SG.hu
A közösségi média csak a valóság illúzióját árulja
Egy hete zajlott le a Hamász brutális terrortámadása ártatlan izraeliek ellen, és ez alatt az idő alatt milliók fordultak olyan platformokhoz, mint a TikTok és az Instagram, abban a reményben, hogy a brutális konfliktusról gyorsan informálódjanak. A TikTok-on az elmúlt napokban a legtrendibb keresőkifejezések jól szemléltetik a frontvonalbeli nézőpontok iránti éhséget: az "izraeli felvételektől" kezdve az "élő közvetítés Izraelben most" kifejezésig az internetezők nyers, szűretlen beszámolókat keresnek egy olyan válságról, amelyet kétségbeesetten szeretnének megérteni. Akik sikerrel járnak, azok a halál véglegességével küzdő, könnyező izraeli gyerekekről készült videókat találtak a korábbi otthonaik romjai között ülő, kábult gázaiakról készült képek mellett.
De a háború intim látásmódja iránti igény bőséges lehetőséget teremtett a dezinformációs házalók, összeesküvés-elméleteket gyártók és propagandaművészek számára is. Nem is beszélve a rosszindulatú, állami hátterü szereplőkről, amelyek tevékenysége a szabályozó hatóságok és a kutatók szerint veszélyt jelentenek a háborúról szóló nyilvános vitákra. Egy nemrégiben készült TikTok videó - amelyet több mint 300 000 felhasználó látott - összeesküvés-elméleteket terjesztett a Hamász-támadások eredetéről, beleértve azt a hamis állítást, hogy a média szervezte meg azokat. Egy másik, több mint 100 000-szer megtekintett klip az Arma 3 videojátékból származik, a következő felirattal: "Izrael háborúja". (Néhány felhasználó a videó hozzászólásaiban megjegyezte, hogy már korábban is látták a felvételeket keringeni - akkor, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát).
A TikTok aligha áll egyedül. Az X - korábban Twitter - egyik bejegyzését több mint 20 000-szer nézték meg, és a londoni székhelyű Reset közösségi médiafelügyelet félrevezetőnek minősítette, mert állítólag azt mutatta, hogy izraeliek civilek halálát rendezik meg kamerák előtt. A csoport által megjelölt másik, 55 000 alkalommal megtekintett X-poszt egy antiszemita mém volt, amelyben Pepe, a béka szerepelt, egy olyan karikatúra, amelyet a szélsőjobboldali fehér felsőbbrendűség hívei kisajátítottak. Az Instagramon egy széles körben megosztott és megtekintett videó ejtőernyősöket ábrázol, akik a tömegbe ugrottak, és amelynek a felirata a következő: "képzeljék el, hogy részt vesznek egy zenei fesztiválon, amikor a Hamász ejtőernyősei megérkeznek". Ezt a hétvégén cáfolták, és az Instagram hamisnak minősítette a videót.
A terroristák válogatás nélkül minden izraelit lelőttek, és százakat elhurcoltak túsznak
A múlt héten az Európai Unió tisztviselői figyelmeztetést küldtek a TikTok, a Facebook és az Instagram szülőatyja, a Meta, a YouTube és az X számára, kiemelve a platformjaikon a háborúval kapcsolatos félrevezető vagy illegális tartalmakról szóló jelentéseket, és emlékeztetve a közösségi médiavállalatokat, hogy több milliárd dolláros bírságra számíthatnak, ha egy vizsgálat később megállapítja, hogy megsértették az uniós tartalomszabályozási törvényeket. Az amerikai és brit törvényhozók szintén felszólították ezeket a platformokat, hogy biztosítsák a gyűlöletkeltő és illegális tartalmak elleni szabályaik betartását.
Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate nevű, a közösségi médiát figyelő csoport alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a csoportja a konfliktust körülvevő információs ökoszisztéma szennyezésére irányuló erőfeszítések megugrását figyelte meg. "A közösségi médiából származó információk megszerzése valószínűleg ahhoz vezet, hogy súlyosan dezinformáltak leszünk" - mondta Ahmed. Az USA külföldi ellenfeleitől kezdve a hazai szélsőségeseken át az internetes trollokig és az "elköteleződési árusokig" mindenki kihasználja a közösségi médiában zajló háborút a saját személyes vagy politikai haszonszerzésre - tette hozzá. "A minket körülvevő rossz szereplők manipulálnak, összezavarnak és megpróbálnak megtévesztést kelteni a közösségi médiaplatformokon" - mondta Dan Brahmy, a közösségi média fenyegetések felderítésével foglalkozó izraeli Cyabra cég vezérigazgatója. "Ha nem vagyunk biztosak a tartalom megbízhatóságában, ne osszuk azt meg" - mondta.
Válaszul Izrael bombázni kezdte a gázai övezetet és a túszok szabadon engedését követeli
Graham Brookie, a washingtoni Atlantic Council Digital Forensic Research Lab vezető igazgatója elmondta, hogy csapata hasonló jelenséget tapasztalt. A tendencia magában foglalja a terrorista propaganda, az erőszakot ábrázoló tartalmak, a félrevezető és egyenesen hamis állítások, valamint a gyűlöletbeszéd hullámát - különösen "a konkrét és általános iszlamofób és antiszemita narratívák fellendülését". Elmondása szerint a legszélsőségesebb tartalmak nagy része a Telegramon terjed. Az üzenetküldő alkalmazás kevés tartalmi moderációs ellenőrzéssel és olyan formátummal rendelkezik, amely megkönnyíti a propaganda vagy képi anyagok gyors és hatékony terjesztését egy nagy, elkötelezett közönség számára. De ahogyan a TikTok-videókat is gyakran másolják és más platformokon újra leadják, a Telegramban és más marginálisabb oldalakon megosztott tartalmak is könnyen átkerülhetnek a mainstream közösségi médiába, illetve a nagyobb oldalakról is bevonzhatják a kíváncsi felhasználókat.
Izraelben, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban az iskolák a múlt héten felszólították a szülőket, hogy töröljék gyermekeik közösségi médiaalkalmazásait, mert attól tartanak, hogy a Hamász az elmúlt napokban elfogott túszokról készült nyugtalanító videókat sugároz vagy terjeszt. A halott vagy véres holttestekről, köztük gyerekekről készült fotók a héten már elterjedtek a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon és az X-en. A Campaign for Accountability (Kampány az elszámoltathatóságért) nevű technológiai megfigyelőcsoport pedig több olyan fiókot azonosított az X-en, amelyek nyilvánvalóan propagandavideókat osztottak meg Hamász-ikonográfiával, vagy a Hamász hivatalos honlapjaira mutattak. Pár napja az X-et kritika érte, amiért a háborúhoz nem kapcsolódó videókat helyszíni felvételekként mutattak be, és amiért a tulajdonos Elon Musk egy posztban arra utasította a felhasználókat, hogy kövessék azokat a fiókokat, amelyek korábban félretájékoztatást osztottak meg (Musk posztját később törölték, és a videókat az X "közösségi megjegyzések" funkciójával jelölték meg).
Egyes platformok jobb helyzetben vannak e fenyegetések leküzdésére, mint mások. A technológiai iparágban - többek között egyes közösségi médiavállalatok etikai és biztonsági csoportjaiban - széles körben elterjedt elbocsátások miatt fennáll a veszély, hogy a platformok kevésbé vannak felkészülve. A háborúval kapcsolatos tartalmak nagy része arab és héber nyelven terjed, ami próbára teszi a platformok képességét a nem angol nyelvű tartalmak moderálására, ahol a jogérvényesítés hagyományosan kevésbé erőteljes, mint az angol nyelvű tartalmak esetében. "Természetesen a platformok fejlődtek az évek során. Olyan kommunikációs és információmegosztási mechanizmusok léteznek, amelyek a korábbi években nem léteztek. De még soha nem is tesztelték őket így" - mondta Brian Fishman, a Cinder nevű bizalmi és biztonsági platform társalapítója, aki korábban a Facebook terrorizmus elleni erőfeszítéseit vezette. "Azok a platformok, amelyek erős moderációs csapatokat tartottak fenn, a végsőkig ki lesznek zsigerelve; azok a platformok, amelyek nem robosztusak, el lesznek árasztva."
A Hamásznak egyáltalán nem célja az ellentétek feloldása, mert akkor csökkenne a szerepük
Linda Yaccarino, az X vezérigazgatója az Európai Bizottságnak írt levelében közölte, hogy a platform "több száz Hamászhoz kapcsolódó fiókot azonosított és távolított el", és több harmadik féllel együttműködve igyekszik megakadályozni a terrorista tartalmak terjedését. "Szorgalmasan tettünk proaktív lépéseket az irányelveinket sértő tartalmak eltávolítására, beleértve az alábbiakat: erőszakos beszéd, manipulált média és képanyagok" - mondta. Az Európai Bizottság hivatalosan is vizsgálatot indított az X ellen, miután korábban figyelmeztetett a háborúhoz kapcsolódó dezinformációra és illegális tartalmakra.
A Meta szóvivője, Andy Stone elmondta, hogy a Hamász kezdeti támadásai óta a vállalat "egy különleges műveleti központot hozott létre szakértőkkel, köztük folyékonyan héberül és arabul beszélőkkel, hogy szorosan nyomon kövessék és reagáljanak a gyorsan változó helyzetre. "Csapataink éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy platformjainkat biztonságban tartsák, fellépjenek az irányelveinket vagy a helyi törvényeket sértő tartalmakkal szemben, és összehangolják tevékenységüket a régióban működő külső tényellenőrzőkkel, hogy korlátozzák a félretájékoztatás terjedését. Ezt a munkát a konfliktus kibontakozásával párhuzamosan folytatjuk."
A YouTube a maga részéről azt állítja, hogy csapatai a támadás kezdete óta több ezer videót távolítottak el, és továbbra is figyelik a gyűlöletbeszédet, a szélsőségeket, a videóanyagokat és más, a szabályzatot sértő tartalmakat. A platformon a háborúval kapcsolatos keresésekben szinte kizárólag mainstream hírszervezetek videói bukkannak fel. A Snapchat szóvivője elmondta, hogy félretájékoztatási csapata szorosan figyeli a régióból érkező tartalmakat, és biztosítja, hogy azok megfeleljenek a platform közösségi irányelveinek, amelyek tiltják a félretájékoztatást, a gyűlöletbeszédet, a terrorizmust, az ábrázolt erőszakot és a szélsőségességet.
Az arab államok sem hajlandók befogadni a palesztinokat
A nagy technológiai platformokra mostantól tartalommal kapcsolatos szabályozás vonatkozik a digitális szolgáltatásokról szóló új uniós jogszabály, a Digital Services Act értelmében, amely előírja számukra, hogy akadályozzák meg a félretájékoztatás és dezinformáció terjedését, foglalkozzanak az algoritmusok által ajánlott tartalmak problémájával, és kerüljék el a felhasználók mentális egészségének esetleges károsodását. Azonban egy ilyen vitatott pillanatban azonban azok a platformok, amelyek túl nagy hangsúlyt fektetnek a moderálásra, azt kockáztatják, hogy a felhasználók elfogultsággal vádaolják meg őket. A platformok algoritmusai és üzleti modelljei - amelyek általában azon tartalmak népszerűsítésére támaszkodnak, amelyek a legnagyobb valószínűséggel jelentős elkötelezettséget érnek el - segíthetik a rossz szereplőket, akik úgy tervezik meg a tartalmat, hogy kihasználják ezt a struktúrát. Más termékválasztások - például az X lépései, amelyek lehetővé teszik, hogy bármely felhasználó előfizethessen egy hitelesítést jelentő kék pipára, amely algoritmikusan növeli a posztok láthatóságát, és eltávolítja a címsorokat a hírcikkekre mutató linkekről - tovább manipulálhatják azt, hogy a felhasználók hogyan érzékelnek egy eseményt.
"Itt az ideje, hogy meghúzzuk a vészcsengőt" - mondta Ahmed, és felszólította a platformokat, hogy "kapcsolják ki az elkötelezettségvezérelt algoritmusokat". Hozzátette: "A dezinformációs gyárak geopolitikai instabilitást fognak okozni, és veszélybe sodorják a zsidókat és a muszlimokat az elkövetkező hetekben". Még akkor is, ha a közösségi médiavállalatok azon dolgoznak, hogy elrejtsék a felhasználók elől a legkárosabb tartalmakat - akár a szabályozás iránti elkötelezettségből, akár a hirdetők márkabiztonsági aggályaiból, akár saját szerkesztői megítélésükből -, a felhasználók folyamatos étvágya az izraeliek és palesztinok helyszíni, közeli tudósításai iránt arra kényszeríti a platformokat, hogy egy vékony határvonalon járjanak.
"A platformok belekerültek ebbe a keresleti dinamikába, ahol a felhasználók a legfrissebb és a legpontosabb, vagy a "legvalódibb" tartalmat vagy információt akarják az eseményekről, beleértve a terrortámadásokat is" - mondta Brookie. A dinamika egyúttal rávilágít a közösségi média üzleti modelljeire és arra a szerepre, amelyet a vállalatok a felhasználók élményeinek gondos kalibrálásában játszanak. Azok az algoritmusok, amelyeket máshol széles körben kritizálnak azért, mert a legfelháborítóbb, legpolarizálóbb és legfelháborítóbb tartalmakkal szolgálnak, most éppen azok, amelyek ebben a helyzetben úgy tűnik, hogy pontosan azt adják a felhasználóknak, amit azok akarnak.
Ahmed és Brookie szerint azonban a helyzethez való közelség nem ugyanaz, mint a hitelesség vagy az objektivitás, és a közösségi médiát jelenleg elárasztó félretájékoztatási hullám aláhúzza a kettő összekeverésének veszélyeit. Brookie szerint annak ellenére, hogy a valóság és az igazságosság benyomását keltik, a közösségi médián keresztül közvetített egyéni történetek és harci felvételek gyakran nélkülözik azt a szélesebb perspektívát és kontextust, amelyet az újságírók, a kutatószervezetek, sőt a közösségi média moderációs csapatai is alkalmaznak egy helyzetre, hogy segítsenek annak teljesebb megértésében. "Az a véleményem, hogy a felhasználók csak a maga teljességében tudnak interakcióba lépni a világgal. Csak így érthetik meg a legfrissebb, legpontosabb információkat egy adott eseményről - anélkül, hogy egyénileg át kellene kutatniuk az adott eseményről szóló összes felkavaró tartalmat" - mondta Brookie.
A zűrzavaros információs ökoszisztémát potenciálisan súlyosbítja a közösségi médiaplatformok kultúrája, amely gyakran arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a válságról tanúságot tegyenek és információkat osszanak meg, hogy ezzel jelezzék személyes álláspontjukat, függetlenül attól, hogy mennyire tájékozottak. Ez még a jó szándékú felhasználókat is arra késztetheti, hogy akaratlanul félrevezető információkat vagy olyan erősen felkavaró tartalmakat osszanak meg, amelyeket a nézettség gyűjtésének vagy a rendkívül vonzó tartalmak pénzzé tételének szándékával hoztak létre. "Legyünk nagyon óvatosak a megosztásokkal egy jelentős világesemény kellős közepén" - mondta Ahmed. "Vannak emberek, akik megpróbálnak rávenni, hogy osszon meg baromságokat, hazugságokat, amelyek célja, hogy gyűlöletre neveljenek vagy félretájékoztassanak. És így az olyan dolgok megosztása, amelyekben nem vagy biztos, nem segít az embereknek, hanem valójában nagyon is árt nekik, és hozzájárul ahhoz az általános érzéshez, hogy senki sem bízhat abban, amit lát."
De a háború intim látásmódja iránti igény bőséges lehetőséget teremtett a dezinformációs házalók, összeesküvés-elméleteket gyártók és propagandaművészek számára is. Nem is beszélve a rosszindulatú, állami hátterü szereplőkről, amelyek tevékenysége a szabályozó hatóságok és a kutatók szerint veszélyt jelentenek a háborúról szóló nyilvános vitákra. Egy nemrégiben készült TikTok videó - amelyet több mint 300 000 felhasználó látott - összeesküvés-elméleteket terjesztett a Hamász-támadások eredetéről, beleértve azt a hamis állítást, hogy a média szervezte meg azokat. Egy másik, több mint 100 000-szer megtekintett klip az Arma 3 videojátékból származik, a következő felirattal: "Izrael háborúja". (Néhány felhasználó a videó hozzászólásaiban megjegyezte, hogy már korábban is látták a felvételeket keringeni - akkor, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát).
A TikTok aligha áll egyedül. Az X - korábban Twitter - egyik bejegyzését több mint 20 000-szer nézték meg, és a londoni székhelyű Reset közösségi médiafelügyelet félrevezetőnek minősítette, mert állítólag azt mutatta, hogy izraeliek civilek halálát rendezik meg kamerák előtt. A csoport által megjelölt másik, 55 000 alkalommal megtekintett X-poszt egy antiszemita mém volt, amelyben Pepe, a béka szerepelt, egy olyan karikatúra, amelyet a szélsőjobboldali fehér felsőbbrendűség hívei kisajátítottak. Az Instagramon egy széles körben megosztott és megtekintett videó ejtőernyősöket ábrázol, akik a tömegbe ugrottak, és amelynek a felirata a következő: "képzeljék el, hogy részt vesznek egy zenei fesztiválon, amikor a Hamász ejtőernyősei megérkeznek". Ezt a hétvégén cáfolták, és az Instagram hamisnak minősítette a videót.
A terroristák válogatás nélkül minden izraelit lelőttek, és százakat elhurcoltak túsznak
A múlt héten az Európai Unió tisztviselői figyelmeztetést küldtek a TikTok, a Facebook és az Instagram szülőatyja, a Meta, a YouTube és az X számára, kiemelve a platformjaikon a háborúval kapcsolatos félrevezető vagy illegális tartalmakról szóló jelentéseket, és emlékeztetve a közösségi médiavállalatokat, hogy több milliárd dolláros bírságra számíthatnak, ha egy vizsgálat később megállapítja, hogy megsértették az uniós tartalomszabályozási törvényeket. Az amerikai és brit törvényhozók szintén felszólították ezeket a platformokat, hogy biztosítsák a gyűlöletkeltő és illegális tartalmak elleni szabályaik betartását.
Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate nevű, a közösségi médiát figyelő csoport alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a csoportja a konfliktust körülvevő információs ökoszisztéma szennyezésére irányuló erőfeszítések megugrását figyelte meg. "A közösségi médiából származó információk megszerzése valószínűleg ahhoz vezet, hogy súlyosan dezinformáltak leszünk" - mondta Ahmed. Az USA külföldi ellenfeleitől kezdve a hazai szélsőségeseken át az internetes trollokig és az "elköteleződési árusokig" mindenki kihasználja a közösségi médiában zajló háborút a saját személyes vagy politikai haszonszerzésre - tette hozzá. "A minket körülvevő rossz szereplők manipulálnak, összezavarnak és megpróbálnak megtévesztést kelteni a közösségi médiaplatformokon" - mondta Dan Brahmy, a közösségi média fenyegetések felderítésével foglalkozó izraeli Cyabra cég vezérigazgatója. "Ha nem vagyunk biztosak a tartalom megbízhatóságában, ne osszuk azt meg" - mondta.
Válaszul Izrael bombázni kezdte a gázai övezetet és a túszok szabadon engedését követeli
Graham Brookie, a washingtoni Atlantic Council Digital Forensic Research Lab vezető igazgatója elmondta, hogy csapata hasonló jelenséget tapasztalt. A tendencia magában foglalja a terrorista propaganda, az erőszakot ábrázoló tartalmak, a félrevezető és egyenesen hamis állítások, valamint a gyűlöletbeszéd hullámát - különösen "a konkrét és általános iszlamofób és antiszemita narratívák fellendülését". Elmondása szerint a legszélsőségesebb tartalmak nagy része a Telegramon terjed. Az üzenetküldő alkalmazás kevés tartalmi moderációs ellenőrzéssel és olyan formátummal rendelkezik, amely megkönnyíti a propaganda vagy képi anyagok gyors és hatékony terjesztését egy nagy, elkötelezett közönség számára. De ahogyan a TikTok-videókat is gyakran másolják és más platformokon újra leadják, a Telegramban és más marginálisabb oldalakon megosztott tartalmak is könnyen átkerülhetnek a mainstream közösségi médiába, illetve a nagyobb oldalakról is bevonzhatják a kíváncsi felhasználókat.
Izraelben, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban az iskolák a múlt héten felszólították a szülőket, hogy töröljék gyermekeik közösségi médiaalkalmazásait, mert attól tartanak, hogy a Hamász az elmúlt napokban elfogott túszokról készült nyugtalanító videókat sugároz vagy terjeszt. A halott vagy véres holttestekről, köztük gyerekekről készült fotók a héten már elterjedtek a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon és az X-en. A Campaign for Accountability (Kampány az elszámoltathatóságért) nevű technológiai megfigyelőcsoport pedig több olyan fiókot azonosított az X-en, amelyek nyilvánvalóan propagandavideókat osztottak meg Hamász-ikonográfiával, vagy a Hamász hivatalos honlapjaira mutattak. Pár napja az X-et kritika érte, amiért a háborúhoz nem kapcsolódó videókat helyszíni felvételekként mutattak be, és amiért a tulajdonos Elon Musk egy posztban arra utasította a felhasználókat, hogy kövessék azokat a fiókokat, amelyek korábban félretájékoztatást osztottak meg (Musk posztját később törölték, és a videókat az X "közösségi megjegyzések" funkciójával jelölték meg).
Egyes platformok jobb helyzetben vannak e fenyegetések leküzdésére, mint mások. A technológiai iparágban - többek között egyes közösségi médiavállalatok etikai és biztonsági csoportjaiban - széles körben elterjedt elbocsátások miatt fennáll a veszély, hogy a platformok kevésbé vannak felkészülve. A háborúval kapcsolatos tartalmak nagy része arab és héber nyelven terjed, ami próbára teszi a platformok képességét a nem angol nyelvű tartalmak moderálására, ahol a jogérvényesítés hagyományosan kevésbé erőteljes, mint az angol nyelvű tartalmak esetében. "Természetesen a platformok fejlődtek az évek során. Olyan kommunikációs és információmegosztási mechanizmusok léteznek, amelyek a korábbi években nem léteztek. De még soha nem is tesztelték őket így" - mondta Brian Fishman, a Cinder nevű bizalmi és biztonsági platform társalapítója, aki korábban a Facebook terrorizmus elleni erőfeszítéseit vezette. "Azok a platformok, amelyek erős moderációs csapatokat tartottak fenn, a végsőkig ki lesznek zsigerelve; azok a platformok, amelyek nem robosztusak, el lesznek árasztva."
A Hamásznak egyáltalán nem célja az ellentétek feloldása, mert akkor csökkenne a szerepük
Linda Yaccarino, az X vezérigazgatója az Európai Bizottságnak írt levelében közölte, hogy a platform "több száz Hamászhoz kapcsolódó fiókot azonosított és távolított el", és több harmadik féllel együttműködve igyekszik megakadályozni a terrorista tartalmak terjedését. "Szorgalmasan tettünk proaktív lépéseket az irányelveinket sértő tartalmak eltávolítására, beleértve az alábbiakat: erőszakos beszéd, manipulált média és képanyagok" - mondta. Az Európai Bizottság hivatalosan is vizsgálatot indított az X ellen, miután korábban figyelmeztetett a háborúhoz kapcsolódó dezinformációra és illegális tartalmakra.
A Meta szóvivője, Andy Stone elmondta, hogy a Hamász kezdeti támadásai óta a vállalat "egy különleges műveleti központot hozott létre szakértőkkel, köztük folyékonyan héberül és arabul beszélőkkel, hogy szorosan nyomon kövessék és reagáljanak a gyorsan változó helyzetre. "Csapataink éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy platformjainkat biztonságban tartsák, fellépjenek az irányelveinket vagy a helyi törvényeket sértő tartalmakkal szemben, és összehangolják tevékenységüket a régióban működő külső tényellenőrzőkkel, hogy korlátozzák a félretájékoztatás terjedését. Ezt a munkát a konfliktus kibontakozásával párhuzamosan folytatjuk."
A YouTube a maga részéről azt állítja, hogy csapatai a támadás kezdete óta több ezer videót távolítottak el, és továbbra is figyelik a gyűlöletbeszédet, a szélsőségeket, a videóanyagokat és más, a szabályzatot sértő tartalmakat. A platformon a háborúval kapcsolatos keresésekben szinte kizárólag mainstream hírszervezetek videói bukkannak fel. A Snapchat szóvivője elmondta, hogy félretájékoztatási csapata szorosan figyeli a régióból érkező tartalmakat, és biztosítja, hogy azok megfeleljenek a platform közösségi irányelveinek, amelyek tiltják a félretájékoztatást, a gyűlöletbeszédet, a terrorizmust, az ábrázolt erőszakot és a szélsőségességet.
Az arab államok sem hajlandók befogadni a palesztinokat
A nagy technológiai platformokra mostantól tartalommal kapcsolatos szabályozás vonatkozik a digitális szolgáltatásokról szóló új uniós jogszabály, a Digital Services Act értelmében, amely előírja számukra, hogy akadályozzák meg a félretájékoztatás és dezinformáció terjedését, foglalkozzanak az algoritmusok által ajánlott tartalmak problémájával, és kerüljék el a felhasználók mentális egészségének esetleges károsodását. Azonban egy ilyen vitatott pillanatban azonban azok a platformok, amelyek túl nagy hangsúlyt fektetnek a moderálásra, azt kockáztatják, hogy a felhasználók elfogultsággal vádaolják meg őket. A platformok algoritmusai és üzleti modelljei - amelyek általában azon tartalmak népszerűsítésére támaszkodnak, amelyek a legnagyobb valószínűséggel jelentős elkötelezettséget érnek el - segíthetik a rossz szereplőket, akik úgy tervezik meg a tartalmat, hogy kihasználják ezt a struktúrát. Más termékválasztások - például az X lépései, amelyek lehetővé teszik, hogy bármely felhasználó előfizethessen egy hitelesítést jelentő kék pipára, amely algoritmikusan növeli a posztok láthatóságát, és eltávolítja a címsorokat a hírcikkekre mutató linkekről - tovább manipulálhatják azt, hogy a felhasználók hogyan érzékelnek egy eseményt.
"Itt az ideje, hogy meghúzzuk a vészcsengőt" - mondta Ahmed, és felszólította a platformokat, hogy "kapcsolják ki az elkötelezettségvezérelt algoritmusokat". Hozzátette: "A dezinformációs gyárak geopolitikai instabilitást fognak okozni, és veszélybe sodorják a zsidókat és a muszlimokat az elkövetkező hetekben". Még akkor is, ha a közösségi médiavállalatok azon dolgoznak, hogy elrejtsék a felhasználók elől a legkárosabb tartalmakat - akár a szabályozás iránti elkötelezettségből, akár a hirdetők márkabiztonsági aggályaiból, akár saját szerkesztői megítélésükből -, a felhasználók folyamatos étvágya az izraeliek és palesztinok helyszíni, közeli tudósításai iránt arra kényszeríti a platformokat, hogy egy vékony határvonalon járjanak.
"A platformok belekerültek ebbe a keresleti dinamikába, ahol a felhasználók a legfrissebb és a legpontosabb, vagy a "legvalódibb" tartalmat vagy információt akarják az eseményekről, beleértve a terrortámadásokat is" - mondta Brookie. A dinamika egyúttal rávilágít a közösségi média üzleti modelljeire és arra a szerepre, amelyet a vállalatok a felhasználók élményeinek gondos kalibrálásában játszanak. Azok az algoritmusok, amelyeket máshol széles körben kritizálnak azért, mert a legfelháborítóbb, legpolarizálóbb és legfelháborítóbb tartalmakkal szolgálnak, most éppen azok, amelyek ebben a helyzetben úgy tűnik, hogy pontosan azt adják a felhasználóknak, amit azok akarnak.
Ahmed és Brookie szerint azonban a helyzethez való közelség nem ugyanaz, mint a hitelesség vagy az objektivitás, és a közösségi médiát jelenleg elárasztó félretájékoztatási hullám aláhúzza a kettő összekeverésének veszélyeit. Brookie szerint annak ellenére, hogy a valóság és az igazságosság benyomását keltik, a közösségi médián keresztül közvetített egyéni történetek és harci felvételek gyakran nélkülözik azt a szélesebb perspektívát és kontextust, amelyet az újságírók, a kutatószervezetek, sőt a közösségi média moderációs csapatai is alkalmaznak egy helyzetre, hogy segítsenek annak teljesebb megértésében. "Az a véleményem, hogy a felhasználók csak a maga teljességében tudnak interakcióba lépni a világgal. Csak így érthetik meg a legfrissebb, legpontosabb információkat egy adott eseményről - anélkül, hogy egyénileg át kellene kutatniuk az adott eseményről szóló összes felkavaró tartalmat" - mondta Brookie.
A zűrzavaros információs ökoszisztémát potenciálisan súlyosbítja a közösségi médiaplatformok kultúrája, amely gyakran arra ösztönzi a felhasználókat, hogy a válságról tanúságot tegyenek és információkat osszanak meg, hogy ezzel jelezzék személyes álláspontjukat, függetlenül attól, hogy mennyire tájékozottak. Ez még a jó szándékú felhasználókat is arra késztetheti, hogy akaratlanul félrevezető információkat vagy olyan erősen felkavaró tartalmakat osszanak meg, amelyeket a nézettség gyűjtésének vagy a rendkívül vonzó tartalmak pénzzé tételének szándékával hoztak létre. "Legyünk nagyon óvatosak a megosztásokkal egy jelentős világesemény kellős közepén" - mondta Ahmed. "Vannak emberek, akik megpróbálnak rávenni, hogy osszon meg baromságokat, hazugságokat, amelyek célja, hogy gyűlöletre neveljenek vagy félretájékoztassanak. És így az olyan dolgok megosztása, amelyekben nem vagy biztos, nem segít az embereknek, hanem valójában nagyon is árt nekik, és hozzájárul ahhoz az általános érzéshez, hogy senki sem bízhat abban, amit lát."