Berta Sándor
Jön a virtuális hidegháború?
Az elmúlt hetekben nem igazán lehetett hallani a kiberháborús aggodalmakról. Most azonban néhány IT-biztonsági szakértő attól tart, hogy a közeljövőben kitörhet a virtuális hidegháború.
A Reuters hírügynökség hírében Peter Apps szakértő leszögezte: a keleti és a nyugati államok eltérő álláspontja a különböző kérdésekben növelheti a lehetséges online konfliktusok kialakulásának esélyét. A keleti és a nyugati országok különösen az olyan kérdésekben állnak szemben egymással, mint a szellemi tulajdon, illetve az internet szabadságának megítélése. A nyugati államok egyre inkább attól rettegnek, hogy hackertámadások érik a kritikus infrastruktúráikat, illetve kikémlelik a rendszereiket, ezért kiberbűncselekmények elleni szerződéseket kötnek, információkat cserélnek, sőt, még közös kibervédelmi hadgyakorlatokat is tartanak.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan távolodnak a keleti országoktól, elsősorban Kínától és Oroszországtól, mivel ezt a két államot vádolják az USA és szövetségei kémkedéssel és hackerakciók elkövetésével. Kína és Oroszország mindezt tagadja, ugyanakkor félti a szellemi tulajdonát és úgy vélik, a nyugati államok irigyelik a gazdasági sikereiket. Emellett Kínát és Oroszországot gyakran bírálják cenzúrázással, amit érdekes módon általában olyan nyugati személyek vagy kormányok tesznek, amelyek maguk is igen lelkesen támogatják a hozzáférés-blokkolásokat és az internet állami ellenőrzését.
Kína és Oroszország vezetői úgy döntöttek: nem vesznek részt a londoni kiberbiztonsági konferencián. Számos nyugati szakember és kormánytisztviselő szerint ezért egyre nehezebb és bonyolultabb lesz a keleti és a nyugati államok között kiberbiztonsági párbeszédet kezdeményezni, illetve fenntartani. Kína nem bízik a nyugati országokban, különösen az Egyesült Államokban. Sok kínai úgy gondolja, hogy az internet egy amerikai találmány, amelynek az a célja, hogy az USA-t egy előnyösebb katonai és gazdasági pozícióba segítse. Emellett attól tartanak, hogy az Egyesült Államok megpróbál beavatkozni az ázsiai nagyhatalom belügyeibe, feszültségeket szít és ráadásul olyan veszélyes kiberfegyverekkel rendelkezik, amelyekkel megtámadhatja az ellenfeleit.
A szakértők egy jelentős része óva intette mindkét tábort a paranoiától, mondván az jelentős mértékben növeli az egymással szembeni bizalmatlanságot. Jim Lewis, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa például közölte: "Ez a hidegháborús gondolkodás nagyon csábító, a probléma csak az, hogy felettébb önbeteljesítő is lehet."
A McAfee már 2009-ben arra figyelmeztetett, hogy kiberháborúra készülnek a nagyhatalmak (USA, Kína, Oroszország, Franciaország és Izrael), amelyek a védelem mellett a támadási lehetőségeket is szélesítenék. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készített tanulmány szerzői szerint viszont a közeljövőben nem kerül sor olyan konfliktusra, amelyben két állam kizárólag online támadásokat indít egymás ellen. Ugyanakkor már 2010-ben is volt néhány olyan szakember, például Scott Charney, a Microsoft biztonsági szakértője, aki amellett foglalt állást, hogy a köznyelvben vissza kellene szorítani a kiberháború kifejezés használatát.
A Reuters hírügynökség hírében Peter Apps szakértő leszögezte: a keleti és a nyugati államok eltérő álláspontja a különböző kérdésekben növelheti a lehetséges online konfliktusok kialakulásának esélyét. A keleti és a nyugati országok különösen az olyan kérdésekben állnak szemben egymással, mint a szellemi tulajdon, illetve az internet szabadságának megítélése. A nyugati államok egyre inkább attól rettegnek, hogy hackertámadások érik a kritikus infrastruktúráikat, illetve kikémlelik a rendszereiket, ezért kiberbűncselekmények elleni szerződéseket kötnek, információkat cserélnek, sőt, még közös kibervédelmi hadgyakorlatokat is tartanak.
Ezzel párhuzamosan folyamatosan távolodnak a keleti országoktól, elsősorban Kínától és Oroszországtól, mivel ezt a két államot vádolják az USA és szövetségei kémkedéssel és hackerakciók elkövetésével. Kína és Oroszország mindezt tagadja, ugyanakkor félti a szellemi tulajdonát és úgy vélik, a nyugati államok irigyelik a gazdasági sikereiket. Emellett Kínát és Oroszországot gyakran bírálják cenzúrázással, amit érdekes módon általában olyan nyugati személyek vagy kormányok tesznek, amelyek maguk is igen lelkesen támogatják a hozzáférés-blokkolásokat és az internet állami ellenőrzését.
Kína és Oroszország vezetői úgy döntöttek: nem vesznek részt a londoni kiberbiztonsági konferencián. Számos nyugati szakember és kormánytisztviselő szerint ezért egyre nehezebb és bonyolultabb lesz a keleti és a nyugati államok között kiberbiztonsági párbeszédet kezdeményezni, illetve fenntartani. Kína nem bízik a nyugati országokban, különösen az Egyesült Államokban. Sok kínai úgy gondolja, hogy az internet egy amerikai találmány, amelynek az a célja, hogy az USA-t egy előnyösebb katonai és gazdasági pozícióba segítse. Emellett attól tartanak, hogy az Egyesült Államok megpróbál beavatkozni az ázsiai nagyhatalom belügyeibe, feszültségeket szít és ráadásul olyan veszélyes kiberfegyverekkel rendelkezik, amelyekkel megtámadhatja az ellenfeleit.
A szakértők egy jelentős része óva intette mindkét tábort a paranoiától, mondván az jelentős mértékben növeli az egymással szembeni bizalmatlanságot. Jim Lewis, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa például közölte: "Ez a hidegháborús gondolkodás nagyon csábító, a probléma csak az, hogy felettébb önbeteljesítő is lehet."
A McAfee már 2009-ben arra figyelmeztetett, hogy kiberháborúra készülnek a nagyhatalmak (USA, Kína, Oroszország, Franciaország és Izrael), amelyek a védelem mellett a támadási lehetőségeket is szélesítenék. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készített tanulmány szerzői szerint viszont a közeljövőben nem kerül sor olyan konfliktusra, amelyben két állam kizárólag online támadásokat indít egymás ellen. Ugyanakkor már 2010-ben is volt néhány olyan szakember, például Scott Charney, a Microsoft biztonsági szakértője, aki amellett foglalt állást, hogy a köznyelvben vissza kellene szorítani a kiberháború kifejezés használatát.
