SG.hu
Nagyon erős az európai geoblokkolás fenntartását célzó filmes lobbi
Az Európai Parlament 2018-ban fogadta el a digitális egységes piac geoblokkolási rendeletét, és mivel öt év eltelt, a képviselők értékelték végrehajtást. Azon dolgoztak, hogy az e-kereskedelemre vonatkozó rendeletbe az audiovizuális ágazat is bekerüljön, azonban azt egy utolsó pillanatban benyújtott módosítással mégis kivették a jogszabályból. Míg a törvény eredeti szövege tiltotta a geoblokkolást, például diszkrimináció miatt, az új módosítás ezzel ellentétes, mondván, hogy ez bevételkiesést és magasabb árakat eredményezne a fogyasztók számára.
Az Európai Parlament 2018-ban szavazta meg a geoblokkolás, vagyis a szolgáltatásokhoz való online hozzáférhetőség területalapú korlátozásának tilalmát, melyek a felhasználó tartózkodási helye alapján blokkolják vagy engedélyezik egy tartalomhoz való hozzáférést. A Bizottság által a rendelet hatásáról készített értékelést követően a képviselők a geoblokkolás kérdésének újratárgyalása mellett érveltek, figyelembe véve az online vásárlás iránti az utóbbi években megnövekedett keresletet. Az Európai Parlament szavazásának célja az volt, hogy felkérjék a Bizottságot, vizsgálja meg a film- és televíziós platformoknál az indokolatlan geoblokkolás megtiltását az EU digitális egységes piacának elmélyítése érdekében. Míg a legtöbb online szolgáltatás, például a vásárlás és az autóbérlés esetében évek óta tilos a megkülönböztetés az EU területén belül, addig a film-, tévé- és sportközvetítéseknél továbbra is használják a technológiát. Ez azt jelenti, hogy például az olyan nagy streamingszolgáltatók, mint a Netflix katalógusai országonként eltérőek, és a BBC iPlayerének nemzeti megfelelői nem elérhetők a határokon kívül.
Az ügy felelőse Beata Mazurek lengyel EP-képviselő volt. A szavazás előtti beszédében elmondta hogy "a geoblokkolási rendelet megszünteti az indokolatlan akadályokat a fogyasztók és az egységes piacon belül működő vállalatok számára. Valamit tennünk kell az online fizetések terén, és fel kell hagynunk az állampolgárság vagy a lakóhely szerinti megkülönböztetéssel. Az internetes vásárlások során el kell hárítani az akadályokat. Teljes joggal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások szélesebb választékához férhessünk hozzá Európában" - mondta. Mazurek szerint az árdiszkrimináció elleni küzdelem magában foglalja a határokon átnyúló továbbítás megkönnyítését, valamint a filmek, sorozatok és sportesemények anyanyelven való hozzáférhetővé tételét. "A Bizottságnak alaposan fel kell mérnie a jelenlegi szabályok frissítésének lehetőségeit, és meg kell adnia azt a támogatást, amelyre az audiovizuális ágazatnak szüksége van" - tette hozzá.
Mazurek a szavazás előtt elmondta, hogy bár a jelentés az audiovizuális anyagokkal foglalkozik, "szeretnék, ha ez lépésről lépésre történne, szem előtt tartva a kreatív ágazatra vonatkozó sajátos körülményeket. Meg akarjuk vizsgálni az érdekelt felek helyzetét anélkül, hogy veszélyeztetnénk a kulturális projektek finanszírozásának módját. Ez forradalmi megközelítésnek tűnhet, de figyelembe kell vennünk a technológiai fejlődést és a fogyasztói igényeket, amelyek az elmúlt években megváltoztak" - magyarázta a képviselő. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet az audiovizuális és a kreatív ágazatnak a rendeletből való kivonása ellen emelt szót, és felszólította a döntéshozókat, hogy az audiovizuális tartalmakat határokon átnyúlóan tegyék elérhetővé.
Azonban a plenáris szavazás során az utolsó pillanatban Sabine Verheyen európai parlamenti képviselő, a Parlament kulturális bizottságának befolyásos tagja egy olyan módosítást nyújtott be, amely teljesen felborította az audiovizuális ágazatra vonatkozó megfogalmazást, például a filmek streamingjét. Verheyen módosító indítványa szerint a geoblokkolás megszüntetése ezen a területen "jelentős bevételkiesést eredményezne a cégeknél, veszélyeztetné az új tartalmakba történő beruházásokat, miközben aláásná a szerződéses szabadságot és csökkentené a kulturális sokszínűséget a tartalom előállítása, terjesztése, promóciója és bemutatása terén". Hangsúlyozza továbbá, hogy az "kevesebb terjesztési csatornát" eredményezne, és így végső soron a fogyasztóknak többet kellene fizetniük. A konkrét módosításról szól szavazás így az ellenkezőjét eredményezte, mint az eredeti rendelet: a törvényhozók most az audiovizuális anyagok geoblokkolásának megszüntetését ellenzik.
Verheyen módosítója mögött széleskörú iparági lobbi áll. A szórakoztatóipar meglepően egységesen lépett fel a javaslatok ellen, és nemcsak az európai filmfesztiválok vezetői, hanem a hollywoodi stúdiók és a legnagyobb futballligák is aláírtak egy közös levelet a Bizottságnak. Érvelésük szerint a geoblokkolás megszüntetése az európai tartalom fellendítése helyett inkább tönkretenné azt az üzleti modellt, amely nagyban támaszkodik az "előértékesítésre" - a forgalmazók társfinanszírozzák a filmek gyártását, cserébe az adott film nemzeti területükön történő bemutatásának és forgalmazásának kizárólagos jogáért.
A vita lényege, hogy Európa kritikusok által csodált, de kereskedelmi szempontból gyengén teljesítő filmiparát meg kell-e védeni Hollywood dominanciájától, illetve a protekcionista intézkedések visszatartják a filmkészítőket attól, hogy olyan alkotásokat készítsenek, amelyek iránt tömegek érdeklődnek. "A mozi egységes piacán unalmas filmek születnének, amelyek az emberi tapasztalatok legkisebb közös nevezőjét célozzák meg" - mondta Ruben Östlund, A szomorúság háromszöge, A négyzet és a Force Majeure díjnyertes svéd rendezője. "Ez egy nagyon egyszerű képlet, amelyet a piaci kapitalizmus már régóta kidolgozott. Amit az európai filmben értékelek, az az eredetisége" - mondta Östlund. "Sok kis piacunk van kis producerekkel, akik saját filmes stílust alakítottak ki. A sokszínűség az erősségünk". "Ha egységesítjük az európai gyártást, akkor olyan általános termékek születnek, amelyek senkit sem érdekelnek" - tette hozzá Agnieszka Holland lengyel rendezőnő.
A filmkészítők szerint a védőgátak megszüntetésével olyan kereskedelmi nyomás nehezedne rájuk, hogy az európai átlagnéző ízlését célozzák meg, és a művészet kárt szenvedne. "Egy teljesen szabad piacon csak a nagy cápák fognak nyerni" - mondta Holland, akinek 2023-as Zöld határ című filmje Lengyelország, Franciaország, Belgium és a Cseh Köztársaság koprodukciójában készült. "A helyi forgalmazók irrelevánssá válnak, és az olyan filmeknek, mint az enyém, esélyük sem lesz a létezésre."
A moziüzemeltetők is aggodalmuknak adtak hangot. Úgy vélik, a geoblokkolás megszüntetése tovább erősítené az olyan streaming-óriásokat, mint a Netflix, és csökkentené az ágazatuk vonzerejét, amely csak nemrég kezdett talpra állni a világjárvány után. "A geoblokkolás az európai offline filmkultúra túlélése szempontjából kulcsfontosságú" - mondta Laura Houlgatte, az Európa-szerte mintegy 43 000 mozitermet képviselő International Union of Cinema szövetség, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatokat tömörítő Creativity Works! elnöke. "Indokolt kereskedelmi okokból nincsenek harmonizált mozibemutatási időpontok az EU-ban" - mondta Houlgatte. "Ha egy film minden országban egyszerre válna digitálisan elérhetővé, a nézőket nem ösztönözné semmi arra, hogy megvárják, amíg a saját mozijukba kerül." Charlotte Lund Thomsen, a Filmgyártók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségétől hozzátette: "Ha közös európai kultúrára törekszünk, attól tartok, hogy nem lesz az a sokszínűség, amit ma látunk, és nem lesz sok dán, lett vagy portugál nyelvű film sem. Ehelyett azt kockáztatjuk, hogy többnyire mainstream euró pudingot kapunk."
Politikusok szerint viszont a jelenlegi rendszer hátrányosan megkülönbözteti a határ menti régiókban letelepedett migránsokat és a nyelvi kisebbségeket, akik nem férhetnek hozzá a streaming-tartalomhoz azokból az országokból, amelyekben esetleg szavazásra jogosultak. "A helyzet abszurditása, hogy a digitális jogok nehezebbé, nem pedig könnyebbé tették a közönség számára az európai tartalmakhoz való hozzáférést" - mondta Karen Melchior, a dán szociálliberális párt európai parlamenti képviselője. "A streaming előtt az ember feltehetett egy antennát a tetőre, és mondjuk Dániában hozzáférhetett a német csatornákhoz. Most sokkal nehezebb hozzáférni mondjuk francia nyelvű filmekhez vagy tévéadásokhoz, mint angolul. Ez ellentétes az egész belső piaci elképzeléssel."
Kritikusok szerint a filmiparra vonatkozó kivétel megváltoztatása ráadásul potenciálisan negatív hatással lehet az árképzésre, mivel arra kényszerítheti a streamingszolgáltatókat, hogy egységesítsék az előfizetési díjakat az egész EU-ban. A legnagyobb probléma, hogy nincsenek konkrét tervek egy közös európai streaming-infrastruktúra kiépítésére, amely az olyan nagy szereplőkkel, mint a Netflix, a Disney vagy az Amazon versenyezni tudna, és amely lehetővé tenné, hogy a közpénzekből finanszírozott filmalkotások szélesebb körben is elérhetők legyenek. "Egyetértek azzal, hogy az európai filmipar meglehetősen konzervatív és ragaszkodik a meglévő struktúrákhoz" - mondta Östlund. "De ha az a kockázat, hogy a piacot uraló néhány nagy streaming szolgáltatás geoblokkolás nélkül még dominánsabbá válik, az rossz."
Grégoire Polad, az Európai Kereskedelmi Televíziós és Video on Demand Szolgáltatások Szövetségének (ACT) főigazgatója hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament és az EU Miniszterek Tanácsa "mostanra teljesen világossá tette, hogy nincs politikai támogatás az audiovizuális ágazatnak a geoblokkolási rendelet hatálya alá történő jelenlegi vagy jövőbeli bevonásához". A Bizottság szóvivője elmondta, hogy tudatában vannak a "folyamatban lévő vitának", és "gondosan elemezni fogják annak tartalmát, beleértve az audiovizuális tartalmakkal kapcsolatos javaslatokat is. A Bizottság párbeszédet folytatott az audiovizuális ágazattal, amelynek célja az audiovizuális tartalmak elérhetőségének és határokon átnyúló hozzáférésének javítását célzó, az iparág által vezetett megoldások meghatározása az EU-ban" - magyarázta a szóvivő. A Bizottság a következtetéseket a geoblokkolási rendeletről szóló, hamarosan esedékes helyzetfelmérés során fogja figyelembe venni.
Az Európai Parlament 2018-ban szavazta meg a geoblokkolás, vagyis a szolgáltatásokhoz való online hozzáférhetőség területalapú korlátozásának tilalmát, melyek a felhasználó tartózkodási helye alapján blokkolják vagy engedélyezik egy tartalomhoz való hozzáférést. A Bizottság által a rendelet hatásáról készített értékelést követően a képviselők a geoblokkolás kérdésének újratárgyalása mellett érveltek, figyelembe véve az online vásárlás iránti az utóbbi években megnövekedett keresletet. Az Európai Parlament szavazásának célja az volt, hogy felkérjék a Bizottságot, vizsgálja meg a film- és televíziós platformoknál az indokolatlan geoblokkolás megtiltását az EU digitális egységes piacának elmélyítése érdekében. Míg a legtöbb online szolgáltatás, például a vásárlás és az autóbérlés esetében évek óta tilos a megkülönböztetés az EU területén belül, addig a film-, tévé- és sportközvetítéseknél továbbra is használják a technológiát. Ez azt jelenti, hogy például az olyan nagy streamingszolgáltatók, mint a Netflix katalógusai országonként eltérőek, és a BBC iPlayerének nemzeti megfelelői nem elérhetők a határokon kívül.
Az ügy felelőse Beata Mazurek lengyel EP-képviselő volt. A szavazás előtti beszédében elmondta hogy "a geoblokkolási rendelet megszünteti az indokolatlan akadályokat a fogyasztók és az egységes piacon belül működő vállalatok számára. Valamit tennünk kell az online fizetések terén, és fel kell hagynunk az állampolgárság vagy a lakóhely szerinti megkülönböztetéssel. Az internetes vásárlások során el kell hárítani az akadályokat. Teljes joggal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások szélesebb választékához férhessünk hozzá Európában" - mondta. Mazurek szerint az árdiszkrimináció elleni küzdelem magában foglalja a határokon átnyúló továbbítás megkönnyítését, valamint a filmek, sorozatok és sportesemények anyanyelven való hozzáférhetővé tételét. "A Bizottságnak alaposan fel kell mérnie a jelenlegi szabályok frissítésének lehetőségeit, és meg kell adnia azt a támogatást, amelyre az audiovizuális ágazatnak szüksége van" - tette hozzá.
Mazurek a szavazás előtt elmondta, hogy bár a jelentés az audiovizuális anyagokkal foglalkozik, "szeretnék, ha ez lépésről lépésre történne, szem előtt tartva a kreatív ágazatra vonatkozó sajátos körülményeket. Meg akarjuk vizsgálni az érdekelt felek helyzetét anélkül, hogy veszélyeztetnénk a kulturális projektek finanszírozásának módját. Ez forradalmi megközelítésnek tűnhet, de figyelembe kell vennünk a technológiai fejlődést és a fogyasztói igényeket, amelyek az elmúlt években megváltoztak" - magyarázta a képviselő. Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet az audiovizuális és a kreatív ágazatnak a rendeletből való kivonása ellen emelt szót, és felszólította a döntéshozókat, hogy az audiovizuális tartalmakat határokon átnyúlóan tegyék elérhetővé.
Azonban a plenáris szavazás során az utolsó pillanatban Sabine Verheyen európai parlamenti képviselő, a Parlament kulturális bizottságának befolyásos tagja egy olyan módosítást nyújtott be, amely teljesen felborította az audiovizuális ágazatra vonatkozó megfogalmazást, például a filmek streamingjét. Verheyen módosító indítványa szerint a geoblokkolás megszüntetése ezen a területen "jelentős bevételkiesést eredményezne a cégeknél, veszélyeztetné az új tartalmakba történő beruházásokat, miközben aláásná a szerződéses szabadságot és csökkentené a kulturális sokszínűséget a tartalom előállítása, terjesztése, promóciója és bemutatása terén". Hangsúlyozza továbbá, hogy az "kevesebb terjesztési csatornát" eredményezne, és így végső soron a fogyasztóknak többet kellene fizetniük. A konkrét módosításról szól szavazás így az ellenkezőjét eredményezte, mint az eredeti rendelet: a törvényhozók most az audiovizuális anyagok geoblokkolásának megszüntetését ellenzik.
Verheyen módosítója mögött széleskörú iparági lobbi áll. A szórakoztatóipar meglepően egységesen lépett fel a javaslatok ellen, és nemcsak az európai filmfesztiválok vezetői, hanem a hollywoodi stúdiók és a legnagyobb futballligák is aláírtak egy közös levelet a Bizottságnak. Érvelésük szerint a geoblokkolás megszüntetése az európai tartalom fellendítése helyett inkább tönkretenné azt az üzleti modellt, amely nagyban támaszkodik az "előértékesítésre" - a forgalmazók társfinanszírozzák a filmek gyártását, cserébe az adott film nemzeti területükön történő bemutatásának és forgalmazásának kizárólagos jogáért.
A vita lényege, hogy Európa kritikusok által csodált, de kereskedelmi szempontból gyengén teljesítő filmiparát meg kell-e védeni Hollywood dominanciájától, illetve a protekcionista intézkedések visszatartják a filmkészítőket attól, hogy olyan alkotásokat készítsenek, amelyek iránt tömegek érdeklődnek. "A mozi egységes piacán unalmas filmek születnének, amelyek az emberi tapasztalatok legkisebb közös nevezőjét célozzák meg" - mondta Ruben Östlund, A szomorúság háromszöge, A négyzet és a Force Majeure díjnyertes svéd rendezője. "Ez egy nagyon egyszerű képlet, amelyet a piaci kapitalizmus már régóta kidolgozott. Amit az európai filmben értékelek, az az eredetisége" - mondta Östlund. "Sok kis piacunk van kis producerekkel, akik saját filmes stílust alakítottak ki. A sokszínűség az erősségünk". "Ha egységesítjük az európai gyártást, akkor olyan általános termékek születnek, amelyek senkit sem érdekelnek" - tette hozzá Agnieszka Holland lengyel rendezőnő.
A filmkészítők szerint a védőgátak megszüntetésével olyan kereskedelmi nyomás nehezedne rájuk, hogy az európai átlagnéző ízlését célozzák meg, és a művészet kárt szenvedne. "Egy teljesen szabad piacon csak a nagy cápák fognak nyerni" - mondta Holland, akinek 2023-as Zöld határ című filmje Lengyelország, Franciaország, Belgium és a Cseh Köztársaság koprodukciójában készült. "A helyi forgalmazók irrelevánssá válnak, és az olyan filmeknek, mint az enyém, esélyük sem lesz a létezésre."
A moziüzemeltetők is aggodalmuknak adtak hangot. Úgy vélik, a geoblokkolás megszüntetése tovább erősítené az olyan streaming-óriásokat, mint a Netflix, és csökkentené az ágazatuk vonzerejét, amely csak nemrég kezdett talpra állni a világjárvány után. "A geoblokkolás az európai offline filmkultúra túlélése szempontjából kulcsfontosságú" - mondta Laura Houlgatte, az Európa-szerte mintegy 43 000 mozitermet képviselő International Union of Cinema szövetség, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatokat tömörítő Creativity Works! elnöke. "Indokolt kereskedelmi okokból nincsenek harmonizált mozibemutatási időpontok az EU-ban" - mondta Houlgatte. "Ha egy film minden országban egyszerre válna digitálisan elérhetővé, a nézőket nem ösztönözné semmi arra, hogy megvárják, amíg a saját mozijukba kerül." Charlotte Lund Thomsen, a Filmgyártók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségétől hozzátette: "Ha közös európai kultúrára törekszünk, attól tartok, hogy nem lesz az a sokszínűség, amit ma látunk, és nem lesz sok dán, lett vagy portugál nyelvű film sem. Ehelyett azt kockáztatjuk, hogy többnyire mainstream euró pudingot kapunk."
Politikusok szerint viszont a jelenlegi rendszer hátrányosan megkülönbözteti a határ menti régiókban letelepedett migránsokat és a nyelvi kisebbségeket, akik nem férhetnek hozzá a streaming-tartalomhoz azokból az országokból, amelyekben esetleg szavazásra jogosultak. "A helyzet abszurditása, hogy a digitális jogok nehezebbé, nem pedig könnyebbé tették a közönség számára az európai tartalmakhoz való hozzáférést" - mondta Karen Melchior, a dán szociálliberális párt európai parlamenti képviselője. "A streaming előtt az ember feltehetett egy antennát a tetőre, és mondjuk Dániában hozzáférhetett a német csatornákhoz. Most sokkal nehezebb hozzáférni mondjuk francia nyelvű filmekhez vagy tévéadásokhoz, mint angolul. Ez ellentétes az egész belső piaci elképzeléssel."
Kritikusok szerint a filmiparra vonatkozó kivétel megváltoztatása ráadásul potenciálisan negatív hatással lehet az árképzésre, mivel arra kényszerítheti a streamingszolgáltatókat, hogy egységesítsék az előfizetési díjakat az egész EU-ban. A legnagyobb probléma, hogy nincsenek konkrét tervek egy közös európai streaming-infrastruktúra kiépítésére, amely az olyan nagy szereplőkkel, mint a Netflix, a Disney vagy az Amazon versenyezni tudna, és amely lehetővé tenné, hogy a közpénzekből finanszírozott filmalkotások szélesebb körben is elérhetők legyenek. "Egyetértek azzal, hogy az európai filmipar meglehetősen konzervatív és ragaszkodik a meglévő struktúrákhoz" - mondta Östlund. "De ha az a kockázat, hogy a piacot uraló néhány nagy streaming szolgáltatás geoblokkolás nélkül még dominánsabbá válik, az rossz."
Grégoire Polad, az Európai Kereskedelmi Televíziós és Video on Demand Szolgáltatások Szövetségének (ACT) főigazgatója hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament és az EU Miniszterek Tanácsa "mostanra teljesen világossá tette, hogy nincs politikai támogatás az audiovizuális ágazatnak a geoblokkolási rendelet hatálya alá történő jelenlegi vagy jövőbeli bevonásához". A Bizottság szóvivője elmondta, hogy tudatában vannak a "folyamatban lévő vitának", és "gondosan elemezni fogják annak tartalmát, beleértve az audiovizuális tartalmakkal kapcsolatos javaslatokat is. A Bizottság párbeszédet folytatott az audiovizuális ágazattal, amelynek célja az audiovizuális tartalmak elérhetőségének és határokon átnyúló hozzáférésének javítását célzó, az iparág által vezetett megoldások meghatározása az EU-ban" - magyarázta a szóvivő. A Bizottság a következtetéseket a geoblokkolási rendeletről szóló, hamarosan esedékes helyzetfelmérés során fogja figyelembe venni.