Hunter

Kenguruburgerrel a klímaváltozás ellen

A szarvasmarhák, juhok és kecskék első pillantásra az emberi húséhség ártatlan áldozatai, azonban ha a klímaváltozást nézzük, nekik is van egy sötét titkuk. A kérődző állatok ugyanúgy hozzájárulnak az üvegház-gázok kibocsátásához, mint az autók, a repülők, vagy akár az erőművek.

Vegyük például a festői szépségű Új-Zélandot, ahol 34,2 millió juh, 9,7 millió szarvasmarha, 1,4 millió szarvas és 155 000 kecske metán és dinitrogén-oxid formájában az ország üvegházgázainak 48 százalékát termeli. Világszerte az élőállat állomány 18 százalékkal járul hozzá az üvegházgáz kibocsátáshoz. Ez több, mint amit a közúti forgalom termel, ehhez persze tudni kell, hogy 1 tonna metán ugyanannyival járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint 25 tonna szén-dioxid.

A Föld népességének növekedésével a globális hús- és tejkereslet is nő, 2050-re az előrejelzések szerint gyakorlatilag megduplázódik, ami az üvegházgázoknál is kétszeres értéket jelent, ez pedig komolyan veszélyezteti a káros anyag kibocsátás csökkentését célzó nemzetközi törekvések hatékonyságát. A kérdés, hogy a vegetáriánus étrend felé való eltolódás mellett van-e valami más megoldás a haszonállatok üvegházgáz kibocsátásának csökkentésére?

Számos ötlet látott napvilágot a "természetbarátabb" állattenyésztésére. Új-Zélandon a helyi kutatók különböző új étrendekkel, élelmiszer adalékokkal, gyógyszeres kezelésekkel kísérleteznek az állatokon, illetve - még ha nevetségesen hangzik is - alacsony metán kibocsátású állatok tenyésztésével is próbálkoznak. Egy ausztrál csapat azt is felvetette, hogy teljes egészében fel kellene hagynunk a szarvasmarha fogyasztással, helyette együnk inkább kengurut, ami nem bocsát ki metánt. Nem a klímaváltozás az egyetlen tényező, ami ezeket a kutatásokat vezérli. A kérődzők által bevitt energia 8 százaléka a metántermelésre fordítódik, ahelyett hogy hússá vagy tejjé válna.


Az új-zélandi kutatóknak sikerült júniusban dekódolniuk a Methanobrevibacter ruminantium genetikai szekvenciáját. Ez egy mikroba, ami egyike a juhok és szarvasmarhák gyomrában található közel 20 metánképző mikroorganizmusnak, más néven metanogénnek. Ezek az állatok gyomrában az emésztés hatására keletkező, az állatok számára káros hidrogént és szén-dioxidot emésztik fel, amire más mikrobák is képesek.

A kutatók azt remélik, sikerül olyan metanogénspecifikus géneket találniuk, amivel kiiktathatják ezeket a mikrobákat, anélkül, hogy felborítanák a gyomor működését. Az emésztés káros melléktermékeivel így más mikrobák küzdenének meg, mint például az acetogének, melyek kisebb számban vannak ugyan jelen a kérődzők bélrendszerében, de metán helyett tápláló acetátot állítanak elő, ami jótékonyan hat az állatok egészségére. Ezt a megoldást főként az ausztrálok kutatják. Eközben az új-zélandi génszekvenáló projektet vezető AgResearch tudósai elkészítettek egy enzimet, ami a metanogén sejtfal egyedi nyitott kémiai kötéseit bontja meg, ezáltal elpusztítva a metanogéneket, legalábbis a laboratóriumi tesztek ezt mutatják. Élő állatokon 2009 nyaráig bezáróan fogják tesztelni az enzimet.

A szekvenálásnak köszönhetően több olyan proteint is azonosítottak, melyek az M. ruminantium külső felszínén helyezkednek el. Az immunrendszer ezeket a proteineket könnyedén azonosítja, ideális jelöltekké téve őket a gyógyszerek számára. A vakcinák alkalmazása számos előnnyel jár, különösen, hogy olcsóságuk és évente többszöri alkalmazhatóságuk miatt.

Nem ez az első alkalom, hogy anti-metanogén vakcinákkal kísérleteznek. Négy évvel ezelőtt ausztrál tudósok kifejlesztettek egy készítményt, ami közel 8 százalékkal csökkentette a kezelt birkák metán kibocsátását. A szer azonban nem működött az új-zélandi birkák esetében, ami feltehetőleg a két állomány metanogén törzseinek különbözőségéből adódhatott. Az új-zélandiak vakcinája külső és belső proteinek keverékéből készül és az első laboratóriumi tesztek kifejezetten biztatók, a kutatást vezető Bryce Buddle szerint hatékonyabb az ausztrál változatnál, alkalmazásával elvileg 20-30 százalékos metáncsökkenést érhetnek el.

Maga az állattartás, illetve a táplálás módja is nagyban közrejátszhat a metánkibocsátás mértékében. A legelőkön legelő állatok által kibocsátott metán szintje jellemzően 20 százalékkal magasabb, mint karámban tartott, gabona és fű keverékével etetett állatoké. Kanadai kutatók szerint a telítetlen zsírok, mint a kókusz, vagy a hozzánk közelebb eső napraforgóolaj alkalmazása az állatok étrendjében további 20 százalékkal csökkentik a metántermelést, ezek az olajok ugyanis még azelőtt megkötik a keletkező hidrogént, hogy a metanogének akcióba lendülnének.

A fenti módszerek kifejlesztése hosszú időbe fog telni, a klímaváltozás esetében azonban egyre gyorsabban ketyeg az óra. A klimatológusok és a mezőgazdászok inkább az emberi étrend megváltoztatásában látják a megoldást, sokan tartanak az állatoknak adandó adalékoktól. Két ausztrál biológus szerint egyszerűen le kell váltani a szarvasmarhákat és a juhokat erszényesekre. A kenguruk gyakorlatilag alig termelnek metánt. Ha Ausztrália kiváltaná szarvasmarha- és juhállományának egyharmadát kengurukkal, azzal 3 százalékkal csökkenne a nemzet teljes üvegházgáz-kibocsátása.

"Nem teljesen őrült ötlet" - mondta George Wilson, az elv egyik atyja. "Minden ausztrál szupermarket polcain találunk már kenguruhúst, ez egy 250 millió ausztrál dolláros iparág". Szóval, ki enne egy kis kenguruburgert?

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • toto66 #105
    És a teheneket rá kell venni a szelektív ürítésre C:
  • njozef #104
    >hozzászólásom a témához:Szerintem egyszerüen meglehetne oldani a metán gondot!
    >a haszonállatokra metán gyüjtő kis szerkezeteket kellene szerelni! Eme szerk.
    >kis palackba gyüjtené a gázt és mikor televan egy figyelmeztetőjelzés tudatná
    >hogy kikell cserélni üresre, atelieket pedig hejileg nagyobb palackba vagy
    >központilag nagyobb tartájba átfejtik és járművek hajtására használnák fel. >Hiszen tökéletesen élégő gázról van szó vagy nem! A metánt már sokhelyen
    >alkalmazzák egyes országokban!Ezért felesleges átállni a kenguruhúsra vagy más
    >hejettesítő húsfélék,tenyészállatokra átállni! Sőt ígymég hasznotis hoznának >csak kikell használni! Csak ott kell a bakteriális átállás az állatoknál ahol
    >nincs anyagi lehetőség a technika alkalmazására pld.:háztályikban,tanyákon!Itt
    >neméri+ használni de aki vállalja a palack cseréket azoknak begyüjtés után is >van haszon mert felhasználható környezetkárosító anyagot adtak le!
  • toto66 #103
    Voltam a Mátrai Hőerőműben, és ott égették a szemetet is. Nos a lignithez keverve elérte az 1%-ot is néha, valamint mivel nem erre készült, így gyakrabban kellet karbantartani, és elég büdös volt mikor égették!
  • toto66 #102
    Azért ott is emberek laknak és nem szerenék szagolni...
    Másrészt a trágyát elégetjük meg beton silóban tároljuk (az EU miatt), és műtrágyázunk...
    Tényleg környezetkímélő eljárások!
    Szarvasmarha pedig sokkal kevesebb van most kishazánkban, mint rendszerváltás előtt, így azután hatalmas energia forrástól esett el Tatabánya...
  • schrank #101
    tatabányán leszavazták a trágya telep erőmű beruházást mert hogy turisztikailag nem kifizetődő , mert aztán tatabánya nagy turisztikai látványosság : van 4 LTP meg egy turulszobor a sok fasz panelproli meg a büdösre hivatkozva nemmel voksolt
  • toto66 #100
  • Mateus #99
    Nagyon nem értek a témához, de szeretném kifejteni a véleményem. Én egy ideje egyre komolyabban foglalkozok testépítésel, és azt tudom mondani hogy a nővényi szénhidrátok ugyan olyan fontosak mint a hús. (Ha kevés növényt eszek, lemerülök és nem megy olyan jól, ha viszont kevés húst, akkor meg nem tudok fejlődni...) Fontos dolog az is hogy milyen minőségű húst eszünk... vannak ezek a kitenyésztett hús disznók, a mangalica zsírja sokkal egészségesebb (a sima étolajnál is különb sztem, a mangalica zsírnál meg az oliva :D... ), ha sok disznót vagy marhát eszek akkor nagyobb az esélyem rá hogy hízzak, ezért ezt kiváltom csirkével, nyúllal, hallal stb. Ugyan akkor a testépítő étrendhez nagyon fontosak különböző növényi olajok is (pl lenmagolaj) Ezért úgy gondolom renttenetessen fontos hogy változatosan táplálkozzunk, de az arányok is nagyon fontosak... Az embernek az evolúció során volt ideje hozzászokni a húshoz, miután lejött a fáról és állatokat ejtett, de azt sem szabad elhanyagolni hogy lehetnek olyan emberek is akik nem emésztik olyan jól a húst, de vannak szénhidrát érzékeny emberek is... Én nekem pedig a tej emésztése okoz gondot (laktóz miatt), tehát üzenem a megrögzött vegáknak és húsevőknek is, hogy ez olyan összetett dolog, hogy még a jelenlegi tudományos ismeretek sem elegek ahhoz hogy konkrétan eldöntsük mi a jó (egy két táplálék kieg amit szedek.. tudják mit csinál, csak azt nem hogyan :D ), és akkor még mindig ott vannak az egyedi tulajdonságok. Jah, aki meg köpköd az állatok levágására, annak meg mondom hogy az ember egy kiemelkedett állat, úgyhogy ösztönök nekünk is vannak, nyulat szoktam levágni, és élvezem, imádom megenni utána a frissen, (ép hogy kihűlt) kisütött máját, és nem bántom az állatot, probálom úgy csinálni hogy minél kevesebbet érezzen (úgy is megöregedne egy idő után, és csak több növényt eszik a kelleténél, aztán meghalna, életét pedig nem túl hasznosan, lényegében, táplálkozással, szaporodással, és szarással tölti)... Ennyit akartam, bocsi ha kicsit hosszú lett, de minden BESZÉLGETŐtémához kapcsolódó, gondolatomat le szerettem volna írni.
  • nickwearby #98
    " És azok a vegák, akiket ismerek jóval intelligensebbek, és okosabbak az átlagtól. "

    Aha, helyesen írni/fogalmazni viszont már nem tudnak....
    (gy.k.: okosabb az átlagnál!)
  • A1274815 #97
    "Ez a modern kapitalizmus, kurvák, politikusok, áskálódók, magamutogató hülyék("celebek") édenkertje."

    Másképpen fogalmazva: mázlista pszichopaták, nárcisztikusok, hisztriónikusok, borderlinok és korrupt egyebek édenkertje.
  • Sanyix #96
    mármint ami logikusnak tűnne lenne az a beszámításnál a legutolsó dolog, tehát ami legkevésbé számít.
    Ez a modern kapitalizmus, kurvák, politikusok, áskálódók, magamutogató hülyék("celebek") édenkertje.