Peking úgy rendelkezett, hogy a ritkaföldfémek az állam tulajdonát képezik. Az új szabályozás nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a készletek védelmét szolgálja. A lépés az Egyesült Államokkal folytatott technológiai háború része.

A kínai kormány új szabályozást hagyott jóvá az úgynevezett ritkaföldfémek bányászatára, feldolgozására és kereskedelmére vonatkozóan. Ezek közé tartoznak a csúcstechnológiát képviselő félvezetőkben, elektromos járművekben és szélturbinákban használt kritikus ásványi anyagok. A rendeletek a ritkaföldfémeket - egy 17 ásványi anyagból álló csoportot - a kínai állam tulajdonaként határozzák meg, és ragaszkodnak ahhoz, hogy egyetlen szervezet vagy magánszemély sem tarthat igényt rájuk. A hivatalos állami hírügynökség, a Hszinhua szerint Li Csiang miniszterelnök, az Államtanács tagja írta alá a rendeletet, amely október 1-jén lép majd hatályba.

A Xinhua jelentése szerint az állam egységes koncepciót dolgozott ki a ritkaföldfémipar fejlesztésére. A cél új technológiák, eljárások, termékek, illetve új anyagok és berendezések kutatásának és fejlesztésének ösztönzése és támogatása. Szabályzatokat fognak bevezetni a ritkaföldfém-bányászat és -feldolgozás teljes vertikumának ellenőrzésére, emellett Peking a ritkaföldfémek forgalmának "szigorú irányítása" érdekében termékkövetési rendszert kíván bevezetni. Kínában a föld felszíne alatti erőforrások már most is az állam tulajdonában vannak, de a ritkaföldfémek bányászatát és feldolgozását a magánszektor végzi, így úgy tűnik, hogy Peking szigorítani szeretné az ellenőrzést. A rendeletek a ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása körüli illegális tevékenységekre vonatkozó új jogi szankciókat is előírnak.

Míg a kínai hatóságok ezeket az új ellenőrzéseket egyszerűen a ritkaföldfémekkel való jobb gazdálkodásként tüntetik fel, és a "biztonságról, a tudományos és technológiai innovációról és a zöld fejlődésről" beszélnek, Washingtonban és máshol valószínűleg úgy tekintenek a lépésre, mintha Peking a Biden-kormányzat által bevezetett szankciók megtorlásaként szigorítaná a kulcsfontosságú erőforrások feletti uralmát. Kína a ritkaföldfémek és a kritikus ásványi anyagok legnagyobb forrása. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja szerint az ország a világ ritkaföldfém-termelésének 60 százalékát állítja elő, de közel 90 százalékának feldolgozásáért felelős, azaz más országokból is importálnak ritkaföldfémeket és ott dolgozzák fel azokat, ami Kínának "szinte monopóliumot" biztosít.

Tavaly Kína tilalmat rendelt el a ritkaföldfémek kitermelési és szétválasztási technológiáinak exportjára, és korlátozásokat vezetett be a félvezetőkben használt két elem, a gallium és a germánium, valamint számos, ezeket az elemeket tartalmazó vegyület, például az indium-gallium-arzenid exportjára. Mindenkinek, aki ezeket az anyagokat Kínán kívülre kívánja szállítani engedélyt kell kérnie az ország kereskedelmi minisztériumától. Ezeket az intézkedéseket Kína a nemzetbiztonság védelme érdekében szükségesnek nevezte, de széles körben az USA és más országok által Kínába irányuló technológiai exporttilalmak megtorlásának tekintették. Egy kínai tisztviselő akkoriban arra figyelmeztetett, hogy "ez csak a kezdete a kínai ellenintézkedéseknek".

Az amerikai Kongresszus tisztában van azzal, hogy a nemzetbiztonság szempontjából alapvető fontosságúnak tartott kritikus ásványi anyagok amerikai készletszintje nem elegendő, de hivatalos adatok nem állnak a nyilvánosság rendelkezésére. Európa és az USA nagymértékben függ Japántól és Dél-Koreától, mint alternatív forrásoktól a ritkaföldfém-ásványok beszerzésében, de ezekre az ellátási vonalakra nem lehet támaszkodni, ha a Kínával való kapcsolatok olyan mértékben megromlanak, hogy fegyveres konfliktus tör ki.

Peking azzal, hogy az összes ritkaföldfémet saját tulajdonává nyilvánítja úgy dönthet, hogy leállítja az exportot. Ezzel sarokba szoríthatják a globális elektromos autó-piacot, visszavágásul annak, hogy Amerika és Európa hatalmas vámokkal sújtotta a kínai elektromos járművek importját. A szóban forgó 17 ásványi anyag mindenféle modern technológiában megtalálható, de az elektromos járművekbe és különösen a villanymotorokba különösen sok kell belőlük. Tipikus ferromágneses elemekkel, például vassal vagy kobalttal keveredve olyan kristályokat hoznak létre, amelyek egyszerre erősen mágnesesek és nagyon ellenállóak a demagnetizációval szemben, így ideálisak az autóipari felhasználásra. A járművekben a ritkaföldfém-mágnesek általában neodímium-vas-bór (NdFeB) formájában jelennek meg, ami lehetővé teszi, hogy a motorok viszonylag könnyűek maradjanak. Az ilyen mágnesek kiiktatására két mód van, vagy egy elegendő teljesítményű állandó mágnes, vagy az elektromos járművek összes állandó mágnesének cseréje elektromágnesekre.