Hunter
Hallucináció is lehet a gömbvillám
Különös fényes lebegő gömböt észleltünk egy vihar kellős közepén? Ha a jelenség mindössze néhány másodpercig tartott, akkor elképzelhető, hogy az egész csak a fejünkben zajlott le, véli egy kutatás.
A tanulmány alapjául az a tény szolgál, hogy a villámok keltette mágneses mező-ingadozások megtéveszthetik az agyat, ami így ragyogó gömb alakú objektumokat "lát". Ez jónéhány rejtélyes gömbvillám észlelést megmagyarázna.
A gömbvillámok csupán néhány másodpercre vagy percre alakulnak ki, elvileg akkor, amikor villámcsapás éri a talajt, kialakulásuk pontos körülményei azonban tisztázatlanok. Az Innsbrucki Egyetem kutatói szerint valószínűsíthető, hogy ezek a fényes gömbök csupán hallucinációk. A villámcsapások mozgó töltései, akárcsak egy fejünk köré tekert elektromos vezeték, mágneses mezőket generálnak. Egy ingadozó mágneses mező olyan elektromos mezőt indukál, ami ha elég erős, képes rábírni a neuronokat a vizuális kéreg ingerlésére. Ennek hatására időnként elmosódott oválisokat, buborékokat, vonalakat vagy foltokat figyelhetünk meg; ez történik azokkal a páciensekkel is, akik a koponyán keresztül végzett, úgynevezett transcranialis mágneses stimuláción (TMS) esnek át.
Egy villámokkal tarkított vihar során a kezdeti csapások annyira gyorsak, hogy nincs is időnk reagálni rájuk, a másodperc két-hárommilliomod része alatt végbemennek. A felszín elérésekor keletkező megközelítőleg 0,2 milliszekundum alatt végbemenő főkisülés - ami egy lökéshullámmal visszajuttatja a töltés egy részét a légkörbe - nagyon közel van a klinikai stimuláció legrövidebb időtartamához. Egyetlen villám átlagosan 2-5 főkisülést hoz létre, vannak azonban olyan erőteljesebb villámok is, melyek során több, mint húsz ilyen lökéshullám keletkezik. Ez egy olyan elnyújtott eseménysorozat hoz létre, ami képes több másodperces hallucinációt előidézni, állítják a tanulmány szerzői, Josef Peer és Alexander Kendl.
A mágneses mező hatásának észleléséhez anélkül, hogy sérüléseket szenvednénk, a villámcsapás helyszínétől 20-200 méteres körben kell elhelyezkednünk, kalkulálták ki a kutatók. Becslésük szerint az ilyen közeli villámok által keltett ingadozó mágneses mezők egy százaléka válthat ki hallucinációt egy megfigyelőben. "Meglepetésünkre az eredmények rendkívül jól megfelelnek a TMS mezők hatásainak" - tette hozzá Kendl, aki szerint a gömbvillámészlelések közel fele írható ennek a jelenségnek a számlájára. A hallucináció megmagyarázná azt is, hogyan képes egy ilyen tűzgolyó mindenféle látható külsérelmi nyom nélkül átlebegni egy ablakon vagy egy falon; igaz arra már nem adna magyarázatot, hogy mi van azokkal az esetekkel, ahol keletkeznek sérülések.
Thomas Kammer, a németországi Ulm Egyetem neurobiológusa bizonyos mértékig osztja osztrák kollégái véleményét, mondván a villámok elektromágneses mezői hatással lehetnek az idegszövetekre. Kammer megjegyzi, hogy egy erős elektromágneses mező nagy valószínűséggel előidézheti a retina neuronjainak felvillanását, mivel a retinai neuronok érzékenyek a gyengébb elektromos mezőkre is.
Az azonban nem egyértelmű, vajon ez elősegíti-e egy gömbvillám hallucinációját, mivel a retinai neuronok vizuális hatásai nem kellőképpen ismertek. Azt viszont biztosnak tartja, hogy az így észlelt fényes folt legfeljebb néhány másodpercig maradhat fenn, mivel még az ismétlődő főkisülések sem tartanak sokáig, arról nem is szólva, hogy a gömbvillámoknak tulajdonított súlyos égési sérülések és halálesetek valamilyen anyagi magyarázatot igényelnek. Ezekre inkább a plazma kutatásban keresendők a válaszok, semmint a neurobiológiában, véli a szakember.
A tanulmány alapjául az a tény szolgál, hogy a villámok keltette mágneses mező-ingadozások megtéveszthetik az agyat, ami így ragyogó gömb alakú objektumokat "lát". Ez jónéhány rejtélyes gömbvillám észlelést megmagyarázna.
A gömbvillámok csupán néhány másodpercre vagy percre alakulnak ki, elvileg akkor, amikor villámcsapás éri a talajt, kialakulásuk pontos körülményei azonban tisztázatlanok. Az Innsbrucki Egyetem kutatói szerint valószínűsíthető, hogy ezek a fényes gömbök csupán hallucinációk. A villámcsapások mozgó töltései, akárcsak egy fejünk köré tekert elektromos vezeték, mágneses mezőket generálnak. Egy ingadozó mágneses mező olyan elektromos mezőt indukál, ami ha elég erős, képes rábírni a neuronokat a vizuális kéreg ingerlésére. Ennek hatására időnként elmosódott oválisokat, buborékokat, vonalakat vagy foltokat figyelhetünk meg; ez történik azokkal a páciensekkel is, akik a koponyán keresztül végzett, úgynevezett transcranialis mágneses stimuláción (TMS) esnek át. Egy villámokkal tarkított vihar során a kezdeti csapások annyira gyorsak, hogy nincs is időnk reagálni rájuk, a másodperc két-hárommilliomod része alatt végbemennek. A felszín elérésekor keletkező megközelítőleg 0,2 milliszekundum alatt végbemenő főkisülés - ami egy lökéshullámmal visszajuttatja a töltés egy részét a légkörbe - nagyon közel van a klinikai stimuláció legrövidebb időtartamához. Egyetlen villám átlagosan 2-5 főkisülést hoz létre, vannak azonban olyan erőteljesebb villámok is, melyek során több, mint húsz ilyen lökéshullám keletkezik. Ez egy olyan elnyújtott eseménysorozat hoz létre, ami képes több másodperces hallucinációt előidézni, állítják a tanulmány szerzői, Josef Peer és Alexander Kendl.
A mágneses mező hatásának észleléséhez anélkül, hogy sérüléseket szenvednénk, a villámcsapás helyszínétől 20-200 méteres körben kell elhelyezkednünk, kalkulálták ki a kutatók. Becslésük szerint az ilyen közeli villámok által keltett ingadozó mágneses mezők egy százaléka válthat ki hallucinációt egy megfigyelőben. "Meglepetésünkre az eredmények rendkívül jól megfelelnek a TMS mezők hatásainak" - tette hozzá Kendl, aki szerint a gömbvillámészlelések közel fele írható ennek a jelenségnek a számlájára. A hallucináció megmagyarázná azt is, hogyan képes egy ilyen tűzgolyó mindenféle látható külsérelmi nyom nélkül átlebegni egy ablakon vagy egy falon; igaz arra már nem adna magyarázatot, hogy mi van azokkal az esetekkel, ahol keletkeznek sérülések.
Thomas Kammer, a németországi Ulm Egyetem neurobiológusa bizonyos mértékig osztja osztrák kollégái véleményét, mondván a villámok elektromágneses mezői hatással lehetnek az idegszövetekre. Kammer megjegyzi, hogy egy erős elektromágneses mező nagy valószínűséggel előidézheti a retina neuronjainak felvillanását, mivel a retinai neuronok érzékenyek a gyengébb elektromos mezőkre is. Az azonban nem egyértelmű, vajon ez elősegíti-e egy gömbvillám hallucinációját, mivel a retinai neuronok vizuális hatásai nem kellőképpen ismertek. Azt viszont biztosnak tartja, hogy az így észlelt fényes folt legfeljebb néhány másodpercig maradhat fenn, mivel még az ismétlődő főkisülések sem tartanak sokáig, arról nem is szólva, hogy a gömbvillámoknak tulajdonított súlyos égési sérülések és halálesetek valamilyen anyagi magyarázatot igényelnek. Ezekre inkább a plazma kutatásban keresendők a válaszok, semmint a neurobiológiában, véli a szakember.
