SG.hu
Drónkiviteli tilalmat vezetett be Kína
Kína olyan korlátozásokat vezetett be, amelyek értelmében a leendő exportőröknek engedélyre lesz szükségük ahhoz, hogy bizonyos drónokat és a hozzájuk kapcsolódó berendezéseket kivihessenek az országból. A hírt két különböző közleményben tették közzé, amelyekben több kormányzati ügynökségre, köztük a kereskedelmi minisztériumra hivatkoznak.
A korlátozott felszerelések közé tartoznak a rakomány és tartozékok nélkül 4 kg-ot meghaladó tömegű drónok, valamint a lövedékek kibocsátására alkalmas, bizonyos típusú kamerát vagy lézeres távolságmérő eszközt hordozó, illetve a látótávolságon kívül működő eszközök. Mindezek gyanúsan katonai célú alkalmazásoknak tűnnek, mert nem nagyon valószínű, hogy a lézervezérlésű lövedékek kilövésére alkalmas drónoknak tökéletesen ártalmatlan polgári felhasználási területei is vannak. A kiviteli engedélyek megszerzésére vonatkozó követelmény szeptember 1-jén lép hatályba.
A kereskedelmi minisztérium honlapja szerint a listán nem szereplő polgári besorolású drónokat is tilos katonai célokra exportálni. A minisztérium szerint "a jól működő belső megfelelési rendszerrel rendelkező exportőr cégek esetében az illetékes hatóságok elfogadják az egyszerű általános engedélyezést". A lépést széles körben az amerikai szankciók - többek között a félvezetőkre, távközlési berendezésekre és más eszközökre vonatkozó szankciók - megtorlásának tekintik. Kína már eddig is exportellenőrzést vezetett be a gallium és a germánium félvezető-alapanyagokra, valamint mindkettő néhány kulcsfontosságú vegyületére. Egy kínai tisztviselő akkor figyelmeztetett, hogy ezek a korlátozások "csak a kezdet".
A tilalmat üdvözölhetik azon országok, ahol a kínai drónokat biztonsági kockázatnak érzik. Például India teljesen betiltotta a drónok behozatalát - ez a lépés valószínűleg a kínai kereskedők belépésének megakadályozására irányul -, Litvánia pedig nem engedélyezi a kínai repülők közbeszerzését. Az amerikai hadsereg már 2017-ben betiltotta Kína legtermékenyebb és leghíresebb dróngyártóját, a DJI-t, a Pentagon pedig 2021-ben biztonsági kockázatnak minősítette a kínai drónokat. Később ugyanebben az évben az amerikai hatóságok befektetési tilalmat rendeltek el a kínai dróngyártóknál.
A permetezésre készült mezőgazdasági drónok akár 25 kiló terhet képesek szállítani
2023 júniusában pedig Marsha Blackburn és Mark Warner amerikai szenátorok olyan törvényt terjesztettek elő, amelynek célja, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal megtiltja a kínai drónok használatát. "Az adófizetők dollárjaiból soha nem szabadna finanszírozni az USA-val szemben ellenséges régiókban gyártott drónokat" - mondta Blackburn. Blackburn és Warner szerint az Egyesült Államokban eladott drónok több mint felét a kínai DJI Technologies cég gyártja. A pekingi tilalmat tehát a kínai autonóm légi járművek legnagyobb potenciális vásárlói közül néhányan már maguktól bevezették.
A megtorlásra vonatkozó vádak ellenére Kína kifejtette, hogy az exportellenőrzéseket a nemzetbiztonság érdekében vezették be, és nem céloznak egyetlen konkrét országot sem. "A kínai kormány mindig is elkötelezett volt a globális biztonság és a regionális stabilitás fenntartása mellett, és következetesen ellenezte a polgári drónok katonai célú felhasználását" - mondta a kereskedelmi minisztérium szóvivője. "Az, hogy Kína ezúttal mérsékelten kibővítette a drónok ellenőrzésének körét, fontos intézkedés egy nagy ország felelősségének demonstrálása, a globális biztonsági kezdeményezések végrehajtása és a világbéke fenntartása érdekében."
A DJI 2022 áprilisában felfüggesztette tevékenységét Ukrajnában és Oroszországban is. A dróngyártó azt mondta, hogy nem szeretné, ha termékeit károkozásra használnák, és hogy azokat nem katonai célokra tervezték. De egyes hírek szerint a DJI 2022 novemberében és decemberében 12 drónalkatrész-szállítmányt küldött Oroszországba az Egyesült Arab Emírségeken keresztül. Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes korábban azt állította, hogy az orosz erők a DJI Aeroscope nevű drónfelderítő platformját használják a rakéták navigálására és ukránok meggyilkolására. 2022 augusztusában pedig az orosz nagykövetség azzal dicsekedett, hogy a DJI Mavic kvadkoptere a modern hadviselés szimbólumává vált, ami után a DJI közleményben tiltakozott, miszerint terméki nem erre szolgálnak.
A korlátozott felszerelések közé tartoznak a rakomány és tartozékok nélkül 4 kg-ot meghaladó tömegű drónok, valamint a lövedékek kibocsátására alkalmas, bizonyos típusú kamerát vagy lézeres távolságmérő eszközt hordozó, illetve a látótávolságon kívül működő eszközök. Mindezek gyanúsan katonai célú alkalmazásoknak tűnnek, mert nem nagyon valószínű, hogy a lézervezérlésű lövedékek kilövésére alkalmas drónoknak tökéletesen ártalmatlan polgári felhasználási területei is vannak. A kiviteli engedélyek megszerzésére vonatkozó követelmény szeptember 1-jén lép hatályba.
A kereskedelmi minisztérium honlapja szerint a listán nem szereplő polgári besorolású drónokat is tilos katonai célokra exportálni. A minisztérium szerint "a jól működő belső megfelelési rendszerrel rendelkező exportőr cégek esetében az illetékes hatóságok elfogadják az egyszerű általános engedélyezést". A lépést széles körben az amerikai szankciók - többek között a félvezetőkre, távközlési berendezésekre és más eszközökre vonatkozó szankciók - megtorlásának tekintik. Kína már eddig is exportellenőrzést vezetett be a gallium és a germánium félvezető-alapanyagokra, valamint mindkettő néhány kulcsfontosságú vegyületére. Egy kínai tisztviselő akkor figyelmeztetett, hogy ezek a korlátozások "csak a kezdet".
A tilalmat üdvözölhetik azon országok, ahol a kínai drónokat biztonsági kockázatnak érzik. Például India teljesen betiltotta a drónok behozatalát - ez a lépés valószínűleg a kínai kereskedők belépésének megakadályozására irányul -, Litvánia pedig nem engedélyezi a kínai repülők közbeszerzését. Az amerikai hadsereg már 2017-ben betiltotta Kína legtermékenyebb és leghíresebb dróngyártóját, a DJI-t, a Pentagon pedig 2021-ben biztonsági kockázatnak minősítette a kínai drónokat. Később ugyanebben az évben az amerikai hatóságok befektetési tilalmat rendeltek el a kínai dróngyártóknál.
A permetezésre készült mezőgazdasági drónok akár 25 kiló terhet képesek szállítani
2023 júniusában pedig Marsha Blackburn és Mark Warner amerikai szenátorok olyan törvényt terjesztettek elő, amelynek célja, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal megtiltja a kínai drónok használatát. "Az adófizetők dollárjaiból soha nem szabadna finanszírozni az USA-val szemben ellenséges régiókban gyártott drónokat" - mondta Blackburn. Blackburn és Warner szerint az Egyesült Államokban eladott drónok több mint felét a kínai DJI Technologies cég gyártja. A pekingi tilalmat tehát a kínai autonóm légi járművek legnagyobb potenciális vásárlói közül néhányan már maguktól bevezették.
A megtorlásra vonatkozó vádak ellenére Kína kifejtette, hogy az exportellenőrzéseket a nemzetbiztonság érdekében vezették be, és nem céloznak egyetlen konkrét országot sem. "A kínai kormány mindig is elkötelezett volt a globális biztonság és a regionális stabilitás fenntartása mellett, és következetesen ellenezte a polgári drónok katonai célú felhasználását" - mondta a kereskedelmi minisztérium szóvivője. "Az, hogy Kína ezúttal mérsékelten kibővítette a drónok ellenőrzésének körét, fontos intézkedés egy nagy ország felelősségének demonstrálása, a globális biztonsági kezdeményezések végrehajtása és a világbéke fenntartása érdekében."
A DJI 2022 áprilisában felfüggesztette tevékenységét Ukrajnában és Oroszországban is. A dróngyártó azt mondta, hogy nem szeretné, ha termékeit károkozásra használnák, és hogy azokat nem katonai célokra tervezték. De egyes hírek szerint a DJI 2022 novemberében és decemberében 12 drónalkatrész-szállítmányt küldött Oroszországba az Egyesült Arab Emírségeken keresztül. Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes korábban azt állította, hogy az orosz erők a DJI Aeroscope nevű drónfelderítő platformját használják a rakéták navigálására és ukránok meggyilkolására. 2022 augusztusában pedig az orosz nagykövetség azzal dicsekedett, hogy a DJI Mavic kvadkoptere a modern hadviselés szimbólumává vált, ami után a DJI közleményben tiltakozott, miszerint terméki nem erre szolgálnak.