Berta Sándor
Nyilvánosságra hozták az ACTA hivatalos tervezetét
Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter üdvözölte a döntést, miszerint a tárgyalófelek megjelentetik a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) hivatalos tervezetét.
Első ránézésre a dokumentum semmiben sem különbözik a korábban a világhálón, a különböző civil szervezetek által nyilvánosságra hozott változatoktól. Az ACTA-ról 2007 óta tárgyalnak zárt ajtók mögött az Európai Unió, az Egyesült Államok, Japán és hat további állam képviselői. Az egyeztetési folyamatot gyakran érte támadás a polgárjogi egyesületek részéről, amelyek attól tartanak, hogy a szórakoztatóipar lobbitevékenységének köszönhetően az elfogadott megállapodás komoly retorziókkal bünteti majd a fájlcserélőket és az illegálisnak minősített tartalmakat letöltő vagy terjesztő felhasználókat.
"Csak nyíltsággal lehet felvenni harcot az alaptalan spekulációkkal és a félelmekkel szemben. A szöveg megjelentetésére azért is szükség volt, hogy erősíteni lehessen az egyeztetések demokratikus voltát. Az internetblokádok kifejezetten rossz megoldást jelentenek a szerzői jogsértések problémájára. Egy ilyen módszer Németországban is alkotmányellenes lenne és ütközne az adatvédelmi jogszabályokkal. Egy ilyen dokumentumot a német kormány sem írna alá soha" - hangsúlyozta Sabine Leutheusser-Schnarrenberger.
Kimberlee Weatherall, az ausztrál Centre for Intellectual Property in Agriculture munkatársa úgy vélte, hogy kérdéses, mely részek maradnak majd benne az elfogadott megállapodásban és az mennyire fog esetleg felpuhulni. Az egyik lehetséges módosítás lehet az a rész, amely a szerzői jogsértési ügyekben kiszabandó minimum büntetéseket taglalja. Ezt a büntetési megoldást Európában nem ismerik, viszont az amerikai jogban használják. A szakember ráadásul attól tart, hogy az ACTA-t kiterjesztenék a márkák és márkanevek védelmére is, ez pedig komoly kihatással lehetne például az IT-eszközök importjára és exportjára is.
Kérdéses továbbá az is, hogy az elfogadott egyezmény mennyire lesz integrálható az egyes országok joggyakorlatába és mekkora lesz a mozgásterük a kormányoknak. A Knowledge Econology International (KEI) nevű szervezet egy részletes jelentésben összegezte a tapasztalatait és kitért arra, hogy az Egyesült Államoknak és más országoknak hány törvényt kellene módosítaniuk az ACTA elfogadása miatt.
A most nyilvánosságra hozott tervezet egyértelműen nem csak a termékhamisítással foglalkozik. Szerepel benne többek között, hogy internetletiltással büntetnék a fájlcserélőket és ebben komoly szerepet kapnának az internetszolgáltatók is; továbbá a vámosok a határokon átvizsgálhatnák illegális tartalmak után az iPodokat, a laptopokat, az MP3-lejátszókat, a mobiltelefonokat és minden más digitális adattároló eszközt (pendrive, okostelefon stb.), illetve komolyan büntetnék a digitális másolásvédelmek feltörését, megkerülését vagy kijátszását. A távlati célok között szerepel a fájlcserélők kriminalizálása, vagyis gyakorlatilag bűnözővé minősítése. A P2P-hálózatok tagjait börtön- és pénzbüntetéssel fenyegeti a dokumentum, igaz az internethozzáférésük blokkolásáról "elfeledkeznének" az ő esetükben.
Eva Lichternberger, az osztrák Zöldek EP-képviselője szerint figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság mindössze négy hónappal a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után képes volt eleget tenni a kötelezettségének és nyilvánosságra hozni az ACTA tervezetét. A politikus azt követelte, hogy az európai szervezetek kapjanak új felhatalmazást a tárgyalásokon való részvételre. "Különösen elgondolkoztató, hogy miközben állandóan a szabad piacok alapvető szabályaira figyelmeztetnek bennünket, pont az ACTA esetében a tárgyaló felek kedvük szerint eltérnek ezektől a szabályoktól. Az Európai Bizottságnak jelentős mértékben korlátoznia kellene az ACTA-t, különben a megállapodás nem fogja megkapni az Európai Parlament jóváhagyását" - nyilatkozta Eva Lichtenberger.
A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet fontos első lépésnek nevezte a tervezet nyilvánosságra hozatalát. A kérdés most már az, hogy sikerül-e összefogniuk az ACTA elfogadása ellen a nemzetközi fogyasztóvédőknek és polgárjogi csoportoknak. "A megjelentetés ugyanakkor semmiképpen sem teszi legitimmé az egyezményt és a nyitottság önmagában nem jogosít fel senkit a demokratikus döntési folyamatok megkerülésére" - közölte Jérémie Zimmermann, a francia egyesület szóvivője.
A Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd (TACD) nevű amerikai és európai fogyasztóvédőket tömörítő szervezet állásfoglalásában azt követelte, hogy az ACTA-ból kerüljenek ki a szerzői jogsértésekre és a szabadalmi vitákra vonatkozó bejegyzések, s a dokumentum kizárólag a termékhamisításokkal foglalkozzon, úgy, ahogy az az eredeti tervekben is szerepelt. A TACD emellett elutasította az internetszolgáltatók felelősségre vonását, az internetsemlegesség korlátozását, az internetblokádokat és azt a médiaipari törekvést, hogy a fájlcserélőket vagy a felhasználókat bírósági tárgyalás nélkül ítéljék el, illetve büntessék meg.
Első ránézésre a dokumentum semmiben sem különbözik a korábban a világhálón, a különböző civil szervezetek által nyilvánosságra hozott változatoktól. Az ACTA-ról 2007 óta tárgyalnak zárt ajtók mögött az Európai Unió, az Egyesült Államok, Japán és hat további állam képviselői. Az egyeztetési folyamatot gyakran érte támadás a polgárjogi egyesületek részéről, amelyek attól tartanak, hogy a szórakoztatóipar lobbitevékenységének köszönhetően az elfogadott megállapodás komoly retorziókkal bünteti majd a fájlcserélőket és az illegálisnak minősített tartalmakat letöltő vagy terjesztő felhasználókat.
"Csak nyíltsággal lehet felvenni harcot az alaptalan spekulációkkal és a félelmekkel szemben. A szöveg megjelentetésére azért is szükség volt, hogy erősíteni lehessen az egyeztetések demokratikus voltát. Az internetblokádok kifejezetten rossz megoldást jelentenek a szerzői jogsértések problémájára. Egy ilyen módszer Németországban is alkotmányellenes lenne és ütközne az adatvédelmi jogszabályokkal. Egy ilyen dokumentumot a német kormány sem írna alá soha" - hangsúlyozta Sabine Leutheusser-Schnarrenberger.
Kimberlee Weatherall, az ausztrál Centre for Intellectual Property in Agriculture munkatársa úgy vélte, hogy kérdéses, mely részek maradnak majd benne az elfogadott megállapodásban és az mennyire fog esetleg felpuhulni. Az egyik lehetséges módosítás lehet az a rész, amely a szerzői jogsértési ügyekben kiszabandó minimum büntetéseket taglalja. Ezt a büntetési megoldást Európában nem ismerik, viszont az amerikai jogban használják. A szakember ráadásul attól tart, hogy az ACTA-t kiterjesztenék a márkák és márkanevek védelmére is, ez pedig komoly kihatással lehetne például az IT-eszközök importjára és exportjára is.
Kérdéses továbbá az is, hogy az elfogadott egyezmény mennyire lesz integrálható az egyes országok joggyakorlatába és mekkora lesz a mozgásterük a kormányoknak. A Knowledge Econology International (KEI) nevű szervezet egy részletes jelentésben összegezte a tapasztalatait és kitért arra, hogy az Egyesült Államoknak és más országoknak hány törvényt kellene módosítaniuk az ACTA elfogadása miatt.
A most nyilvánosságra hozott tervezet egyértelműen nem csak a termékhamisítással foglalkozik. Szerepel benne többek között, hogy internetletiltással büntetnék a fájlcserélőket és ebben komoly szerepet kapnának az internetszolgáltatók is; továbbá a vámosok a határokon átvizsgálhatnák illegális tartalmak után az iPodokat, a laptopokat, az MP3-lejátszókat, a mobiltelefonokat és minden más digitális adattároló eszközt (pendrive, okostelefon stb.), illetve komolyan büntetnék a digitális másolásvédelmek feltörését, megkerülését vagy kijátszását. A távlati célok között szerepel a fájlcserélők kriminalizálása, vagyis gyakorlatilag bűnözővé minősítése. A P2P-hálózatok tagjait börtön- és pénzbüntetéssel fenyegeti a dokumentum, igaz az internethozzáférésük blokkolásáról "elfeledkeznének" az ő esetükben.
Eva Lichternberger, az osztrák Zöldek EP-képviselője szerint figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság mindössze négy hónappal a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után képes volt eleget tenni a kötelezettségének és nyilvánosságra hozni az ACTA tervezetét. A politikus azt követelte, hogy az európai szervezetek kapjanak új felhatalmazást a tárgyalásokon való részvételre. "Különösen elgondolkoztató, hogy miközben állandóan a szabad piacok alapvető szabályaira figyelmeztetnek bennünket, pont az ACTA esetében a tárgyaló felek kedvük szerint eltérnek ezektől a szabályoktól. Az Európai Bizottságnak jelentős mértékben korlátoznia kellene az ACTA-t, különben a megállapodás nem fogja megkapni az Európai Parlament jóváhagyását" - nyilatkozta Eva Lichtenberger.
A La Quadrature du Net francia polgárjogi szervezet fontos első lépésnek nevezte a tervezet nyilvánosságra hozatalát. A kérdés most már az, hogy sikerül-e összefogniuk az ACTA elfogadása ellen a nemzetközi fogyasztóvédőknek és polgárjogi csoportoknak. "A megjelentetés ugyanakkor semmiképpen sem teszi legitimmé az egyezményt és a nyitottság önmagában nem jogosít fel senkit a demokratikus döntési folyamatok megkerülésére" - közölte Jérémie Zimmermann, a francia egyesület szóvivője.
A Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd (TACD) nevű amerikai és európai fogyasztóvédőket tömörítő szervezet állásfoglalásában azt követelte, hogy az ACTA-ból kerüljenek ki a szerzői jogsértésekre és a szabadalmi vitákra vonatkozó bejegyzések, s a dokumentum kizárólag a termékhamisításokkal foglalkozzon, úgy, ahogy az az eredeti tervekben is szerepelt. A TACD emellett elutasította az internetszolgáltatók felelősségre vonását, az internetsemlegesség korlátozását, az internetblokádokat és azt a médiaipari törekvést, hogy a fájlcserélőket vagy a felhasználókat bírósági tárgyalás nélkül ítéljék el, illetve büntessék meg.
