Gyurkity Péter
Interneten a lengyel titkosrendőrség aktái
Több volt szocialista ország után a lengyelek is megkezdték az egykori titkosrendőrség tagjainak és a jelenleg fontos pozíciót betöltő személyek aktáinak közzétételét az interneten. Az érdeklődés óriási.
Az 1989-es fordulat után feloszlatott állambiztonsági szerv anyagainak kezeléséért felelős testület Jaroslaw Kaczynski kormányfő és testvére, Lech Kaczynski államfő aktáinak megnyitásával indította el a projektet, amelynek keretében a napjainkban vezető pozíciót birtokló személyek múltjának feltárását végzik. Nem meglepő, hogy a lengyel felhasználók tízezrével siettek az internetes oldalra, ahol rákereshetnek az egykori ügynökökre, kémekre és az általuk megfigyelt, illetve beszervezett személyekre.
A National Remembrance Institute (IPN) lépése a testvérek esetében nagy meglepetésre nem adott okot, hiszen azt eddig is tudták, hogy az állambiztonsági szervek mindkettőjüket zaklatták a hetvenes és nyolcvanas években - ennél már jóval érdekesebb a keresési lehetőség, amely betekintést nyújt számos más aktába. A Kaczynski-testvérek 2005-ös hatalomra kerülésük után kibővítették az érintettek körét, így 30 ezer helyett immár 700 ezer lengyelnek kell számolnia azzal, hogy anyagai szabadon hozzáférhetővé váltak. Ebbe természetesen beletartoznak a parlament tagjai, főügyészek és bírák - függetlenül attól, hogy aktív résztvevőnek, vagy mindössze megfigyelt személynek számítottak-e.
A nyugati lapok üdvözlik a változásokat és kiemelik, hogy napjainkra a legtöbb kelet-európai volt szocialista országban megnyitották az titkosrendőrségek aktáit, vagy legalább egy részüket. Ezen a téren a németek és a csehek vezetik a listát, a szlovákok szorosan mögöttük - utóbbi kettő az interneten is elől járt az anyagok közzétételével 2003, illetve 2004-ben. Bulgária tavaly hozott törvényt az internetes elérhetőségről mindazon személyeket illetően, akik a szervezet 1991 júliusi feloszlatása előtt aktívan tevékenykedtek. Éppen most szeptemberben tettek közzé 141 aktát, beleértve Parvanov elnök anyagait is, aki szintén érintett az ügyben.
Magyarország viszont kivételként szerepel ezen összefoglalóban, mint az egyedüli ország, ahol mindennemű nyitástól elzárkóznak. Ennek még akkor is számos káros következménye van (elég, ha csak az alaptalan vádaskodásokra, zsarolási lehetőségekre gondolunk), ha az egykori titkosrendőrségek aktái nem mindig megbízhatók és olykor szándékos ferdítésekre is fény derült az anyagokban.
Az 1989-es fordulat után feloszlatott állambiztonsági szerv anyagainak kezeléséért felelős testület Jaroslaw Kaczynski kormányfő és testvére, Lech Kaczynski államfő aktáinak megnyitásával indította el a projektet, amelynek keretében a napjainkban vezető pozíciót birtokló személyek múltjának feltárását végzik. Nem meglepő, hogy a lengyel felhasználók tízezrével siettek az internetes oldalra, ahol rákereshetnek az egykori ügynökökre, kémekre és az általuk megfigyelt, illetve beszervezett személyekre.
A National Remembrance Institute (IPN) lépése a testvérek esetében nagy meglepetésre nem adott okot, hiszen azt eddig is tudták, hogy az állambiztonsági szervek mindkettőjüket zaklatták a hetvenes és nyolcvanas években - ennél már jóval érdekesebb a keresési lehetőség, amely betekintést nyújt számos más aktába. A Kaczynski-testvérek 2005-ös hatalomra kerülésük után kibővítették az érintettek körét, így 30 ezer helyett immár 700 ezer lengyelnek kell számolnia azzal, hogy anyagai szabadon hozzáférhetővé váltak. Ebbe természetesen beletartoznak a parlament tagjai, főügyészek és bírák - függetlenül attól, hogy aktív résztvevőnek, vagy mindössze megfigyelt személynek számítottak-e.
A nyugati lapok üdvözlik a változásokat és kiemelik, hogy napjainkra a legtöbb kelet-európai volt szocialista országban megnyitották az titkosrendőrségek aktáit, vagy legalább egy részüket. Ezen a téren a németek és a csehek vezetik a listát, a szlovákok szorosan mögöttük - utóbbi kettő az interneten is elől járt az anyagok közzétételével 2003, illetve 2004-ben. Bulgária tavaly hozott törvényt az internetes elérhetőségről mindazon személyeket illetően, akik a szervezet 1991 júliusi feloszlatása előtt aktívan tevékenykedtek. Éppen most szeptemberben tettek közzé 141 aktát, beleértve Parvanov elnök anyagait is, aki szintén érintett az ügyben.
Magyarország viszont kivételként szerepel ezen összefoglalóban, mint az egyedüli ország, ahol mindennemű nyitástól elzárkóznak. Ennek még akkor is számos káros következménye van (elég, ha csak az alaptalan vádaskodásokra, zsarolási lehetőségekre gondolunk), ha az egykori titkosrendőrségek aktái nem mindig megbízhatók és olykor szándékos ferdítésekre is fény derült az anyagokban.
