SG.hu
Japán nem bír lépést tartani a kínai játékfejlesztés tempójával
Shuhei Yoshida szerint a MiHoYo és más kínai stúdiók olyan munkaritmust diktálnak, amelyet a japán cégek jogi és kulturális okokból nem tudnak követni.
A Sony Interactive Entertainment Worldwide Studios egykori vezetője, az idén januárban visszavonult Shuhei Yoshida szerint a japán játékfejlesztők nem tudják tartani a lépést kínai versenytársaikkal. A volt PlayStation-vezető szerint a kínai stúdiók, köztük a Genshin Impactet fejlesztő MiHoYo, összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben készítik játékaikat, miközben a fejlesztők gyakran hosszú órákat töltenek bent az irodában. Elmondása szerint a fejlesztési folyamat egészében tapasztalható ez a sebesség, a feladatok gyors átszervezésétől kezdve az emberi erőforrások cseréjén át egészen a konkrét fejlesztési munkáig.
Yoshida felidézett egy korábbi beszélgetést, amelyet a MiHoYo képviselőivel folytatott. Ekkor szóba került, hogy a japán stúdiók számára rendkívül nehéz lenne olyan módon fejleszteni, mint a kínai vállalat. Ennek okai között említette a jogi korlátokat is, amelyek Japánban megakadályoznák az ehhez hasonló munkarendet. Úgy véli, bizonyos elemeket a japán fejlesztők egyszerűen nem tudnak lemásolni, mert a kínai játékok mögött olyan környezet áll, amely lehetővé teszi nagyszámú, hosszú órákat dolgozó munkaerő alkalmazását. Elismerte, hogy a jövőben változhat a helyzet, de jelen állapotában ez a tényező jelenti a legnagyobb különbséget a két ország fejlesztési kultúrája között.
A MiHoYo eddig példátlan sikereket ért el játékportfóliójával. A Genshin Impact mobilon már több mint 5 milliárd dollár bevételt termelt, ráadásul ezt a mérföldkövet minden korábbi mobiljátékot megelőzve érte el. A vállalat új, free-to-play akciószerepjátéka, a Zenless Zone Zero pedig néhány nap alatt 50 millió letöltésre tett szert világszerte, tovább erősítve a kínai stúdiók gyors növekedéséről alkotott képet.
A kínai munkahelyi kultúrát az utóbbi években a 996.ICU mozgalom is reflektorfénybe helyezte. A kezdeményezés 2019-ben indult tiltakozásként a rendkívül hosszú munkaidők ellen, amelyek a 996-os gyakorlathoz kötődnek: reggel 9-től este 9-ig, heti hat napon át tartó munkavégzésről van szó. A mozgalom célja felhívni a figyelmet arra, hogy a kínai munkajogi szabályozás szerint a munkavállalók nem dolgozhatnak napi nyolc óránál többet, és listát vezet azokról a cégekről, amelyek mégis a 996-os rendszer szerint működnek.
A Sony Interactive Entertainment Worldwide Studios egykori vezetője, az idén januárban visszavonult Shuhei Yoshida szerint a japán játékfejlesztők nem tudják tartani a lépést kínai versenytársaikkal. A volt PlayStation-vezető szerint a kínai stúdiók, köztük a Genshin Impactet fejlesztő MiHoYo, összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben készítik játékaikat, miközben a fejlesztők gyakran hosszú órákat töltenek bent az irodában. Elmondása szerint a fejlesztési folyamat egészében tapasztalható ez a sebesség, a feladatok gyors átszervezésétől kezdve az emberi erőforrások cseréjén át egészen a konkrét fejlesztési munkáig.
Yoshida felidézett egy korábbi beszélgetést, amelyet a MiHoYo képviselőivel folytatott. Ekkor szóba került, hogy a japán stúdiók számára rendkívül nehéz lenne olyan módon fejleszteni, mint a kínai vállalat. Ennek okai között említette a jogi korlátokat is, amelyek Japánban megakadályoznák az ehhez hasonló munkarendet. Úgy véli, bizonyos elemeket a japán fejlesztők egyszerűen nem tudnak lemásolni, mert a kínai játékok mögött olyan környezet áll, amely lehetővé teszi nagyszámú, hosszú órákat dolgozó munkaerő alkalmazását. Elismerte, hogy a jövőben változhat a helyzet, de jelen állapotában ez a tényező jelenti a legnagyobb különbséget a két ország fejlesztési kultúrája között.
A MiHoYo eddig példátlan sikereket ért el játékportfóliójával. A Genshin Impact mobilon már több mint 5 milliárd dollár bevételt termelt, ráadásul ezt a mérföldkövet minden korábbi mobiljátékot megelőzve érte el. A vállalat új, free-to-play akciószerepjátéka, a Zenless Zone Zero pedig néhány nap alatt 50 millió letöltésre tett szert világszerte, tovább erősítve a kínai stúdiók gyors növekedéséről alkotott képet.
A kínai munkahelyi kultúrát az utóbbi években a 996.ICU mozgalom is reflektorfénybe helyezte. A kezdeményezés 2019-ben indult tiltakozásként a rendkívül hosszú munkaidők ellen, amelyek a 996-os gyakorlathoz kötődnek: reggel 9-től este 9-ig, heti hat napon át tartó munkavégzésről van szó. A mozgalom célja felhívni a figyelmet arra, hogy a kínai munkajogi szabályozás szerint a munkavállalók nem dolgozhatnak napi nyolc óránál többet, és listát vezet azokról a cégekről, amelyek mégis a 996-os rendszer szerint működnek.