Hunter
Pénzhiány fenyegeti a csernobili védőburkot
Közel 25 évvel a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után kiderült, hogy a csernobili erőmű szarkofágját magába foglaló új védőburok felépítéséhez szükséges pénzösszegnek csupán a fele áll a kivitelezők rendelkezésére.
Az új, hangáralakú, hatalmas acélkupola megközelítőleg 200 tonna megolvadt nukleáris fűtőanyagot szigetelne el a külvilágtól, a résztvevő nemzetek azonban jelenleg nem képesek előteremteni az ehhez szükséges anyagiakat. Az új védőréteg a reaktort borító, sok helyen repedező szarkofágra kerülne.
A négyes reaktor vezérlőterme ma is az 1986. április 26-án történtekre emlékeztet, a poros, félhomályba vesző félkörívű falon elhelyezkedő panelek néma sora posztapokaliptikus látványt nyújt annak, aki belép a létesítménybe. Védőruha, arcmaszk és egy sugárzásmérő alapfelszerelés az ide merészkedő számára. "Kétség kívül kísérteties" - mondta Laurin Dodd, az EU, az USA és Ukrajna együttműködéséből született Védőburok Megvalósítási Terv (SIP) igazgatója a BBC-nek. "A múlt szelleme ma is kísért. Ez ellen nincs mit tenni, viszont ha ellátogatunk erre a helyre, megértjük mennyire fontos a biztonság, elmulasztása minden képzeletünket felülmúl"
A robbanást követő hetekben több ezer emberi élet kockáztatásával építették meg a négyes reaktort körülölelő szarkofágot, amit a kezdetektől fogva egy ideiglenes megoldásnak szántak. Ma a roskadozó betonfalakat és vaspaneleket állványzatok tartják össze. "Ez az állványzat a nyugati falat biztosítja" - magyarázta Dodd, körbe vezetve a brit stábot. "A baleset után a nyugati reaktor fal mindenfelé megrepedezett. Gyakorlatilag kifelé dől és fenn áll az összeomlásának veszélye, ami szabaddá tenné az utat a légkör felé a közel 200 tonna radioaktív üzemanyagnak"
A nyugati fal alatt jelenleg egy építkezési terület húzódik, melyből egy hatalmas boltozat indul ki, a reaktor fölé magasodva, ami ha elkészül, magába zárja az egész borzalmat radioaktív anyagostól és szarkofágostól együtt. A tervezet teljes költsége 1,6 milliárd euró, azonban a G8 ülés ígéretei ellenére a bank 740 millió eurós hiánnyal küzd. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az építkezéshez Európa járul hozzá a legnagyobb mértékben, Oroszország, az egykori Szovjetunió vezető tagállama, mindössze tizedik a sorban.
Thomas Mirow, a kivitelezést összefogó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD elnöke elismerte, hogy nehéz idők járnak, azonban hangsúlyozta, hogy a közreműködő országoknak felül kell emelkedniük a jelenlegi gazdasági légkörön. "Ez egy kivételes eset" - nyilatkozott a BBC-nek. "Úgy vélem, a nemzetközi közösség összes nagy játékosának bevonásával össze kellene gyűlni a pénznek"
A bank a katasztrófa 25. évfordulóját akarja felhasználni arra, hogy egy végső nyomást gyakoroljon az új védőburkolat megépítéséhez szükséges anyagiak előteremtése érdekében, azt azonban nem feledhetjük, hogy ha sikerül is elszigetelni a reaktort, a környező területek évezredeken át magukban hordozzák majd a szennyeződéseket.
Az új, hangáralakú, hatalmas acélkupola megközelítőleg 200 tonna megolvadt nukleáris fűtőanyagot szigetelne el a külvilágtól, a résztvevő nemzetek azonban jelenleg nem képesek előteremteni az ehhez szükséges anyagiakat. Az új védőréteg a reaktort borító, sok helyen repedező szarkofágra kerülne.
A négyes reaktor vezérlőterme ma is az 1986. április 26-án történtekre emlékeztet, a poros, félhomályba vesző félkörívű falon elhelyezkedő panelek néma sora posztapokaliptikus látványt nyújt annak, aki belép a létesítménybe. Védőruha, arcmaszk és egy sugárzásmérő alapfelszerelés az ide merészkedő számára. "Kétség kívül kísérteties" - mondta Laurin Dodd, az EU, az USA és Ukrajna együttműködéséből született Védőburok Megvalósítási Terv (SIP) igazgatója a BBC-nek. "A múlt szelleme ma is kísért. Ez ellen nincs mit tenni, viszont ha ellátogatunk erre a helyre, megértjük mennyire fontos a biztonság, elmulasztása minden képzeletünket felülmúl"
A robbanást követő hetekben több ezer emberi élet kockáztatásával építették meg a négyes reaktort körülölelő szarkofágot, amit a kezdetektől fogva egy ideiglenes megoldásnak szántak. Ma a roskadozó betonfalakat és vaspaneleket állványzatok tartják össze. "Ez az állványzat a nyugati falat biztosítja" - magyarázta Dodd, körbe vezetve a brit stábot. "A baleset után a nyugati reaktor fal mindenfelé megrepedezett. Gyakorlatilag kifelé dől és fenn áll az összeomlásának veszélye, ami szabaddá tenné az utat a légkör felé a közel 200 tonna radioaktív üzemanyagnak"
A nyugati fal alatt jelenleg egy építkezési terület húzódik, melyből egy hatalmas boltozat indul ki, a reaktor fölé magasodva, ami ha elkészül, magába zárja az egész borzalmat radioaktív anyagostól és szarkofágostól együtt. A tervezet teljes költsége 1,6 milliárd euró, azonban a G8 ülés ígéretei ellenére a bank 740 millió eurós hiánnyal küzd. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az építkezéshez Európa járul hozzá a legnagyobb mértékben, Oroszország, az egykori Szovjetunió vezető tagállama, mindössze tizedik a sorban.
Thomas Mirow, a kivitelezést összefogó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD elnöke elismerte, hogy nehéz idők járnak, azonban hangsúlyozta, hogy a közreműködő országoknak felül kell emelkedniük a jelenlegi gazdasági légkörön. "Ez egy kivételes eset" - nyilatkozott a BBC-nek. "Úgy vélem, a nemzetközi közösség összes nagy játékosának bevonásával össze kellene gyűlni a pénznek"
A bank a katasztrófa 25. évfordulóját akarja felhasználni arra, hogy egy végső nyomást gyakoroljon az új védőburkolat megépítéséhez szükséges anyagiak előteremtése érdekében, azt azonban nem feledhetjük, hogy ha sikerül is elszigetelni a reaktort, a környező területek évezredeken át magukban hordozzák majd a szennyeződéseket.