Berta Sándor
Egyre többet költ kutatásra és fejlesztésre Svájc
Az elmúlt esztendőkben megerősítést nyert az a mondás, hogy a tudás Svájc valódi nyersanyaga.
Tavaly az alpesi ország vállalatai összesen 16,78 milliárd svájci frankot költöttek kutatásra és fejlesztésre, például új gyógyszerek kifejlesztésére vagy gépek továbbfejlesztésére. Ez 4 százalékos növekedés 2019-hez képest. A helyi gazdaság nagymértékben függ az újonnan kifejlesztett termékektől vagy új felfedezésektől. Két évvel a világjárvány után úgy tűnik, hogy a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések nem csökkentek. Georges-Simon Ulrich, a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal (SFSO) igazgatója kifejtette: "Összességében nagyon pozitív fejlődést látunk és ez már több éve így van. Rengeteg befektetés történt a gyógyszeripari ágazatban, különösen a biotechnológiai ágazatban."
A statisztikai hivatal adatai alapján a svájci kutatás-fejlesztési beruházások négy százalékkal növekedtek 2019-hez képest. A szakemberek elsősorban a gyógyszeriparban, valamint az IT- és a digitalizációs ágazatban regisztráltak növekedést, miközben a fémiparban vagy akár a gépgyártásban is visszaesést tapasztaltak. Ulrich úgy vélte, hogy ezeket az ágazatokat a koronavírus-járvány a többinél jobban sújtotta. Ennek következtében egyes társaságoknak meg kellett vizsgálniuk, hogyan tudnak megbirkózni a világjárvány következményeivel, s előfordult, hogy a további beruházások nem voltak indokoltak.
A gyógyszeriparba beruházott összeg 6,2 milliárd svájci frank volt, ez tette ki a teljes kutatási-fejlesztési kiadások 37 százalékát. Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésébe 2019-ben Svájcban 1,109 milliárd frankot invesztáltak, míg tavaly 1,315 milliárdot. Az IKT-szolgáltatásokba pedig 2019-ben 681 millió, míg 2021-ben 1,056 milliárd frankot. A biotechnológiába fektetett kiadások 2012 óta folyamatosan emelkednek. 2021-ben 5,9 milliárd svájci frank, azaz a vállalatok teljes kutatási-fejlesztési költségeinek a 35 százaléka áramlott erre a területre. A 2019-es évhez képest az összegek évente 10 százalékkal nőttek. Ezzel szemben a nanotechnológiába történő beruházások ugyanebben az időszakban stagnáltak és 2021-ben 172 millió svájci frankkal elenyészőek maradtak.
Rudolf Minsch aggodalommal figyeli az egyes területeken tapasztalható beruházási visszaesést. Főként a jellemzően közepes méretű, legfeljebb 250 főt foglalkoztató vállalatok csökkentették fejlesztési tevékenységüket. A szakember az Economiesuisse gazdasági ernyőszervezet vezető közgazdásza és igazgatótanácsának elnökhelyettese. Az Economiesuisse részt vesz a kutatási beruházásokról szóló jelenlegi tanulmány elkészítésében. Minsch reméli, hogy a tapasztalt hatás csak átmeneti. Az erősödésre azért is szükség van, mert a nemzetközi verseny egyre élesebb és vannak más államok, amelyek lényegesen többet fektetnek a kutatás-fejlesztésbe, mint Svájc.
"Az ország innovációs képessége döntő fontosságú a jövőbeli jólét szempontjából. Ezen a területen még sokat kell fejlődnünk, ezért Svájc jól tenné, ha nem maradna le. Bátorít viszont az a tény, hogy a kis- és az induló vállalkozások a világjárvány ellenére sokat költenek beruházásokra, többet, mint valaha." - hangsúlyozta a szakember. Az alpesi országban tavaly közel 62 000 munkavállaló vett részt a cégek kutatási-fejlesztési tevékenységében. Ez a szám 2019 óta évente 2 százalékkal nőtt. A kutatási-fejlesztési személyzet egynegyede nő. Míg ez az arány körülbelül tíz éve stagnál, a nők kutatásban való részvételének jellege a magánvállalatoknál megváltozott ebben az időszakban. 2012-ben csak egyharmaduk volt női kutató, addig 2021-ben már 54 százalék volt az arányuk.
Tavaly az alpesi ország vállalatai összesen 16,78 milliárd svájci frankot költöttek kutatásra és fejlesztésre, például új gyógyszerek kifejlesztésére vagy gépek továbbfejlesztésére. Ez 4 százalékos növekedés 2019-hez képest. A helyi gazdaság nagymértékben függ az újonnan kifejlesztett termékektől vagy új felfedezésektől. Két évvel a világjárvány után úgy tűnik, hogy a kutatás-fejlesztésbe történő befektetések nem csökkentek. Georges-Simon Ulrich, a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal (SFSO) igazgatója kifejtette: "Összességében nagyon pozitív fejlődést látunk és ez már több éve így van. Rengeteg befektetés történt a gyógyszeripari ágazatban, különösen a biotechnológiai ágazatban."
A statisztikai hivatal adatai alapján a svájci kutatás-fejlesztési beruházások négy százalékkal növekedtek 2019-hez képest. A szakemberek elsősorban a gyógyszeriparban, valamint az IT- és a digitalizációs ágazatban regisztráltak növekedést, miközben a fémiparban vagy akár a gépgyártásban is visszaesést tapasztaltak. Ulrich úgy vélte, hogy ezeket az ágazatokat a koronavírus-járvány a többinél jobban sújtotta. Ennek következtében egyes társaságoknak meg kellett vizsgálniuk, hogyan tudnak megbirkózni a világjárvány következményeivel, s előfordult, hogy a további beruházások nem voltak indokoltak.
A gyógyszeriparba beruházott összeg 6,2 milliárd svájci frank volt, ez tette ki a teljes kutatási-fejlesztési kiadások 37 százalékát. Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésébe 2019-ben Svájcban 1,109 milliárd frankot invesztáltak, míg tavaly 1,315 milliárdot. Az IKT-szolgáltatásokba pedig 2019-ben 681 millió, míg 2021-ben 1,056 milliárd frankot. A biotechnológiába fektetett kiadások 2012 óta folyamatosan emelkednek. 2021-ben 5,9 milliárd svájci frank, azaz a vállalatok teljes kutatási-fejlesztési költségeinek a 35 százaléka áramlott erre a területre. A 2019-es évhez képest az összegek évente 10 százalékkal nőttek. Ezzel szemben a nanotechnológiába történő beruházások ugyanebben az időszakban stagnáltak és 2021-ben 172 millió svájci frankkal elenyészőek maradtak.
Rudolf Minsch aggodalommal figyeli az egyes területeken tapasztalható beruházási visszaesést. Főként a jellemzően közepes méretű, legfeljebb 250 főt foglalkoztató vállalatok csökkentették fejlesztési tevékenységüket. A szakember az Economiesuisse gazdasági ernyőszervezet vezető közgazdásza és igazgatótanácsának elnökhelyettese. Az Economiesuisse részt vesz a kutatási beruházásokról szóló jelenlegi tanulmány elkészítésében. Minsch reméli, hogy a tapasztalt hatás csak átmeneti. Az erősödésre azért is szükség van, mert a nemzetközi verseny egyre élesebb és vannak más államok, amelyek lényegesen többet fektetnek a kutatás-fejlesztésbe, mint Svájc.
"Az ország innovációs képessége döntő fontosságú a jövőbeli jólét szempontjából. Ezen a területen még sokat kell fejlődnünk, ezért Svájc jól tenné, ha nem maradna le. Bátorít viszont az a tény, hogy a kis- és az induló vállalkozások a világjárvány ellenére sokat költenek beruházásokra, többet, mint valaha." - hangsúlyozta a szakember. Az alpesi országban tavaly közel 62 000 munkavállaló vett részt a cégek kutatási-fejlesztési tevékenységében. Ez a szám 2019 óta évente 2 százalékkal nőtt. A kutatási-fejlesztési személyzet egynegyede nő. Míg ez az arány körülbelül tíz éve stagnál, a nők kutatásban való részvételének jellege a magánvállalatoknál megváltozott ebben az időszakban. 2012-ben csak egyharmaduk volt női kutató, addig 2021-ben már 54 százalék volt az arányuk.