SG.hu
Reklámkampányt indít a Meta titkosítása ellen a brit kormány
A brit belügyminisztérium szerint a Facebook üzenetek végponttól-végpontig tartó titkosítása a gyerekbántalmazókat segíti.
Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági államtitkára keményen nekiment a Meta főnökének, Mark Zuckerbergnek azon "rendkívüli erkölcsi döntés" miatt, hogy bevezette a titkosítást a Facebook üzenetekben. "A gyermekek szexuális kizsákmányolásának járványszerű visszaéléseivel szembesülve a Meta inkább úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja azt, és ezzel lehetővé teszi a ragadozók számára, hogy büntetlenül tevékenykedhessenek. Ez egy rendkívüli erkölcsi döntés. Ez egy rendkívüli döntés. És szerintem nem szabad elfelejtenünk, hogy ki az, aki ezt meghozza." - mondta Tugendhat a Ruskin Egyetem Chelmsfordban megrendezett, az online ártalmak kezeléséről szóló konferenciáján.
A végponttól végpontig tartó titkosítás (E2EE) megakadályozza, hogy az üzeneteket a küldőn és a címzetteken kívül bárki más elolvashassa. A Facebookot birtokló Meta közölte, hogy a technológia bevezetése során együttműködik a bűnüldöző szervekkel és a gyermekbiztonsági szakértőkkel. Nincs olyan kormányzat a világon, amelyik örülne annak, hogy egy kommunikációba nem tekinthet bele. A hatóságok általános vélekedése, hogy a technológia - amelyet olyan alkalmazásokban is használnak, mint a Signal, a WhatsApp és az Apple iMessage - megakadályozza, hogy a bűnüldöző szervek vagy maguk a cégek azonosítani tudják a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagokat.
A nemzetbiztonsági államtitkár személyesen a Meta vezetőjét emelte ki. "Kifejezetten a Metáról beszélek, és különösen Mark Zuckerberg döntéseiről. Ezek az ő döntései" - mondta. A kormány hamarosan reklámkampányt indít, hogy "elmondja a szülőknek az igazságot a Meta döntéseiről és arról, hogy ezek mit jelentenek a gyermekeik biztonságára nézve." A kampány nyomtatott, online és televíziós csatornákon fog futni, és "arra ösztönzi majd a technológiai cégeket, hogy vállalják a felelősséget és cselekedjenek helyesen" - mondta Tugendhat. A belügyminisztérium a BBC megkeresésére nem kívánt további részleteket közölni a kampányról.
A Meta szerint a britek többsége már most is olyan alkalmazásokra támaszkodik, amelyek titkosítást használnak, hogy biztonságban legyenek a hackerektől, csalóktól és bűnözőktől. "Nem gondoljuk, hogy az emberek azt szeretnék, hogy elolvassuk a magánüzeneteiket, ezért olyan biztonsági intézkedéseket fejlesztettünk ki, amelyek megakadályozzák a visszaéléseket és melyekkel megerősítjük az online magánszférát" - áll a közleményben. A vállalat havonta több millió képet távolít el. A WhatsApp - amely a Meta tulajdonában van egy év alatt több, mint egymillió bejelentést tett, annak ellenére, hogy végponttól-végpontig tartó titkosítást használ.
A belügyminisztérium már korábban is támogatott hasonló reklámkampányokat, például a tavalyi No Place to Hide kampányt, amely szintén felszólította a Facebookot, hogy hagyjon fel a végponttól-végpontig titkosításra vonatkozó tervekkel. Az adatfelügyeleti hatóság, az Információs Biztos Hivatala azonban kritikusan nyilatkozott a kampányról, és azzal érvelt, hogy a technológia segít megvédeni a gyerekeket a bűnözőktől és a visszaélőktől, ezért sürgette a Facebookot, hogy haladéktalanul vezesse be a rendszert. A parlamentbe jelenleg benyújtott online biztonsági törvényjavaslat olyan hatásköröket tartalmaz, amelyek lehetővé tennék a kommunikációs szabályozó hatóság, az Ofcom számára, hogy utasítsa a platformokat az üzenetek tartalmának akkreditált technológiával történő átvizsgálására.
Több üzenetküldő platform - köztük a Signal és a WhatsApp - már korábban közölte, hogy akkor sem hajlandóak gyengíteni titkosított üzenetküldő rendszereik adatvédelmét, ha erre utasítják őket. A kormány szerint viszont lehetséges olyan technológiai megoldásokat biztosítani, amelyek révén a titkosított üzenetek tartalma átvizsgálható a gyermekbántalmazással kapcsolatos anyagok után. Számos IT-szakértő szerint ennek egyetlen módja az lenne, ha olyan szoftvert telepítenének, amely az üzeneteket a telefonon vagy a számítógépen azelőtt vizsgálná, mielőtt elküldenék azokat. Ezt kliensoldali szkennelésnek nevezik, a kritikusok szerint ez alapvetően aláásná az üzenetek biztonságát.
A Signal februárban azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy elhagyná az Egyesült Királyságot, ha arra kényszerülne, hogy gyengítse titkosított üzenetküldő alkalmazása adatvédelmét. A miniszter megjegyzéseire reagálva a Signal elnöke, Meredith Whittaker a BBC Radio 4 Today című műsorában azt mondta, hogy a kormány "tömeges megfigyelést" próbál megvalósítani. Ez szerinte azt követelné meg az emberektől, hogy "a kormány által előírt megfigyelő szolgáltatásokat futtassák a készülékeiken". Az Apple már próbálkozott kliensoldali szkenneléssel, de a visszatetszést követően felhagyott vele.
Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági államtitkára keményen nekiment a Meta főnökének, Mark Zuckerbergnek azon "rendkívüli erkölcsi döntés" miatt, hogy bevezette a titkosítást a Facebook üzenetekben. "A gyermekek szexuális kizsákmányolásának járványszerű visszaéléseivel szembesülve a Meta inkább úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja azt, és ezzel lehetővé teszi a ragadozók számára, hogy büntetlenül tevékenykedhessenek. Ez egy rendkívüli erkölcsi döntés. Ez egy rendkívüli döntés. És szerintem nem szabad elfelejtenünk, hogy ki az, aki ezt meghozza." - mondta Tugendhat a Ruskin Egyetem Chelmsfordban megrendezett, az online ártalmak kezeléséről szóló konferenciáján.
A végponttól végpontig tartó titkosítás (E2EE) megakadályozza, hogy az üzeneteket a küldőn és a címzetteken kívül bárki más elolvashassa. A Facebookot birtokló Meta közölte, hogy a technológia bevezetése során együttműködik a bűnüldöző szervekkel és a gyermekbiztonsági szakértőkkel. Nincs olyan kormányzat a világon, amelyik örülne annak, hogy egy kommunikációba nem tekinthet bele. A hatóságok általános vélekedése, hogy a technológia - amelyet olyan alkalmazásokban is használnak, mint a Signal, a WhatsApp és az Apple iMessage - megakadályozza, hogy a bűnüldöző szervek vagy maguk a cégek azonosítani tudják a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagokat.
A nemzetbiztonsági államtitkár személyesen a Meta vezetőjét emelte ki. "Kifejezetten a Metáról beszélek, és különösen Mark Zuckerberg döntéseiről. Ezek az ő döntései" - mondta. A kormány hamarosan reklámkampányt indít, hogy "elmondja a szülőknek az igazságot a Meta döntéseiről és arról, hogy ezek mit jelentenek a gyermekeik biztonságára nézve." A kampány nyomtatott, online és televíziós csatornákon fog futni, és "arra ösztönzi majd a technológiai cégeket, hogy vállalják a felelősséget és cselekedjenek helyesen" - mondta Tugendhat. A belügyminisztérium a BBC megkeresésére nem kívánt további részleteket közölni a kampányról.
A Meta szerint a britek többsége már most is olyan alkalmazásokra támaszkodik, amelyek titkosítást használnak, hogy biztonságban legyenek a hackerektől, csalóktól és bűnözőktől. "Nem gondoljuk, hogy az emberek azt szeretnék, hogy elolvassuk a magánüzeneteiket, ezért olyan biztonsági intézkedéseket fejlesztettünk ki, amelyek megakadályozzák a visszaéléseket és melyekkel megerősítjük az online magánszférát" - áll a közleményben. A vállalat havonta több millió képet távolít el. A WhatsApp - amely a Meta tulajdonában van egy év alatt több, mint egymillió bejelentést tett, annak ellenére, hogy végponttól-végpontig tartó titkosítást használ.
A belügyminisztérium már korábban is támogatott hasonló reklámkampányokat, például a tavalyi No Place to Hide kampányt, amely szintén felszólította a Facebookot, hogy hagyjon fel a végponttól-végpontig titkosításra vonatkozó tervekkel. Az adatfelügyeleti hatóság, az Információs Biztos Hivatala azonban kritikusan nyilatkozott a kampányról, és azzal érvelt, hogy a technológia segít megvédeni a gyerekeket a bűnözőktől és a visszaélőktől, ezért sürgette a Facebookot, hogy haladéktalanul vezesse be a rendszert. A parlamentbe jelenleg benyújtott online biztonsági törvényjavaslat olyan hatásköröket tartalmaz, amelyek lehetővé tennék a kommunikációs szabályozó hatóság, az Ofcom számára, hogy utasítsa a platformokat az üzenetek tartalmának akkreditált technológiával történő átvizsgálására.
Több üzenetküldő platform - köztük a Signal és a WhatsApp - már korábban közölte, hogy akkor sem hajlandóak gyengíteni titkosított üzenetküldő rendszereik adatvédelmét, ha erre utasítják őket. A kormány szerint viszont lehetséges olyan technológiai megoldásokat biztosítani, amelyek révén a titkosított üzenetek tartalma átvizsgálható a gyermekbántalmazással kapcsolatos anyagok után. Számos IT-szakértő szerint ennek egyetlen módja az lenne, ha olyan szoftvert telepítenének, amely az üzeneteket a telefonon vagy a számítógépen azelőtt vizsgálná, mielőtt elküldenék azokat. Ezt kliensoldali szkennelésnek nevezik, a kritikusok szerint ez alapvetően aláásná az üzenetek biztonságát.
A Signal februárban azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy elhagyná az Egyesült Királyságot, ha arra kényszerülne, hogy gyengítse titkosított üzenetküldő alkalmazása adatvédelmét. A miniszter megjegyzéseire reagálva a Signal elnöke, Meredith Whittaker a BBC Radio 4 Today című műsorában azt mondta, hogy a kormány "tömeges megfigyelést" próbál megvalósítani. Ez szerinte azt követelné meg az emberektől, hogy "a kormány által előírt megfigyelő szolgáltatásokat futtassák a készülékeiken". Az Apple már próbálkozott kliensoldali szkenneléssel, de a visszatetszést követően felhagyott vele.