Hunter

Kigördül az Ares 1 demonstrátora

Készen áll a hónap végére tervezett próbaútra a NASA űrsikló-érája utáni időkre tervezett egyik űrrepülőrendszer központi eleme, az Ares 1 tesztrakétája.

A rendkívül karcsú, közel 100 méter magas kilövőjármű az amerikai űrhivatal új űrhajóját állíthatja pályára a következő évtizedben. Az október végére tervezett próbarepülés során az alapkoncepció helyességéről szeretnének meggyőződni, valamint mérnöki adatokat gyűjtenek. A repülés rendkívül fontos az Ares projekt számára, Barack Obama hivatalba lépése után nem sokkal ugyanis egy szakértői bizottságot hívott össze az amerikai emberi űrrepülési tervek és prioritások felülvizsgálatára, aminek könnyen áldozatul eshet a Bush kormányzat által elindított Ares program.

Több forrás szerint néhány hónapon belül pálcát törhetnek a tervezet felett. A bizottság több lehetőséget is felvetett már az asztronauták űrbe juttatására, melyek többségében nem szerepel az Ares rakéta. A vizsgálatot lezáró jelentés akár már a héten eljuthat a Fehér Házba. Addig is az 1-X jelű rakéta kilövési előkészületei teljes erőbedobással folynak, a demonstrátort a Kennedy Űrközpont hatalmas Jármű Összeszerelő Épületéből gördítik ki, ahonnan egy 6,7 kilométeres út vezet a kilövőállásra, amit várhatóan 7 óra alatt tesz meg. A 350 millió dollárt felemésztő kilövésre leghamarabb október 27-én kerülhet sor.

Az 1-X a hajtóművei begyújtását követően 40 kilométeres magasságig emelkedik, ami alatt folyamatosan mérik a jármű első fokozatának aerodinamikáját, vezérlését és teljesítményét. A repülésnek igazolnia kell a szokatlan formavilág életképességét. "Ez egy hosszú rakéta, több mint három évtizede, a Saturn V óta nem épült ilyen magas rakéta" - magyarázta a BBC-nek Trent Smith, az összeszerelésért felelős mérnök. "Több mint 700 érzékelővel láttuk el a rakétát, az Ares 1-X lényege ugyanis hogy megismerjük, hogyan repül egy ilyen alakú és súlyú rakéta."

Az 1-X felső felének gyakorlatilag semmilyen funkciója nincs, csupán az alakot és a súlyt hivatott szimulálni. Ennek a helyére kerülne a majdani emberi repülésre alkalmas kapszula és a vészhelyzet esetén működésbe lépő mentőmechanizmus. Amint a hajtómű kialszik és az első fokozat leválik az 1-X szimulációs felső részétől, az összes elem visszatér a Földre. Az első fokozat gyorsítója ejtőernyők segítségével ereszkedik az Atlanti-óceánba, ahonnan azonnal kihalásszák és átvizsgálás céljából a mérnökök rendelkezésére bocsátják, míg a szimulációs elemek a vízbe való becsapódással megsemmisülnek.


Az amerikai űrügynökség jövőre vonja ki űrsiklóit, megkezdve egy új, emberi űrrepülésre alkalmas kilövő "architektúra", a Constellation fejlesztését. Az architektúra jelen állapotában két rakétát állít csatasorba, az egyik az Ares 1, ami a legénységet juttatja el az űrbe, a másik egy új nehézsúlyú rakéta, az Ares 5, ami a Holdra vagy a Marsra való eljutáshoz szükséges eszközöket állítja pályára. A Constellation körül azonban pillanatnyilag túl sok a kérdőjel, a szakértők jelentős módosításokat vagy a program teljes leállítását jövendölik. Ha minden terv szerint folyik tovább, akkor sem láthatunk újabb amerikai emberi űrrepülést 2016 előtt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Julius Caesar #32
    Szimplán nincs értelme. Nyilván nem látnak olyan felfedezéseket az űrben, amik megérnék, ezért inkább itt lent költik el (jó vagy rossz dolgokra). Ne felejtsük el, hogy anno azért költöttek pénzeket, mert a ruszkik meg az amik versengtek, mutatni kellett a nagyvilágnak, hogy ki a jani. Talán ha a kínaiak elkezdenek mocorogni megint költenek az amik az űrkutatásta, de addig nem hiszem.

    Az a szomorú, hogy európában még annyi kezdeményezést se látok, mint ott. Európának kicsit összekéne szednie magát.
  • kvp #31
    En arra szamitok, hogy ugyanazt a fejlesztesi koltseget tudjak hozni mint amit a scaled composites, tehat a nasa-s koltsegek kb. tizedet. Egyebkent a ceg nem 100% sajat technologiat hasznal. A magneseket egy masik ceg tervezte, mas cellal, de a hajtomuhoz is jok lettek. A mikrohullamu vezerloelektronikat meg egy digitalis radioadokkal foglalkozo ceg keszitette, ezek is bolti alkatresznek szamitanak. Az adastra meg osszerakta az egeszet. A hajtomu konteneres, hogy barmelyik allam, barmilyen urhajojan, barmilyen aramforrassal hasznalhassa. A lenyeg, hogy mindenki hozzaferjen a technikahoz, igy a meglevo technologiakat lehet vele kiegesziteni. Nem urhajot gyartanak, hanem csak egy hajtomuvet, de abbol jobbat mint az eddigiek.
  • gothmog #30
    Árkalkuláció is volt ott? Mert ettől ez még mindig vadonatúj technológia, amit a semmiből kell létrehozni. Egy működő hajtómű még messze nem űrhajó. Egy működő űrhajó még nem emberes misszió a marsra. A mars-leszállás hardveréből mi van kész eddig?
  • kvp #29
    "a nagyságrendeket ne keverd. Azt mondtam áramtermelő atomreaktor (megawattos teljesítménnyel), nem plutónium alapú párszáz wattos, űrszondába való tápegységről."

    A szovjet atomreaktort hordozo muholdakban ilyen nagyeljesitmenyu reaktorok voltak es a tomeguk egesz elfogadhatora sikeredett. Csak par darab esett beloluk vissza, azok sem az inditasnal hanem miutan kiorgedtek. 320 kg ossztomeg, 5 kilowatt kimeno teljesitmeny, minimum 1 ev elettartam, 40 evvel ezelotti technika. Ma mar ennel valamivel jobbat is tudnank kesziteni, de azert ez sem olyan rossz. Es ez mar le van tesztelve...

    "A keringő űrállomáshoz való stabilizáló hajtóműből a szerinted mennyi kell egy "30 napos" marsűrhajóhoz? Ami nem csak a saját tömegét, meg a hajtóanyagét, meg a legénység létfenntartását (lakómodul? levegő? kaja? ivóvíz?), meg a marsi leszálló ÉS visszatérő egységet PLUSZ a mini atomerőművet is gyorsítani, majd lassítani kell?"

    A ceg szerint a Holdra 4 darab a jelenlegi valtozatbol, a Marsra valamivel tobb.

    "Az oké, hogy a hajtóműhöz nem kell háttér (bár a szupravezető mágneseket mivel is hűtjük) de a hajó többi részével mi lesz? Ezért mondtam, hogy gondold végig."

    Az urben az arnyekolt feluleteken eleg hideg van alapbol, viszont nem a sajat otleteimrol van szo, hanem a ceg weboldalanak hivatalos 'missions' reszebol vettem par peldat. Ha ok eleve erre tervezik akkor nagy valoszinuseggel mukodne. Egyebkent reaktor helyett ok tobbnyire napelemekkel szamoltak, de egy kis reaktor, a nasa fele striling rendszeru generatorokkal pont megfelelne. A marsra egy 12 megawattos tetszoleges aramforras kellene. Szuk lenne a hajo es kis letszamu a legenyseg, de csak 2x3 honapot kellene kibirni benne, nem ket evet.
  • DrRadon #28
    Miért? Nem szégyen?
  • Molnibalage #27
    Miért? Az orosz nem fejlődött vissza? A Bruant elvesztették, Mirhez hasonlót sem küldtek fel...
  • Pluskast #26
    Szégyen, hogy így vissza fejlődött az amerikai űrkutatás.....
  • gothmog #25
    a nagyságrendeket ne keverd. Azt mondtam áramtermelő atomreaktor (megawattos teljesítménnyel), nem plutónium alapú párszáz wattos, űrszondába való tápegységről. Ilyenek repülőgéphordozókban, meg tengeralattjárókban vannak, és több tonnás szerkezetek. A keringő űrállomáshoz való stabilizáló hajtóműből a szerinted mennyi kell egy "30 napos" marsűrhajóhoz? Ami nem csak a saját tömegét, meg a hajtóanyagét, meg a legénység létfenntartását (lakómodul? levegő? kaja? ivóvíz?), meg a marsi leszálló ÉS visszatérő egységet PLUSZ a mini atomerőművet is gyorsítani, majd lassítani kell?
    Az oké, hogy a hajtóműhöz nem kell háttér (bár a szupravezető mágneseket mivel is hűtjük) de a hajó többi részével mi lesz?
    Ezért mondtam, hogy gondold végig.
  • kamov #24
    A VASMIR nem jó légköri üzemeltetésre.
    Ahhoz hogy párszáz N (azaz pár kg-nak megfelelő) tolóerőt előállítson 20MW teljesítmény kell.

    Namost egy légköri repüléshet többtíz tonnának megfelelő tolóerő kell.
    Gigawattos nagyságrend...
  • kvp #23
    "Azért ezt gondold végig. Mi is kell hozzá?
    -egy űrbeli viszonyok között üzemeltethető gondozásmentes áramtermelő atomreaktor"

    Az oroszok ezekbol eleg sokat hasznaltak fel. Nem tokeletesek, de ha mar elhagytak a foldkoruli palyat, akkor nem kell felni tole, hogy visszaesnek. De az amerikai rendszer sem olyan rossz, csak meg nem teszteltek igazan.

    "-a plazmahajtóműből üzemi (tehát nem a laborban másodpercekig üzemelő)változat"

    Most epitenek egyet, amit az iss-en lehet hasznalni. Ez megfelelonek tunik.

    "-egy hajó amibe be lehet építeni
    -mindehhez kitalálni, kifejleszteni és megépíteni a kiszolgáló-szerviz hátteret."

    Nem kell kiszolgalo es szerviz hatter. Az egesz par szupravezeto magnesbol, ket mikrohullamu adobol es a hozzajuk tartozo nagyaramu, nagyfrekvencias kapcsolouzemu tapbol all, mindez egy szabvany hatszogletu kontenerbe csomagolva. Boven eleg, ha meg tudjak epiteni, aztan mukodnek par honapot. Senki nem akarja visszahozni es javitani oket, ezek nem shuttle booster-ek. Barmilyen hajora fel lehetne oket szerelni, akar napelemes aramforrasura is.

    "És most hasonlítsd össze azzal, hogy egy "hagyományos" elven működő, de új rakéta belekerült 350 millió dollárba, és még csak az első kísérleti repülésnél tart. "

    A Burt Rutan fele spaceship one 25 millioba kerult, a semmibol fejlesztve. Neha hasznos tud lenni, ha nincs egy halom hivatalnok vagy nagyvallalati vezeto aki csak viszi a penzt. A plazmahajtomuvet fejleszto ceget egyebkent egy nasa-s alapitotta akinek elege lett abbol, hogy csak szorjak a penzt es nem epitenek semmi ujat.

    "A plazmahajtóműves űrhajóból meg van már kísérleti példány, és semmi más."

    Szerintem egy ropkepes hajtomu az iss-en boven eleg. Ha egy urallomast kepes foldkoruli palyan tartani, akkor 3-4 ilyen egyseg boven elmegy a Holdig is, csak fel kell rakni egy sokkal kisebb tomegu melyuri hajora. Ilyen pl. az orosz tks egyseg, ebbol lett kifejlesztve az iss ket orosz modulja is. De barmi megfelel ami ugy nez ki mint egy urallomas es van rajta valamilyen aramforras es csatlakozasi pont a hajtomuveknek, meg par dokkolo port a le es felszallo jarmuveknek. Az atomreaktor csak egy olcso megoldas ha egy huzamban 3 honapot akarjak jarati a hajtomuveket. A Holdra 1 nap is eleg lenne es a napelem boven megfelel ha 'eppen' sut a nap.