SG.hu

A csalások többsége a Facebookon történik, de a Meta nem akar felelősséget vállalni

A pénzügyi és technológiai csoportok között növekszik a feszültség a csalások kezelésének és a károk megfizetésének módjáról. A bankárok és a politikusok azzal érvelnek, hogy a technológiai cégek kártérítési költségekhez való hozzájárulása arra ösztönözné őket, hogy többet tegyenek a csalás elleni küzdelem érdekében.

Tegnaptól, október 7-től a brit bankok és pénzforgalmi vállalatok kötelesek visszatéríteni a csalások áldozatainak a 85 000 font sterlingig terjedő követeléseket. A brit fizetési rendszereket szabályozó hatóság korábban 415 000 font maximális kártérítési összeget javasolt az áldozatoknak, de a bankok és a fizetési cégek ellenkezését követően visszalépett. A brit fintech vállalat, a Revolut felszólította a Metát, hogy vállaljon részt a csalások áldozatainak bankokra háruló kártalanítási költségeiben, és bírálta a platform csalásmegelőzési erőfeszítéseit. Woody Malouf, a cég pénzügyi bűnözésért felelős vezetője elmondta, hogy bár támogatják a brit kormány a csalások elleni küzdelem érdekében tett lépéseit, elvárják, hogy a Meta és más közösségi médiaplatformok is tegyék meg a magukét annak érdekében, hogy kártalanítsák azokat, akik csalás áldozatává válnak.

A Meta válaszként egy kezdeményezést indított az Egyesült Királyságban, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy a csalások megelőzése érdekében megosszák a tranzakciós adatokat a platformmal. "Ezek a tervek apró lépések, holott az iparágnak valójában óriási ugrásokra van szüksége” - mondta Woody Malouf. "Ezek a platformok nem osztoznak az áldozatok kártalanításában, így nincs ösztönzésük arra, hogy bármit is tegyenek az ügyben - mondta, hozzátéve, hogy a Meta legújabb megoldása „egyszerűen nem elég jó”. A kritikára azért került sor, mert a technológiai ágazat nagy szerepet játszik az olyan csalások lehetővé tételében, amikor az áldozatokat ráveszik, hogy bankszámlájukról pénzt küldjenek a csalóknak. "Sürgősen szükség van arra, hogy a Meta és más közösségi médiavállalatok ugyanúgy elkötelezzék magukat a csalások áldozatainak támogatása mellett, ahogyan azt a pénzintézetek teszik” - mondta Malouf.


A Revolutnak a jövőben kártérítést kell fizetnie az ilyen "csalásokért" Angliában

A britek tavaly 460 millió fontot veszítettek az ilyen csalások miatt a UK Finance kereskedelmi szervezet szerint, amelynek 70 százaléka olyan árukat érintett, amelyeket a fogyasztók online rendeltek meg, de nem kaptak meg. A Revolut adatai szerint az idei év első felében a brit ügyfelek által a társaságnak bejelentett csalások 69 százaléka Meta platformokon - például a Facebookon és az Instagramon - történt, szemben a tavalyi év második felében tapasztalt 67 százalékkal. A kormányzó Munkáspárt még júliusi megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy a technológiai vállalatok „nagyon keveset tesznek hozzá” az online csalások elleni küzdelemhez vagy az áldozatok kártalanításához.


A Facebook Magyarországon is döntő szerepet játszik a csalásokban

Nathaniel Gleicher, a Meta csalás elleni globális vezetője elmondta, hogy a közösségi médiacsoportnak jelentős ösztönzői vannak a csalások felszámolására, beleértve a „biztonságos” közösség megteremtését a felhasználók számára és a szabályozás betartását. A Facebook és az Instagram cégek aláírták a brit online csalási chartát, amely egy olyan önkéntes megállapodás, amelyet tavaly kötöttek a technológiai vállalatok és a kormány a csalások visszaszorítása érdekében. A közösségi médiavállalatoknak az online biztonságról szóló törvény értelmében a csalárd hirdetéseket is le kell venniük. A médiaszabályozó Ofcom bírsággal sújthatja azokat, amelyek nem tartják be a szabályokat.

A Meta nyilatkozata szeirnt „A csalások több ágazatot átfogó probléma, amelyet csak együttműködéssel lehet kezelni. A kísérleti csalási információcsere-programunk (FIRE) célja, hogy a bankok megoszthassák egymással az információkat, hogy együtt dolgozhassunk a szolgáltatásainkat igénybe vevő emberek védelme érdekében. Arra bátorítjuk a bankokat, köztük a Revolutot is, hogy csatlakozzanak ehhez az erőfeszítéshez.”

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • M2 #8
    A Meta a Facebook-on online piacteret is működtet, ahol használt termékeket lehet magánszemélyektől megvenni. Ha nincs az oldal irányából semmi védelem arra, hogy a pénz és a termék is rendben megérkezzen a másik félhez, akkor az a csalások melegágya lesz.
    Jogos ilyenkor a kritika.

    Véleményt mondani valamiről, amiről semmit nem tudsz, de egyből lehülyézni az ügyben szereplőket, az meg sok dologról árulkodik, de egyik sem az intelligencia!
  • RJoco #6
    Amit említesz, az társadalmi szempontból veszélyes lehet.
    (A politikai nyomást sem szabad elfelejteni, de ilyen elvileg ugye nem lehetne.)
  • gosub #6
    RJoco akkor ezt az elvet kellene alkalmazni a hírekkel kapcsolatban is. Meg a vélemény megmondókkal is. Aki akarja elhiszi aki nem az nem, de ezeket érdekes mód azért cenzúrázza a face.
  • RJoco #5
    Onnan kellene tudnia, hogy informálódik.
    Én is vettem már 1€, 2 TB-os pendrive-ot a geek-ről. Ajándékba kaptam egy pénztárcát. Nem is számítottam semmi jóra, csak kíváncsi voltam.
    A pénztárca a csomagból a kukában landolt, olyan jó volt. A 2 TB-os pendrive meg 1 GB-os volt. Miután egy megfelelő szoftverrel végigírtam, mert amúgy 2 TB-ra volt formázva. Ezen sem lepődtem meg. Főleg, hogy olvastam már ilyen jellegű átverésről. Szóval tudtam, hogy mibe megyek bele.
    Meg aztán aki nagyobb pendrive-ot akar venni, az esetleg eleve nézelődött már. Ha a 256 GB-os pendrive 110€, akkor nem túl nagy az esély arra, hogy a 2 TB-os pendrive-ot 1€-ért odaadnák.
    Úgyhogy nem kell szuperhelikopternek lenned ahhoz, hogy ne verjenek át. Csak informálódni kell.

    Az arckönyv nem kereskedésre megalkotott platform, hanem kapcsolattartásra. És pont ezt is teszi. Ott nem veszel semmit, csak összehozza az embereket, akik majd egymás között lerendezik.
    Ha biztosra akarsz menni, akkor személyesen intézed. Ha meg olyan, hogy nem kell személyesen ott lenni (digitális tartalom), akkor meg célszerűbb megbízható helyekről vásárolni és nem közösségi oldalról, idegentől, garancia nélkül. Vagy vállalni kell a kockázatot, hogy többé nem látod a pénzed és a tartalom sem lesz meg.
    Nem kell ezt túlbonyolítani.
  • tom_pika #4
    És ugyan honnan kéne tudnia mindenkinek, hogy nem létezik 8TB-os hordozható SSD 20 ezer Ft-ért (de ez csak 1 példa a sok közül)? Tény, hogy a facebook hirdetések a csalás melegágya. Valamiért a többi platform jobban meg tudta oldani ezt a kérdést. Tehát szándék kérdése is.

    Az átlagember lehülyézése csak egy dolgot árul el: aki így közelít másokhoz, az magát szuperhelikopternek képzeli.
  • RJoco #3
    Miért nekem válaszolsz, ha nem tőlem kérdezel?
  • barret #2
    A hülyék is használhatják a Facebookot, akkor a Face a hibás? Mi közük hozzá?
  • RJoco #1
    Azért nagyon durva, hogy mennyire hülye mindenki.
    A nobeldíjas fizikus meg arra kíváncsi, hogy milyen lehet, ha valaki okosabb. Elég lenne az ilyenektől megkérdeznie.

    Ha valaki egy vadidegennek, biztosíték nélkül, önként odaadja a pénzét, azért ne már, hogy a bank vagy a platform legyen a hibás.
    Az illetőnek utána kellene néznie és nem minden sz@rra ráklikkelnie, meg minden sz@rt elhinnie.