A Hyperloop One - korábban Virgin Hyperloop - eladja eszközeit, elbocsátja megmaradt dolgozóit, és 2023 végére bezár. Túlságosan nagyszabású álom volt.

A Hyperloop One nevű futurisztikus közlekedési startup azt ígérte, hogy szinte levegőtlen csöveken keresztül a repülőgépekhez mérhető sebességgel szállítja az embereket. A cég ez év végén megszűnik, és ekkor minden szellemi tulajdona a többségi tulajdonosához, a dubaji kikötőüzemeltető DP Worldhöz kerül. A vállalat legjelentősebb tulajdona egy nevadai sivatagban található tesztpálya. A vállalat 2014-es alapítása óta mintegy 450 millió dollárt gyűjtött össze kockázati tőkealapoktól és egyéb befektetőktől. Bár más, kisebb startupok is foglalkoznak a témával, az egyik legnagyobb csővasút vállalat megszűnése egy álom végét jelzi.

Az egész Elon Musk 2013-as ötletével kezdődött: Musk elmélete szerint az utasokkal vagy rakománnyal megtöltött aerodinamikus alumíniumkapszulákat egy szinte légmentes csőben akár 760 mérföld/órás sebességgel lehetne hajtani. Ezeket a pilonokra emelt vagy a föld alá süllyesztett csöveket akár városokon belül, akár városok között kellene felépíteni. Ezt a megoldást "ötödik közlekedési módnak" nevezte, és úgy vélte, hogy segíthet megváltoztatni az életmódunkat, a munkánkat, a kereskedelmet és az utazásunkat. A leginkább szemet gyönyörködtető ötlete az volt, hogy Los Angelesből San Franciscóba mindössze 30 perc alatt lehetne így eljutni.


A sci-fi regényekben évtizedekkel ezelőtt kidolgozott teória világszerte megragadta a mérnökök és befektetők fantáziáját. A Virgin Hyperloopot eredetileg Hyperloop Technologies néven alapították, mielőtt 2016-ban Hyperloop One-ra változtatta a nevét, majd ismét Virgin Hyperloop One-ra, miután Richard Branson cége felvásárolta. A vállalat erősen indult, több tízmillió dolláros finanszírozással és egy merész vízióval a kezében. Majd jöttek a személyi botrányok: 2017-ben a vállalat az egyik társalapítójával, Brogan BamBrogan-nal zárt le egy zaklatási pert, majd egy évvel később egy másik társalapítót, Shervin Pishevart szexuális zaklatás és visszaélés vádjai közepette menesztették. A vállalatnak ráadásul állandó pénzhiánya volt. Branson segített biztosítani egy újabb 50 millió dolláros befektetést két meglévő befektetőtől, ami segített a fizetési kötelezettségek teljesítésében. 2019-ben további 172 millió dollár tőkét vontak be, ebből 90 millió dollár a DP Worldtől érkezett, amely korábban 25 millió dollárt fektetett a vállalatba, és már két helyet foglal el a startup igazgatótanácsában.

A vállalat több fontos lépést is tett, többek között Nevadában épített egy tesztpályát, hogy tesztelje a technológia biztonságát és megvalósíthatóságát. 2020-ban végezte el az első - és egyetlen - tesztet emberi utasokkal. A kapszula csak 100 mérföld/órás végsebességet ért el, ami messze elmaradt az eredetileg ígért 760-tól. A kritikusok szerint a csővasút műszakilag megvalósítható ugyan, de pénzügyileg képtelenség rentábilisra kihozni. A technológia a támogatói szerint "már a sarkon van", de valójában mindig három évre van a megvalósulástól. 2017-ben a Virgin Hyperloop vezetői 2020-as működést vízionáltak, majd ezt a határidőt 2021-re tolták ki. A világjárvány során szinte az összes felsővezető és alapító elhagyta a Hyperloop One-t, amely a Virgin szót is eltávolította a nevéből, miután a vállalat a személyszállításról a teherszállítás felé fordult.


Ma még sehol a világon nem létezik vákuumos csővasút. Musk kaliforniai tesztalagútja nem működik, és őt jelenleg jobban érdeklik antiszemita elméletek, mint az autós közlekedés problémájának megoldása. A Boring Company - Musk alagútépítő vállalkozása - még mindig lyukakat ás Las Vegasban - de Teslák számára, nem vonatokhoz. A jövő, úgy tűnik, majdnem ugyanaz, mint a jelen.