilétemet természetesen. Ha tudod, hogy mi az az MTMT, akkor megnyugodhatsz, 25 tételem van fent, a H indexem meg 7.
    Keversz dolgokat, de nagyon. Ne legyen már egy videókártyagyártó-szabvány egy több száz éves jogrend párhuzama...
    Neked lehet, hogy nincsen értelme, mert te ezek szerint az egyszínűséget, egyformaságot szereted. De azért mész Pisába, hogy ott nézd meg a ferde tornyot, Párizsban meg az Eiffel-tornyot, sorolhatnám. Pedig önmagában egyik sem nagy szám, bárhol meg lehetne építeni bármelyiket. Azok ott szépek és attól, hogy ott van meg a kultúrájuk.
    Csak azért egyformásítani, mert lusták vagyunk fáradtságot venni a másik megismerésére önmagában bűntett, mert kultúrák sárba tiprását jelenti.
    A libsipicsa meg nem akar semmi mást, csak azt, hogy a világ mindenhol egyforma legyen, az orwelli prolik meg egyék csak a prolitápot. Pontosan ezt készíti elő az ilyen libsipicsa gender nerdlények sokasága.
  • bdzsana #8
    "Még olyan nagy cég, mint a gugli sem hajlandó az adott ország szabályainak megfelelni."

    Lehet, hogy ő nem hajlandó, de pont ők azok akik ha akarnák meg tudnák oldani. Ha átláthatóbb lenne az egyszerű kisember is jobban át tudná rágni magát nem csak a nagy cégeknek lenne meg rá az erőforrása, így ezzel növelve a versenyt.
  • bdzsana #7
    Légyszives felsorolnád a műveidet, amit világpiacra szántál és végig kellett menni minden ország jogrendszerén, mert épp olyan tartalmat dolgoztál fel?

    Én meg pont azt nem értem, miért kell csak azért egy jól megtervezett szabványtól eltérő jog, hogy itt verhessük magunkat hogy ez így milyen színes, meg mi a magunk urai vagyunk. Lehet, hogy az de hogy semmi értelme nincs az is biztos. Mit szólnál hozzá, ha minden videokártya gyártó különböző slotot szeretne magának egy alaplapon csak azért mert ő ilyen egyéni szuverén cég, miért kéne nekik kompromisszum. Milyen sz.r már, hogy bármelyik android telefon töltőjével feltölthetsz vagy géphez csatlakoztathatsz bármelyik másik készüléket.

    A libsipicsa legalább értelmes indokot hozott, hogy legyen sokkal átláthatóbb, ellenben te meg csak azt hogy legyen színesebb amiben abszolúte nincs semmi logika.
  • yamato41 #6
    Igen, van tapasztalatom, ha 14 év aktív publikálás, saját kötet megjelentetése, féltucat másik kötet szerkesztése annak számít. És valóban az a tapasztalatom, hogy nagyon sok területen egyszerűen lusta az EU az egyedi arcéleket figyelembe venni, túl sok mindent egységesíteni, uniformizálni akar. Mi ok lenne arra, hogy mindenhol ugyanolyan szabályok legyenek ezen a területen, ha nem a lustaság?
    Még olyan nagy cég, mint a gugli sem hajlandó az adott ország szabályainak megfelelni. Pl. Mo-on nem teszi elérhetővé az egyébként már nem védett tartalmakat, ugyanakkor védettet meg közzé tesz, mert nem az egyszerű szerző halála+70, hanem a kiadástól számított 100 évet veszi figyelembe (nagyon ritkán update-elve az elérhetőséget).

    Nem újraszabályozás és egységesítés, hanem fogalmi pontosítás és a technikai szint implementálása kellene. Ha van egy magyar író műve amerikai könyvtárban, akkor a digitális verziót honnan lehet elérni? Mi számít, a szerző állampolgársága szerinti, vagy az elérhetőség területének joga? Ez most nem egyértelmű.
    Példa. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk. Mo-on csak a jogtulajdonos engedélyével lehet közzé tenni, mert 1952-ben halt meg, 2022 után lesz szabad az ingyenes terjesztés. Amerikában az 1907-ben kiadott Pál utcai fiúk USÁban teljesen szabad, Mo-on nem.
  • bdzsana #5
    Gondolom hatalmas tapasztalatod van az adott területen. Több évig, évtizedig személyesen is mélyen érintett voltál a szóban forgó témában így teljes joggal mondhatod, hogy mások csak simán lusták x ország törvényeit bemagolni és x+1 jogász alkalmazni hatalmas összegekért.
  • Sir Cryalot #4
    -képlékeny képű nerdlény
  • yamato41 #3
    Jajj, csak ezek a ződek ne ugatnának má' bele mindenbe. Nem megint egy felhőkön járó liberálpicsa által kitalált zagyvaságot kellene a tagországokra erőltetni, hanem egyszerűen betartani a tövényeket minden államban. Erre ezek nem hajlandóak, mert lusták arra, hogy megértsék a helyi sajátosságokat, inkább lesöpörnének mindent, hogy legyen "szép szürke egyenhamu".
  • Sir Cryalot #2
    elég besorolhatlan nemű a nerd-lény a képen (képlékeny?)
  • IMYke2.0.0.0 #1
    Nagyon helyes!
    Igaz, ettől még nem lesz megengedőbb a Youtube pl. :)