A közép-amerikai ország harcot indított a fehér aranyat érintő rablóbányászat ellen.

A mexikói szenátus a helyi bányászati törvény reformjáról döntött. Az Andrés Manuel López Obrador elnök által kezdeményezett folyamat magában foglalja a lítiumkészlet és -gyártás államosítását. A módosítást korábban jóváhagyta a mexikói képviselőház 76 igen és 45 nem szavazat mellett. A javaslat alapján a lítium és egyéb, az energiaátmenet céljából stratégiai ércek mostantól a Mexikói Egyesült Államok nemzeti örökségét jelentik. Azok feltérképezése, talajból való kinyerése és felhasználása kizárólag állami felügyelet alatt történhet és nem adhatók koncesszióba.

A felügyeletre hamarosan létrehoznak egy kapcsolódó állami hivatalt. A mexikói elnök arra hivatkozott, hogy az elmúlt három évtizedben az országban rablóbányászat folyt magántulajdonban lévő cégek részéről, elsősorban külföldi érdekekből. A korlátozások nélküli bányászat, a folyók és a talajvíz szennyezése, illetve e vizek ész nélküli felhasználása károsította a természetet és az emberek egészségét. Napjainkra az értékes földterületek közel 60 százaléka van koncesszióban bányászati célokra, ez pedig szembemegy a lakosság és a nemzeti érdekekkel.

Mexikóban eddig nem bányásztak lítiumot, annak ellenére, hogy az állam komoly készletekkel rendelkezik. A meglévő készletek felmérése még folyamatban van, ezt két év alatt 55 millió pesoból végzik el, de sok lelőhely kitermelése egyáltalán nem biztos, hogy gazdaságos. Van, ahol agyagból kellene kiválasztani a lítiumot, amelyre nincs meg a tudása és a technológiája az állami cégeknek. Mindazonáltal a reform által biztosítva van, hogy a kitermelt mennyiség mexikói kézben marad. Már csak azért is, mert a kormány minden korábbi szerződést felülvizsgál és ha szükséges, felmond. A legelőrehaladottabb a Ganfeng Lithium nevű kínai konszern által Sonora szövetségi államban felkarolt projekt.