A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) kidolgozásában összesen 37 állam vesz részt, a részletek azonban csak az elmúlt hónapokban váltak ismertté.

Gwen Hinze internetes ügyekre szakosodott jogász, az Electronic Frontier Foundation (EFF) nevű amerikai civil szervezet nemzetközi ügyvezetője. Az ausztrál szakember egy interjújában próbálta megismertetni az ACTA-tárgyalások néhány részletét a felhasználókkal. Joggal merül a kérdés, hogy vajon titkos egyeztetéseken dől el az online világ életének sorsa. Nos, az biztos, hogy a célkeresztben ezúttal nem a termékhamisítások, sokkal inkább a fájlcserélők és az internetszolgáltatók állnak.

"Az ipari országok kezdeményezésére 2008 óta összesen 37 állam tárgyal egy termékhamisítások elleni megállapodás kidolgozásáról. A közvélemény két éven át gyakorlatilag semmit sem tudott az egész dologról és arról, hogy mi történik az egyeztetéseken. Aztán különböző forrásokból kiszivárogtak az információk. Világossá vált, hogy valójában vámellenőrzési és hasonló elképzelésekről lenne szó és a középpontban a szerzői jog áll. A luxustermékek gyártói és a szórakoztatóipar jelentős mértékű nyomást gyakorolt az ipari országok tárgyalódelegációira. Ezek olyan követelések, amelyeknek komoly hatásuk lehet az online szabadságra."

"Ezt jól példázza, hogy már 2008-ban felbukkant egy memorandum, amely három fő elemre épült. Az első, hogy az internetszolgáltatókat (ISP-k) kötelezzék azon személyek internethozzáféréseinek blokkolására, akik több alkalommal is szerzői jogsértést követnek el. A második, hogy az ISP-k kötelezően szűrjék meg az online forgalmat, hogy így akadályozzák meg a szerzői jog által védett tartalmak csereberélését. Ez gyakorlatilag minden felhasználót és minden továbbított adatcsomagot érintene. Végül a harmadik pont, hogy az internetszolgáltatók vállalják, hogy a szerzői jogsértések esetén kiadják a gyanúsított ügyfeleik személyes adatait a hatóságoknak" - hangsúlyozta Gwen Hinze.

A jogász szerint az elmúlt hónapokban ismertté vált részletek miatt óriási nyomás nehezedik a tárgyalófelekre. Éppen ennek tudható be az is, hogy alig egy hete nyilvánosságra hozták az ACTA hivatalos tervezetét. Ebben már nem szerepel a számítógépek átvizsgálása a vámosok által, de cserébe bekerült viszont a laptopok és más adattárolónak minősülő készülékek (mobiltelefonok, iPad, MP3-lejátszók, USB-kulcsok stb.) átkutatása. A másik fontos változás, hogy az internetblokádok elrendelése már nem kötelező, csak választható a megállapodást aláíró államok számára.

"1994-ben létrejött a TRIPS-egyezmény, amelynek feladata szintén a termékhamisítás elleni harc. A TRIPS kikötötte, hogy minden olyan személy vagy szervezet, aki hamisított termékből bevételre tesz szert, üldözendő. Az ACTA viszont gyakorlatilag azt mondja ki, hogy mindenkit üldözni fognak, akkor is, ha nincsenek haszonszerzési céljai. Ezenkívül teljesen megváltozna az internetszolgáltatók helyzete."

"Nem világos, hogy végül mi fog megmaradni a dokumentumban és mit vesznek ki belőle. A szerzői jogsértésekre azonban már léteznek egyezmények és nemzetközi jogszabályok, elég csak a TRIPS-re gondolni. De, ha egy új szerzői jogi szabályozást is akarunk, azt így kell megtárgyalni? Szerintem nem. Perelnünk kellett az Egyesült Államokban azért, hogy hozzáférhessünk néhány dokumentumhoz, ugyanis a tárgyalásokon résztvevő országok titoktartási megállapodást kötöttek. Miközben az egyezmény a világ minden lakóját, az internet jövőjét és az emberek együttműködési lehetőségeit érinti" - tette hozzá Gwen Hinze.

Az EFF nemzetközi ügyvezetője végül leszögezte, hogy a tárgyalásokat már 2008-ban be kellett volna fejezni, de erre várhatóan csak az idei esztendő végén kerül sor. Az új szerződésre először az Európai Bizottságnak, majd az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. Az USA-ban nincs szükség kongresszusi jóváhagyásra, de jogászok szerint az ACTA számos nemzetközi szerződésre hatással lehet. Csak remélni lehet, hogy az ACTA-ról hamarosan nyilvános vita kezdődik.