Hunter

Étkezés robotkarral és majomaggyal

Egy majomnak sikerült megetetnie önmagát egy robotkar segítségével, amit pusztán agyhullámaival irányított. A kutatást jegyző Pittsburgh Egyetem munkatársai szerint áttörésük olyan agy-gép interfészekhez vezethet el, ami megkönnyítheti a mozgásukban korlátozott emberek hétköznapjait.

"Közvetlen célunk egy művégtag elkészítése a teljes bénulásban szenvedőknek" - nyilatkozott az egyetem orvosi karának neurobiológusa, Andrew Schwartz. "Ami a távolabbi célokat illeti, szeretnénk jobban megismerni az agy komplexitását."

Korábban a hasonló interfészek elsősorban egy számítógépes kurzor mozgatására koncentráltak, Schwartz laboratóriumában ezt a technikát fejlesztette tovább, kísérleti majmaival és egy robotkarral gyakorolva. A majmok számukra az egyik legnemesebb célért, az élelemért dolgoztak, így mindent megtettek a kutatás sikeréért.

A robotkar mályvacukrot és hívogató gyümölcsdarabokat tartott a kezében, míg a majmok karjainak mozgását teljesen lekorlátozták. Egy szoftver értelmezte a majmok motoros kérgében, az agy mozgásért felelős részében található neuron útvonalakban elhelyezett hajszálvékony szondák által fogott jeleket. A neuronok együttes tevékenységét egy másik, matematikai algoritmussal programozott szoftver kiértékelte, majd elküldte a karnak, ami végrehajtotta azokat a mozdulatokat, amit a majom saját végtagjával próbált elérni.

A majmok betanításához a kutatók először saját agytevékenységüket rögzítették, miközben a robotkart egy botkormány segítségével irányították. Elkerülendő a majmok kezdeti, többnyire sikertelen próbálkozásai okozta frusztrációt, a kutatók eleinte besegítettek a robotkar irányításába. A segítség azonban idővel fokozatosan csökkent, három hét elteltével a majmok tökéletesen kezelték a kart. Az egyik majomnak sikerült evés közben visszairányítania az eszközt egy újabb gyümölcsért, illetve meglepően jól manővereztek a robotvégtaggal akkor is, ha a kutatók akadályokat helyeztek a kar és a majom útjába, vagy az élelmet tartó kis eszközt mozdították el, miközben a majom érte nyúlt.

Mivel a legegyszerűbb mozdulatunknál is rengeteg neuron válik aktívvá egy időben, megoldhatatlan minden egyes agysejt szondázása. Itt jut szerephez a fent említett algoritmus, ami körülbelül 100 neurontól begyűjtött információból dolgozza ki a hiányzó jeleket. Schwartz szerint a szoftver jól végzi a dolgát, a robotkar mozgása nem darabos, természetes, ezért idővel a majmok saját testrészükként kezdték értékelni a művégtagot.


"Az agy-gép interfésznek köszönhetően kezdjük érteni az agy működését. Minél többet tudunk meg az agyról, annál jobban tudjuk kezelni az agyi rendellenességek egész sorát, a Parkinson-kórtól, a bénuláson át egészen az Alzheimer-kórig, sőt talán a mentális betegségeket is" - összegzett Schwartz. Az emberi alkalmazás, a paralízis korlátainak megszüntetése azonban még évekre van. A jelenlegi technikánál a robotkarhoz jókora felszerelés, egy technikus és agyba ültetett elektródák is tartoznak - utóbbiak koránt sem életre szólóak. Az ideális megoldáshoz a művégtagnak tapintási érzetet is vissza kellene küldenie az agynak, ez azonban olyan kihívás, amivel a tudósok még csak most ismerkednek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #129
    "Christians Against Mental Slavery"

    Különben tényleg van modern rabszolgaság, úgy hívják, hogy kamatrabszolgaság.
    Bár én a 20-30 éves hitelek kamatainak a törlesztését inkább kamatjobbágyságnak nevezném.
  • gybfefe #128
    Csak az tegye fel a kezét aki még nem olvasta:
    http://slavery.org.uk/science.htm
    :)
    majmok bolygó hollandiaként vetítem hátha eljut
  • Epikurosz #127
    "Nos, ezeket összeadva nekem ez jön le: inkább vesszen minden, de addig is éljünk kényelemben, mintsem bármin is változtassunk. Hogy változni fog bármi? "

    Nemrég köröztettek egy felhívást, amelyet már harminc ezer (!) pofa írt alá, mely szerint a klímaváltozás oka nem az ember. Sőt, a magas CO2 tatalom még jót is tesz a növényzetnek. Amiben van valami.

    Én nem írtam alá, mert még vacakolok, de ez is egy vélemény.
  • kukacos #126
    Nagyjából jó az elemzésed, a jelzők nélkül (nem hiszem, hogy a primitívnek van értelme ebben a kontextusban). Valóban az a tapasztalat a történelemből, hogy az emberiség olyan, mint a kiskutya, és amíg bele nem nyomják az orrát, addig odakakil a szőnyegre. Nem tudom, mi a megoldás, és nehéz is előre jósolni. Tudományos felfedezések már párszor megmentették az emberiséget az éhhaláltól, és simán lehet, hogy az emberi test átalakításával jelentősen kibővül majd a bioszféránk. Márpedig ha tudunk élni szeméthegyek alján, radioaktív környezetben, szaprodás nélkül, akkor várhatóan átértékelődnek majd a tűréshatárok és az igények.

    Az amerikai indiánok ugyanúgy irtották egymást és az őslakókat, mint az európaiak őket. Pocahontas jól mutat a Disney-filmben, de ha elolvasod a történetét, már nem olyan szép mese. Másik kedvenc mesém a szegény, elnyomott, gazdag kultúrával rendelkező új-zélandi őslakosok:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Maori

    Akik alig hatvan évvel azelőtt, hogy szegényeket az európaiak másodsorba taszították volna a saját földjükön, pontosan ugyanolyan, vagy még kegyetlenebb irtóháborút folytattak a szomszédos szigetek ellen:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Chatham_Islands#History

    Nem, ahogy Epikurosz írta, ez a leányzó tényleg randa.
  • Myron #125
    szerintem evvel a nyilazással nem fognak menni semmire...
  • dez #124
    Te most tényleg ennyire kiborultál azon, hogy nyilaznak egy helikopterre? Ne viccelj már... Állt már a levegőben tőled pár méterre helikopter? De kis távolságból a kisrepülő sem kevésbé riasztó.

    Mellesleg, elvileg mi mit csinálunk az "UFÓ"-kkal?
  • dez #123
    A "életminőség alapvető mutatói" mit érnek, ha csak röpke 100 évig fenntartható az egész?

    Mint kiemeltem, nem a legprimitívebb törzsekről beszéltem. Voltak jóval szervezettebben élő törzsek is, és békésebbek is. Pocahontas név mond valamit?
  • dez #122
    Próbálom kitalálni, mire is akarsz kilyukadni, de elég jól leplezed, sőt ellentmondásos elemekkel teszed még nehezebbé:
    - A természettel harmódiában élő népek primitívek, és nem élnek "minőségi életet".
    - A modern civilizáció megadja ezt a "minőségi életet", kényelmet, stb.
    - A modert civilizáció, fogyasztói társadalom nem tud harmóniában élni a természettel, a többi csak duma.
    - Így a fejlődés nem fenntartható, össze fog az egész omlani.
    - De mégsem várható el, hogy visszafogjuk magunkat, mert mi az, hogy feladjuk a kényelmet, "minőségi életet", stb., mint a civilizáció "csúcseredményeit".
    - Mindennek nagyon rossz vége lesz.

    Nos, ezeket összeadva nekem ez jön le: inkább vesszen minden, de addig is éljünk kényelemben, mintsem bármin is változtassunk. Hogy változni fog bármi? Á, naív, aki ilyesmiben hisz. Majd a nagy összeomlás után! (Ha még marad valami, és nem sűllyedünk vissza az őskorba, milliárdok pusztulása közepette, esetleg a fél élővilággal együtt.)

    Nos, én úgy gondolom, hogy teljesen nyilvánvalóan a fogyasztói társadalom, az esztelen fogyasztási tobzódásával, melyet a boldogság és kényelem csúcsának tart, nos valahol nagyon beteg, félresiklott. Hiszen a vesztébe rohan. De én spec. merek még reménykedni, hogy nagyobb katasztrófa nélkül is megértik majd ezt az emberek.
  • ilf667 #121
    mégis mi közöd van hozzá hogy én mit gondolok? te senkiházi szar
  • Epikurosz #120
    "így már jobban hangzik"

    Majd te és a babajagád fogjátok mindenről eldönteni, hogy mi jó és mi rossz. idióta.