SG.hu

Szoftverrel határozná meg a ritkaföldfémek árát a Pentagon

Az amerikai védelmi minisztérium egy olyan program kidolgozását tervezi, amelynek célja a nikkel, a kobalt és más kritikus ásványi anyagok árának becslése és a készletek előrejelzése, ami a piac átláthatóságának növelését célozza, de egy új, bizonytalan tényezőt hoz be a globális fémpiacokra.

A programot októberben jelentették be a Pentagon honlapján, de eddig kevés figyelmet kapott, pedig része Washington azon szélesebb körű erőfeszítéseinek, amelyek célja a fegyvergyártásban és az energetikai átállásban használt kritikus ásványi anyagok amerikai termelésének beindítása. A világpiacot Kína uralja, és az amerikai termelés részben azért nem indul be, mert az új amerikai bányák építésére irányuló kísérleteket nagyban befolyásolhatják az árupiaci áringadozások. Egy nagyvállalat, a Jervois Global például tavaly bejelentette, hogy részben az alacsony piaci árak miatt felfüggeszti egy idahói kobaltprojektjét, miközben a kínai kobaltbányászok - akiket Peking pénzügyileg támogat - pont ellenkezőleg cselekszenek, növelni fogják az akkumulátorokban szükséges fém termelését, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzenek.

Washington tehát egy alternatív árazást akar: megbecsülik, hogy mennyibe kerülhet egy adott fém, ami azonban összezavarhatja a fémpiacokat, mivel ellentétes struktúrákat hozhat létre. A fémek árát hagyományosan a határidős piacok és az árképző ügynökségek határozzák meg, és azt tükrözik, hogy a vevők mit hajlandóak fizetni, az eladók pedig mit hajlandóak elfogadni a kereslet, a kínálat és más tényezők alapján. A Pentagon munkáját a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) irányítja, amely a Szovjetunió 1957-es Szputnyik-1 műholdjának felbocsátására válaszul jött létre, és amely segített az internet és a COVID-19 mRNS vakcina kifejlesztésében.


A DARPA és az amerikai földtani intézet egy vagy több magánvállalkozót tervez felbérelni egy mesterséges intelligenciával támogatott modell kifejlesztésére, amely a fém "strukturális árát" a gyártás helye és ideje, valamint a munkaerő, az ellátás és egyéb költségek alapján állapítja meg - derül ki egy diaképből, amelyet a DARPA tavaly novemberben mutatott be a leendő vállalkozóknak. A dokumentumok szerint a DARPA programja az Open Price Exploration for National Security (OPEN) nevet viseli, és célja az árak átláthatóságának növelése a kormányzati szervek és a kereskedelem számára, továbbá ellensúlyozni azt a kockázatot, amelyet Washington szerint a határidős piacok és az árképző ügynökségek jelentenek a nemzetbiztonságra nézve. A Pentagon úgy véli, hogy a nyersanyagvásárlási tranzakciókat "átláthatatlan és hibás árképzési adatok" felhasználásával tárgyalják, amelyek "jelentős akadályokat állítanak a verseny elé" - áll a dokumentumokban, amelyek mind a határidős tőzsdékre, mind a kereskedelmi árképzési szolgáltatókra hivatkoznak.

A DARPA erőfeszítéseinek célja "a piaci átláthatatlanság megszüntetése, amely az ellátási lánc megszakadását okozhatja", és hogy az adatokat kormányzati szervek és kereskedelmi szervezetek fogják használni. "Az OPEN program alapvetően az átláthatóságról szól" - mondta a DARPA szóvivője. Tehát a Pentagon erőfeszítései kifejezetten nem arra irányulnak, hogy hivatalos amerikai kormányzati fémárat határozzanak meg, vagy helyettesítsék a London Metal Exchange (LME) és más határidős piacokat.

A DARPA virginiai Arlingtonban található központjának tisztviselői a leendő vállalkozóknak tavaly novemberben tartott prezentációjuk részeként ismertették a program célját: "Forradalmasítani az ár-, kínálati és keresleti előrejelzések és előrejelzések készítését és terjesztését a kritikus anyagpiacokon". Az OPEN célja az is, hogy megjósolja, hogyan befolyásolhatják a kínálatot a váratlan piaci sokkok, például a munkabeszüntetések, bár a vállalkozóknak azt mondták, hogy ne jósoljanak természeti katasztrófákat vagy más konkrét piaci eseményeket - derült ki a dokumentumokból. Az ajánlatokat november végén nyújtották be, és az egyik forrás szerint már ebben a hónapban döntés születhet egy vagy több vállalkozó kiválasztásáról. A technológiát két év alatt három szakaszban vezetik be.


Az áringadozások előrejelzése és annak kiszámítása, hogy mi lehet egy fém megfelelő értéke, a Pentagon tisztviselőinek képletet adhatna a nemzeti készletek beszerzésének időzítéséhez. A Pentagon idén például 1300 tonna lantán vásárlását tervezi, amelyet acélötvözetekben használnak. A lantán a 17 ritkaföldfém egyike, és mivel Kína ellenőrzi az ágazatot nem kereskednek vele határidős tőzsdéken, így nehéz megállapítani, hogy a kínált árak tükrözik-e a piaci helyzetet. Egy másik példa a szén árának 2021-es megugrását említi, ami a magnézium árának 200%-os megugrását okozta, ami a Pentagon dokumentuma szerint "tovább növelte az amerikai kritikus anyagellátási lánc átláthatatlanságát". A magnéziumot a szén kiséretében lehet előállítani, és rakéták és más fegyverek gyártásához használják.

Nem világos, hogy egy amerikai kormányzati fémár- vagy kínálati becslést hogyan fogadnának a bányavállalatok, a vevőik és a fémtőzsdék, amelyek mindannyian több száz év alatt alakították ki a meglévő piaci struktúrát. A legtöbb fémet hosszú távú szerződések alapján adják el. A fogyasztók, termelők és kereskedők gyakran adják el a felesleget olyan tőzsdéken, mint az LME, ahol az árak alacsonyabbak, mint a fizikai piacon. A fizikai piacon a vevők jellemzően a referenciaként használt LME-ár felett fizetnek felárat, amely figyelembe veszi az olyan költségeket, mint a szállítási, biztosítási és importadó. Számos lítium-, ritkaföldfém- és grafitbányász kezdett el felárat felszámítani a Kínán kívül termelt fémekért, de ezeket a feltételeket szerződéses alapon tárgyalják, és nem befolyásolja semmilyen kormányzati árrendszer.

Az LME közölte, hogy várakozásai szerint a mesterséges intelligencia használata a fémek keresletének és kínálatának elemzésére egyre elterjedtebb lesz, de megjegyezte, hogy saját árai "a valós világbeli tranzakciókon alapulnak, amelyeket a piaci felhasználók hajtanak végre világszerte". "Az LME ügyletei a fémek globális raktárhálózatunkba történő fizikai szállításával kerülnek elszámolásra, ami biztosítja, hogy az LME-árak teljes mértékben tükrözzék a fizikai piaci fundamentumok változásait" - mondta az LME szóvivője. A DARPA szóvivője szerint minden olyan aggodalom, hogy egy fémre vonatkozó amerikai kormányzati "strukturális ár" konfliktusba kerülhet a határidős tőzsdékkel és az árképző szolgáltatókkal, "túlmutat" az OPEN céljain.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • RJoco #4
    Nyavajognak a nemzetbiztonságról, de érdemben tenni érte nem akarnak, mert az pénzbe kerül.
    Vagy támogatni kellene a céget a bánya megnyitásában vagy eleve leadni egy szép megrendelést, az árat meg az aktuális piaci helyzet figyelembevételével később meghatározni.

    Az, hogy akkor vesznek, ha olcsó, nem segít, ha nem tudnak majd venni.
  • kvp #3
    Az kozponti iranyitasu tervgazdasag lenne. Kinaban bevalt, de a nyugati nagytokesek irtoznak egy a toke tulajdon biztositotta jogaikat semmibe vevo kozponti iranyitas megjelenesetol.

    A tozsde alapvetoen nem lenne ertelmetlen, de csak mint aru es toke piac, kizarolag befektetesi celbol, hozam celjabol. Tehat a spekulacios kereskedes altal okozott realistasvesztest kellene betiltani, amikor egy tozsdei reszveny arfolyama a ceg tenyleges fizikai erteketol fuggetlenne valik. Azaz egy 10 dollaros kibocsatasi erteku reszveny az inflaciotol es a ceg torzstoke helyzetetol fuggetlenul elkezd 12 vagy 20 dollart erni, esetleg az eredeti osszeg toredeket. Ennek legdurvabb esete a hataridos tozsde, amikor a befektetok a ceg jovobeli arfolyamvaltozasara fogadnak. Ez utobbinak mar tobb koze van a szerencsejatekhoz mint a valodi, fizikai, toke alapu befektetesekhez.

    Amit a jenkik csinalnak, az statisztikai modellekre (MI-re) alapulo predikcio es jo ideje a legtobb nagy kereskedoceg mar rendelkezik ilyen modellekkel. Hianyzo nyersanyagot nem potol, de segithet megvenni a szukseges nyersanyagokat az adott evben (idoszakban) legolcsobb forrastbol.
  • Cat #2
    Nem a tőzsdével van baj, hanem azzal, hogy a kínaiak manipulálják az árakat. Ha szabad piac lenne senkit nem érdekelne ez az egész, de egy egyre inkább stratégiai fontosságú termékkörről van szó, aminél évekbe telik kiépíteni a gyártási kapacitásokat, és a nyugati világ nemzetbiztonsági okokból nem engedheti meg magának, hogy kínai kézben legyen a teljes piac.
  • DeviloftheHell #1
    tözsdét elkell törölni, hogy a semmire licitálgatnak és adják az árakat, helyette szépen bevezetni a következöt, (üzemelési költség+bérek+egyéb költségek) visszavezetve a havi termelésre +10% haszon és itt az eladási ár.