MTI
Két új atomreaktort épít fel Pakson a Roszatom
A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás Magyarország és az Oroszországi Föderáció között, amelyet a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfői rezidencián írtak alá a két ország képviselői.
Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a Paksi Atomerőmű a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja. Orbán Viktor magyar kormányfő azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.
"Oroszország hitelt nyújt Magyarországnak a paksi erőmű két új reaktorának megépítéséhez" - közölte Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője. "A kölcsön összegéről még nem született döntés" - mondta újságíróknak az orosz nukleáris energetikai iparágat összefogó és felügyelő állami vállalat (Roszatom) vezetője azt követően, hogy Moszkvában magyar-orosz kormányközi megállapodást írtak alá a nukleáris energia békés célú felhasználásáról. Emlékeztetett, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, és ezzel párhuzamosan, már az utolsó simításokat végzik a pénzügyminisztériumokban a hitelszerződésen. Egyelőre 10 milliárd euróban (háromezermilliárd forint) állapították meg a hitel felső határát, de ennél alacsonyabb lesz a végleges összeg.
"A projekt pontos költségét a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat" - mondta el Szergej Kirijenko. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi atomerőmű jelenlegi, 2 gigawattos teljesítménye. A megállapodást egyedülállónak nevezve rámutatott, hogy a munka több mint 40 százalékát a magyar fél végzi el. "Mintegy 3 milliárd dollárt költ a magyar fél munkahelyek megőrzésére" - mondta Putyin, hozzátéve, hogy csak a költségvetés adóbevételei több mint egymilliárd dollárra rúgnak majd.
Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek. Az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év. Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten akár egy százalékkal is bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz - ismertette az adatokat.
Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Arra a kérdésre, hogy a kölcsön hogyan befolyásolja a magyar államadósság-mutatót, azt válaszolta: "szép számaink lesznek". Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek - közölte, elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát.
Az államtitkár közölte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner - tájékozatott. Szavai szerint "első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható. A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna.
Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát biztosítja - ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. A paksi erőmű által előállított energia nélkül Magyarország "nem tud olcsó áramot biztosítani sem a lakosságnak, sem az iparnak" - tette egyértelművé, hangsúlyozva, hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz. Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra. Az államtitkár elmondta, a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.
Jelezte, a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót. Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja". Lázár János végül a magyar-orosz kapcsolatot úgy jellemezte, mint "egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent a feleknek".
Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében aláírt, a paksi erőművi blokkok megépítéséről szóló megállapodás részleteit. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerint az előzményeket látva fennáll annak a veszélye, hogy "Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot". Hangsúlyozta, egyelőre nem látják, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért az LMP minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megállapodás teljes szövege nyilvánosságra kerüljön. Szerinte egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg. Az ellenzéki párt a Facebookon petíciót indított és tüntetést is szervez az ügyben - jelentette be.
Az Együtt-PM szintén a paksi erőműblokkok építésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követeli, a pártszövetség szerint ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök az aláírással átlépte a törvényesség határát. Jávor Benedek független országgyűlési képviselő a pártszövetség álláspontját ismertető közleményében azt írta: a magyar jogszabályok, az érvényben lévő országgyűlési határozatok és ombudsmani állásfoglalás alapján Orbán Viktornak nem volt joga megállapodást kötni a bővítés legfontosabb paramétereiről.
A parlamenti felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötött egyezség szerinte érvénytelen; azt a következő kormánynak fel kell mondania, és az eddig elmaradt vizsgálatok eredményének ismeretében, szakmai, társadalmi és politikai vitát követően újra vissza kell térni az erőmű bővítésének kérdésére. A hatásvizsgálat, nemzetközi tender és az ajánlatok megversenyeztetése nélkül megszületett egyezség nem a magyar társadalom, hanem "a kapuzárási pánikban lévő Orbán-kormány és a fideszes gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja". Az Együtt-PM a rendelkezésére álló összes parlamenti és jogi eszközt igénybe veszi a megállapodás teljes tartalmának megismerése és a törvénytelen kontraktus meghiúsítása érdekében. "Orbán Viktor kabinetjét pedig felszólítjuk, hogy a választásokig hátralévő időben tartózkodjanak az állami vagyon felélését és a jövő elherdálását célzó, az ország eladósítását szolgáló további felelőtlen lépésektől" - fogalmazott.
Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a Paksi Atomerőmű a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja. Orbán Viktor magyar kormányfő azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.
"Oroszország hitelt nyújt Magyarországnak a paksi erőmű két új reaktorának megépítéséhez" - közölte Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője. "A kölcsön összegéről még nem született döntés" - mondta újságíróknak az orosz nukleáris energetikai iparágat összefogó és felügyelő állami vállalat (Roszatom) vezetője azt követően, hogy Moszkvában magyar-orosz kormányközi megállapodást írtak alá a nukleáris energia békés célú felhasználásáról. Emlékeztetett, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, és ezzel párhuzamosan, már az utolsó simításokat végzik a pénzügyminisztériumokban a hitelszerződésen. Egyelőre 10 milliárd euróban (háromezermilliárd forint) állapították meg a hitel felső határát, de ennél alacsonyabb lesz a végleges összeg.
"A projekt pontos költségét a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat" - mondta el Szergej Kirijenko. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi atomerőmű jelenlegi, 2 gigawattos teljesítménye. A megállapodást egyedülállónak nevezve rámutatott, hogy a munka több mint 40 százalékát a magyar fél végzi el. "Mintegy 3 milliárd dollárt költ a magyar fél munkahelyek megőrzésére" - mondta Putyin, hozzátéve, hogy csak a költségvetés adóbevételei több mint egymilliárd dollárra rúgnak majd.
Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek. Az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év. Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten akár egy százalékkal is bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz - ismertette az adatokat.
Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Arra a kérdésre, hogy a kölcsön hogyan befolyásolja a magyar államadósság-mutatót, azt válaszolta: "szép számaink lesznek". Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek - közölte, elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát.
Az államtitkár közölte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner - tájékozatott. Szavai szerint "első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható. A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna.
Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát biztosítja - ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. A paksi erőmű által előállított energia nélkül Magyarország "nem tud olcsó áramot biztosítani sem a lakosságnak, sem az iparnak" - tette egyértelművé, hangsúlyozva, hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz. Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra. Az államtitkár elmondta, a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.
Jelezte, a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót. Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja". Lázár János végül a magyar-orosz kapcsolatot úgy jellemezte, mint "egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent a feleknek".
Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében aláírt, a paksi erőművi blokkok megépítéséről szóló megállapodás részleteit. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerint az előzményeket látva fennáll annak a veszélye, hogy "Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot". Hangsúlyozta, egyelőre nem látják, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért az LMP minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megállapodás teljes szövege nyilvánosságra kerüljön. Szerinte egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg. Az ellenzéki párt a Facebookon petíciót indított és tüntetést is szervez az ügyben - jelentette be.
Az Együtt-PM szintén a paksi erőműblokkok építésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követeli, a pártszövetség szerint ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök az aláírással átlépte a törvényesség határát. Jávor Benedek független országgyűlési képviselő a pártszövetség álláspontját ismertető közleményében azt írta: a magyar jogszabályok, az érvényben lévő országgyűlési határozatok és ombudsmani állásfoglalás alapján Orbán Viktornak nem volt joga megállapodást kötni a bővítés legfontosabb paramétereiről.
A parlamenti felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötött egyezség szerinte érvénytelen; azt a következő kormánynak fel kell mondania, és az eddig elmaradt vizsgálatok eredményének ismeretében, szakmai, társadalmi és politikai vitát követően újra vissza kell térni az erőmű bővítésének kérdésére. A hatásvizsgálat, nemzetközi tender és az ajánlatok megversenyeztetése nélkül megszületett egyezség nem a magyar társadalom, hanem "a kapuzárási pánikban lévő Orbán-kormány és a fideszes gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja". Az Együtt-PM a rendelkezésére álló összes parlamenti és jogi eszközt igénybe veszi a megállapodás teljes tartalmának megismerése és a törvénytelen kontraktus meghiúsítása érdekében. "Orbán Viktor kabinetjét pedig felszólítjuk, hogy a választásokig hátralévő időben tartózkodjanak az állami vagyon felélését és a jövő elherdálását célzó, az ország eladósítását szolgáló további felelőtlen lépésektől" - fogalmazott.