Szerbiában az utóbbi napokban a figyelem középpontjába került a hírügynökségi újságírás: egyrészt a Tanjug szerb hírügynökség fennállásának 70. évfordulója alkalmából, másrészt egy médiáról szóló belgrádi konferencia kapcsán, amelyen elhangzott, hogy a hírügynökségi újságírók a digitális tájékoztatás előfutárai.

Az új médiaforradalom nevű szerdai tanácskozás egyik fő gondolata az volt, hogy az újságírók amellett, hogy szakmailag jól készítik el a híreket, a jövőben a modern technológia által keletkezett különböző "platformok" elvárásainak is meg kell, hogy feleljenek, hasonlóan ahhoz, ahogy manapság a hírügynökségi újságírók dolgoznak. Veselin Simonovic, a Blic című szerb napilap fő- és felelős szerkesztője elmondta, hogy három évtizednyi nyomtatott sajtóban eltöltött idő után került egy olyan csapat élére, amely digitális platformokat is készít, és arra a megállapításra jutott, hogy a hírügynökségi újságírók a "digitális tájékoztatás előfutárai", akik nélkül az újságírás a közeljövőben nem maradhat fenn. Példája szerint a hírügynökségi újságíró már a terepről elküldi rövid tudósítását, majd a szerkesztőségben elkészíti a részletes beszámolót, illetve az anyag rádiós, televíziós és internetes verzióját is. Simonovic úgy véli, ez hamarosan már nem csak a hírügynökségeket érinti majd, hanem minden olyan újságírót, aki napi kiadású sajtóorgánumnál dolgozik.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az államnak meg kell védenie a szerzői jogokat, mert már gyakorlattá vált a szövegek "lelopása" a különböző honlapokról a szerző megnevezése vagy kárpótlása nélkül. Dragoljub Zarkovic, a Vreme című szerb hetilap főszerkesztője szerint az új műszaki megoldások tömege a lopások áradatát vonta maga után, ami az újságíróknak és a szerkesztőségeknek is anyagi veszteséget okoz. Ratko Dmitrovic, a Vecernje Novosti vezérigazgatója és főszerkesztője hangsúlyozta, a lopások ténye felveti azt a kérdést is, hogy azokat a fontos cikkeket, amelyeket a lap a nyomtatott kiadásában tervez megjelentetni, feltegyék-e egyáltalán a honlapra, mert onnan még a lap megjelenése előtt mások átvehetik, és sajátként eladhatják.

A tanácskozás résztvevői kiemelt figyelmet fordítottak a honlapokon megjelenő sértő és hamis információkat tartalmazó kommentárokra, amelyek megjelenését szerintük meg kell akadályozni. Az oldalak adminisztrátorai a munka mennyiségére való tekintettel nem mindig tudják szűrni ezeket a hozzászólásokat. A felszólalók megállapították azt is, hogy az ilyen kommentárok mögött gyakran különböző gazdasági vagy politikai érdekeket képviselő csoportok állnak. Petar Jeremic, a Szerbiai Újságírók Egyesülete Végrehajtó Bizottságának elnöke szerint az etikai szabályokat éppen az olvasói kommentárok hágják át, ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az újságíróknak - bármennyire is igyekeznek minél hamarabb nyilvánosságra hozni egy információt - mindig meg kell győződniük annak hitelességéről.