Hunter

Kékebb lesz a Föld

Húsz éven belül nyaranta nyílt tengerré válik az északi sarkvidék jégtakarója, állítja egy kutatócsoport, melynek tagjai három hónapot töltöttek az Északi-sarkon. A szakértők szerint a jégtakaró zsugorodása az elkövetkező évtizedben zajlik le.

A Pen Hadow vezette Catlin Arctic Survey a jég vastagságát mérte, miközben bebarangolta a Jeges-tengerhez tartozó Beaufort-tenger északi részét. Eredményeik azt mutatják, hogy a területet borító jégtáblák nagy része friss, úgynevezett egyéves jég, átlagos vastagsága mindössze 1,8 méter, ami a jövő nyáron elolvad. A területet korábban vastagabb, többéves jég jellemezte, ami nem olvadt ilyen gyorsan.

"Most, hogy nagyobb területet tesz ki az egyéves jég, egyértelműen sebezhetőbbé válik" - mondta Peter Wadhams professzor, a Cambridge Egyetem Sarkvidéki Óceánfizikai Csoportjának tagja. "Egyre valószínűbb, hogy ez a terület nyaranta nyílt vízzé változik, közelebb hozva azt az időt, amikor a teljes nyári tengeri jég eltűnik." Wadhams szerint a Catlin Arctic Survey adatai egyértelműen alátámasztják azt az új nézetet, ami az Északi-sark 20 éven belüli jégmentessé válását jövendöli, hozzátéve, hogy a jégtakaró zsugorodása nagyrészt az elkövetkező 10 évben fog bekövetkezni.


Martin Sommerkorn a WWF képviseletében elmondta, hogy a Jeges-tenger központi szerepet tölt be a Föld éghajlati rendszerében, a jégtakaró eltűnése nem csupán a vízszint emelkedését eredményezi, de a napsugarakat visszaverő vakító fehér jég mélykék vízzé való átalakulása hozzájárul majd a felmelegedés gyorsulásához is. "A Jeges-tenger ilyen mérvű jégtakaró vesztesége komoly éghajlatbeli változásokat fog eredményezni, aminek jóval távolabbi területekre is hatásai lesznek " - mondta. "A folyamat a világ népességének egynegyedét érintő áradásokhoz vezethet, jelentősen növeli az üvegházgáz kibocsátást és szélsőséges változásokat hozhat az időjárásban"

Vannak, akik örülnek a globális felmelegedés fenti eredményének, a csökkenő jégtakaró ugyanis új hajózási útvonalakat nyithat meg, sokan számítanak az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Északnyugati-átjáró rendszeresen hajózhatóvá válására. A változások hatására az űrből nézve a Föld még kékebbnek fog látszani.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Loverman #166
    teljesen igazad van, én is így gondolom
    NatGeo rulz :)
    Persze itt vannak okostónik akik szerint ott valótlan hülyeségeket állítanak...
  • Loverman #165
    talán nem autók kipufogócsövénél kellene mélyeket lélegezni ;) ennél nagyobb szűklátókörűséget, mint "én így gondolom, a többi nem számít, nem érdekel", vajon lehet találni? ;)
    de azért "A szűklátókörűektől, a begyöpösödött alakoktól ments meg Uram minket!"
  • KillerBee #164
    A műsorban elhangzottak lényegét leírtam neked magyarul, a linket azok kedvéért tettem be, akik esetleg megértik a német szöveget.
  • Balazs15 #163
    "Vannak, akik örülnek a globális felmelegedés fenti eredményének"
    ezen kicsit felbasztam magam...csak a pénz bazmeg semmi más...ennek a világnak már ugyis mind1...de a pánz az legyen csak élet nem lesz...grat XD
  • Molnibalage #162
    Németül sajnos nem tudok.
  • KillerBee #161
    Nem kell ebbe bevonni a PFC-t, a sima kapcsolóüzemű táp is ezt csinálja, a PFC csak a fázismenetet javítja egy újabb boost konverter beiktatásával.

    A smart grid sem tud segíteni olyankor, amikor nagyobb területen nem süt a nap és nincs olyan cella, amely a máshol kiesett teljesítményt pótolhatja. Ekkor van az, amit Molnibalage írt, hogy bizony csúcserőművekkel le kell fedni az egész napelemes kapacitást.
  • KillerBee #160
    Alaposan én sem olvastam át, csak azt szűrtem le belőle, hogy mire legyártanákl az összes szükséges napelemet, a legkorábban gyártottak elhasználódása miatt újra kellene kezdeni a gyártást, aminek így soha nem lenne vége, folyamatosan lekötve az erőforrásokat.
  • KillerBee #159
    Megkerestem az adást a WDR honlapján, itt van:

    http://www.wdr.de/themen/global/webmedia/webtv/getwebtv.phtml?ref=70069

    Az Energiebilanz einer Solarzelle c. részt kell nézni. A műsorban nincs szó az akkukról, szerintem a visszatáplálásos módszerrel számoltak, amihez nem kell akku.

    A műsor egy másik részében arról beszél a rendszer egyik bírálója, hogy a 2000 és 2008 között Németországban telepített napelemes rendszerek után az energiaszolgáltatóknak (vagyis rajtuk keresztül a fogyasztóknak) 35 milliárd eurót kell fizetniök a visszatáplált áram magas ára miatt (amit 20 évre garantálnak). És akkor még egy szót sem szóltunk a telepítéshez adott támogatásokról.

    Az itt olvasható cikkből az derül ki, hogy egy új, 3200 MW elektromos teljesítményű atomerőmű 8 millárd euróba kerülne. Na, szerintem jobban jártak volna a németek, ha a 35 milliárdból építenek 4 atomerőművet.
  • Molnibalage #158
    És ennek az plusz smart gridnek az ára is benne van? Mert ez nem számítógép méretben kell, tehát nem két fillér. Van MW-os teljesíményben is ilyen?

    A probléma nem csak a rögzítés. Egy papírlapot is le tudok rögízteni egy betonalapra. Az szél által keltett erők viszont darabokta tépik a papírt, a rögzítési ponton meg ott figyel a rögzítés körül az ami a papírból maradt.

    Nagy szélnél a napelemet is talán megrepeszthet a szél, ha szerencsétlen módon gerjeszti a táblát a leváló örvény. Tehát magának a táblának is barmi szilárdnak és mevernek is kell lennie, mert tudtommal a mechanikai deformáció nagyon hazavágja a napelem teljesítményét. (Asszem Netgeon láttam erről valamit, mikor egy űrben levő napelemtábla kihajtogatásánál említették ez.)
    Az ismeretlen számomra a napelemtábla vastagsága, anyagmutatói és, hogy milyen alapra van feltéve. Saját maga adja a merevségét, vagy valamire fel van -e csavarozva ,stb.

    Az a baj ezekkel a megújolókkal, hogy túl sok véletlenszerű környezeti hatástól függenek és gyártani sem olcsó őket és a gyártás sem környezetbarát. A szélerő kompozit lapátai finoman szólva nem környezetbarátok és kurva drágák is.

    Az atom meg szó szerint atomstabil, bődületes teljesíménysűrűsége van, a nyersurán árára eléggé érzéketlen és építés után 0 CO2 emissziós.
  • kvp #157
    "Mert, ha mindig akkor termel sok áramot, amikor igazából nem kell (akkisval is számolták vagy mással az y hónapot?), akkor az idő hosszabb és az áramhálózatot és a termelői infrasruktúrát ugyanúgy ki kell építeni a csúcsterhelésre."

    Erre talaltak ki a smart grid-et. Minden aramforrast egy elosztott iranyito-tarolo rendszerhez kotunk es ez kepes kiegyenliteni az ingadozasokat. Ilyen elven mukodnek a szamitogepek aktiv pfc-s kapcsolouzemu tapjai. Ott masodpercenkent sok ezerszer kapcsol ki es be a vezerlo tranzisztor, de a kondenzatoroknak koszonhetoen a tap kimenete teljesen sima egyenaramnak tunik. Egy hasonlo megoldast a halozati valtoraramnal is lehet alkalmazni, csak bonyolultabb lesz a vezerles.

    "több száz km2-es területen csak egyszer legyen jégeső és a kár csak picit lesz nagy. Vagy nagy szél. Hibába elfogadható a napelem ára, ha olyan alapzás kell neki, meg egyéb dolgok, hogy 130-as vagy erősebb szélnél ne szálljon el az egész."

    Jo alaposan le kell rogziteni valamilyen nagy, kemeny es nehez felulethez, pl. egy tetohoz. Ha a hazak tetejet nem viszi el a szel, akkor a napelemet sem fogja. A szilicium oxid meg alapbol eleg kemeny, a napelemek csak a hordozoreteg vekonysaga miatt tornek. Egyebkent erdemes lenne nagy paneles napelemeket gyartani, azok olcsobban kijonnenek, mint a mai sok kis darabbol osszerakott peldanyok. Csak egy uj gyar kell hozza, amire mostanaban nem akarnak penzt aldozni.

    ps:
    Mindezek mellett tovabbra is csak az atomenergia kepes minket hosszu tavon energiaval ellatni, legfokeppen a fuzios, de amig az nincs addig eleg lenne a fisszios is.