Hunter
Villámokkal próbáltak gömbvillámot létrehozni
Egy kutatócsoport a hagyományos villámok segítségével igyekezett lemásolni a rejtélyes gömbvillámokat.
A villámok begyűjtéséhez egyfajta égig érő villámhárítóként funkcionáló, vezetékkel ellátott rakétákat használtak, amikkel különböző anyagokon vezették át a villámokat a gainesville-i Florida Egyetem villámlás kutatói. A kísérletben sikerült néhány rövid életű, a természetes körülmények között kialakuló gömbvillámokkal több rokon jegyet hordozó tűzgömböt létrehozni. A kutatók reményei szerint munkájukkal jobban megismerhetik a különös jelenség mechanizmusát.
"Több ezren számolnak be első kézből gömbvillám esetekről" - nyilatkozott Dustin Hill, a kutatással kapcsolatos publikáció szerzője a Discovery News-nak, hozzátéve, hogy a gömbvillám váratlan és rövid ideig tartó megjelenése miatt gyakorlatilag semmilyen tudományos adat nem áll rendelkezésre a jelenségről. "Tény hogy egy rejtélyes jelenségről van szó" - mondta Hill. "Nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékok, nincsenek számszerű adataink. Ez az egész végtelenül szubjektív."
Az "első kézből" származó jelentések megbízhatóságát erősen csökkenti az a tény, hogy az emberi észlelés megbízhatatlan ezekben az esetekben, tette hozzá Hill. Ez elsősorban az úgynevezett látási perzisztenciából, avagy a látás folytonosságából ered, aminek köszönhetően folyamatában és nem a képkockák sorozataként látunk egy filmet. Ez a jelenség egy rövid életű villanást sokkal hosszabbá tesz, mint amilyen valójában. A gömbök fényessége ugyancsak azt az érzetet kelti, hogy a gömb jóval nagyobb valódi méreténél. Hill nem kérdőjelezi meg a beszámolókat, azonban mint számtalan villámot látott kutató, aki ugyanakkor tisztában van a tényleges mérésekkel is, tudja, hogyan játssza ki érzékszerveinket egy-egy ilyen jelenség.
Hogy kipróbálják, hogyan hozhat létre egy átlagos villám egy lebegő gömbvillámot, a kutatók nyolc villámcsapást vezettek át különböző anyagokon. "Nagyjából 100 különböző anyagmintát teszteltünk" - magyarázta Hill. Az anyagok listáját elsősorban fizikusok segítségével állították össze.
A legsikeresebb anyagnak a rozsdamentes acél és a fenyőfa bizonyult. Ezekkel sikerült parányi, egy másodperc töredékéig fennmaradó fényes gömböket létrehozniuk. A rozsdamentes acél, mivel nem túl nagy múltra tekint vissza szinte biztosan kizárható, mint a gömbvillám előállításában közreműködő anyag, a beszámolók ugyanis jóval régebbre nyúlnak vissza az időben. Korábban laboratóriumi körülmények között sikerült begyújtani lebegő szilícium párát, ami szintén hasonlított a gömbvillámhoz, azonban a Hill által valódi villámokkal végrehajtott kísérletek megduplázták a laboratóriumban észlelt hatást.
A kísérletek bár nem hoztak létre gömbvillámot, megerősíteni látszanak a jelenség egyik lehetséges magyarázatát. A gömbvillám nem egy villámtípus, sokkal inkább valamilyen elporlasztott anyag, amit begyújt a villámlás. Égése rövid ideig tart, majd kialszik. De vajon tényleg ez lenne a rejtélyes, szinte a tudományos fantasztikumba illő gömbvillám?
"A kísérletekkel azt bizonyították, hogy lehetséges olyan fényjelenségek előállítása, amit egy gyakorlatlan megfigyelő gömbvillámnak hihet" - összegzett Richard Orville professzor, a Texas A&M Egyetem Alkalmazott Meteorológiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Más szavakkal a floridai kutatók nem reprodukálták a gömbvillámot, igaz nem is állítottak ilyesmit, tette hozzá Orville, mivel senki sem tudja mi is a gömbvillám valójában.
A villámok begyűjtéséhez egyfajta égig érő villámhárítóként funkcionáló, vezetékkel ellátott rakétákat használtak, amikkel különböző anyagokon vezették át a villámokat a gainesville-i Florida Egyetem villámlás kutatói. A kísérletben sikerült néhány rövid életű, a természetes körülmények között kialakuló gömbvillámokkal több rokon jegyet hordozó tűzgömböt létrehozni. A kutatók reményei szerint munkájukkal jobban megismerhetik a különös jelenség mechanizmusát.
"Több ezren számolnak be első kézből gömbvillám esetekről" - nyilatkozott Dustin Hill, a kutatással kapcsolatos publikáció szerzője a Discovery News-nak, hozzátéve, hogy a gömbvillám váratlan és rövid ideig tartó megjelenése miatt gyakorlatilag semmilyen tudományos adat nem áll rendelkezésre a jelenségről. "Tény hogy egy rejtélyes jelenségről van szó" - mondta Hill. "Nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékok, nincsenek számszerű adataink. Ez az egész végtelenül szubjektív."
Az "első kézből" származó jelentések megbízhatóságát erősen csökkenti az a tény, hogy az emberi észlelés megbízhatatlan ezekben az esetekben, tette hozzá Hill. Ez elsősorban az úgynevezett látási perzisztenciából, avagy a látás folytonosságából ered, aminek köszönhetően folyamatában és nem a képkockák sorozataként látunk egy filmet. Ez a jelenség egy rövid életű villanást sokkal hosszabbá tesz, mint amilyen valójában. A gömbök fényessége ugyancsak azt az érzetet kelti, hogy a gömb jóval nagyobb valódi méreténél. Hill nem kérdőjelezi meg a beszámolókat, azonban mint számtalan villámot látott kutató, aki ugyanakkor tisztában van a tényleges mérésekkel is, tudja, hogyan játssza ki érzékszerveinket egy-egy ilyen jelenség.
Hogy kipróbálják, hogyan hozhat létre egy átlagos villám egy lebegő gömbvillámot, a kutatók nyolc villámcsapást vezettek át különböző anyagokon. "Nagyjából 100 különböző anyagmintát teszteltünk" - magyarázta Hill. Az anyagok listáját elsősorban fizikusok segítségével állították össze.
A legsikeresebb anyagnak a rozsdamentes acél és a fenyőfa bizonyult. Ezekkel sikerült parányi, egy másodperc töredékéig fennmaradó fényes gömböket létrehozniuk. A rozsdamentes acél, mivel nem túl nagy múltra tekint vissza szinte biztosan kizárható, mint a gömbvillám előállításában közreműködő anyag, a beszámolók ugyanis jóval régebbre nyúlnak vissza az időben. Korábban laboratóriumi körülmények között sikerült begyújtani lebegő szilícium párát, ami szintén hasonlított a gömbvillámhoz, azonban a Hill által valódi villámokkal végrehajtott kísérletek megduplázták a laboratóriumban észlelt hatást.
A kísérletek bár nem hoztak létre gömbvillámot, megerősíteni látszanak a jelenség egyik lehetséges magyarázatát. A gömbvillám nem egy villámtípus, sokkal inkább valamilyen elporlasztott anyag, amit begyújt a villámlás. Égése rövid ideig tart, majd kialszik. De vajon tényleg ez lenne a rejtélyes, szinte a tudományos fantasztikumba illő gömbvillám?
"A kísérletekkel azt bizonyították, hogy lehetséges olyan fényjelenségek előállítása, amit egy gyakorlatlan megfigyelő gömbvillámnak hihet" - összegzett Richard Orville professzor, a Texas A&M Egyetem Alkalmazott Meteorológiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Más szavakkal a floridai kutatók nem reprodukálták a gömbvillámot, igaz nem is állítottak ilyesmit, tette hozzá Orville, mivel senki sem tudja mi is a gömbvillám valójában.