Berta Sándor

50 éves a flopilemez

A technológia elnyűhetetlen, és bár elavult, de bizonyos esetekben még mindig hasznosnak bizonyul.

Az IBM 1971-ben adta el az első hajlékonylemez-meghajtóval felszerelt számítógépét. Az első adattárolók 8 hüvelykesek voltak és 0,24 megabájt információt tudtak megőrizni. Ez a mai viszonyok között rendkívül kis adatmennyiség, de akkor forradalminak számított. Már 2003-ban és 2007-ben is úgy tűnt, hogy elköszön a piactól a flopilemez, azonban ez még mindig nem következett be. Az ok egyszerű: bármennyire is meghökkentő, van rá kereslet.

A flopilemez napjainkra teljesen háttérbe szorult, de néhány helyen még használják. Ilyen adattárolókat alkalmaznak a régebbi Boeing 747-400 Jumbo Jet típusú repülőgépeknél a szoftverfrissítéskor. Az eljárás minden esetben az, hogy egy szakember beül a pilótafülkébe és összesen 8 adattárolót cserélget a fedélzeti számítógép flopimeghajtójában. A szoftverfrissítéseket 28 naponta meg kell ismételni. Ugyanezt a megoldást használják a Boeing 737-esek többségénél is.

A Minuteman III interkontinentális rakétákhoz szintén 8 hüvelykes flopilemezeket alkalmaznak. Miután a lemezek maximális élettartama 10-30 év, ezért továbbra is folyamatosan gyártani kell azokat. A Verbatim egyik képviselője ezzel kapcsolatban évekkel ezelőtt azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy számos ipari rendszerhez kellenek ilyen adattárolók, többek között a kötő- vagy horgológépekhez, a CNC szerszámgépekhez és a precíziós vágógépekhez. A gyártó a mai napig készít flopilemezeket, amelyek meglehetősen drágák.

Az Amazonnál például tíz darab 1,44 megabájtos adattároló 29,29 euróért vásárolható meg. A flopilemezekre emlékeztet még a szövegszerkesztő szoftverekben lévő Mentés ikon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Agyturbinikusz #14
    Akkor nem fontos az adott gép vagy repülő.
    Tartaléknak jó lehet.
  • ostoros #13
    Nem olyan biztos az, hogy megéri váltani. Egy csomó cégnél több különböző korú és technológiájú eszköz dolgozik. Az egyik gépen modernebb szoftver fut, a másikon őskori, a harmadikon meg "csak" tízéves. A régi gép modernizálása sok esetben nem kivitelezhető, vagyis csak a kiselejtezés játszik, ami termelés kieséshez vezet, mert egyel kevesebb gép dolgozik. Tehát a régi gépeket az utolsó pillanatig megőrzik, amíg profitot termel, és kevesebbe kerül fenntartani, mint helyettesíteni egy modernebb eszközzel. Sok esetben a cég bővítése függ attól, hogy az új gép mellett a régi is tovább üzemeljen, mert az kapacitás növekedés, és plusz bevétel. Persze, ha valaki egy tőkeerős multiból indul ki, akkor az egész nevetségesen hangzik, de a realitás az bizony az, amit fentebb írtam, még hazánkban is, nem hogy a harmadik világban.
  • PetruZ #12
    NYENYI...
  • Agyturbinikusz #11
    Gázkazán esetén ha Te otthon vagy és megáll, max fázol, egy CNC megáll, ott kiesik a termelés akár az egész gyár leáll, rengeteg ember érintett. Arra hagyatkozni, hogy nem romlik el, és nem kell alkatrész, gazdasági öngyilkosság. Ugyan ez a repülő esetén, mi lesz ha nem tudják frissíteni, és holnap ott áll 400 utas és vár a gépre?
    Ez a probléma.

    Ezért írtam, ha nem éri meg modernizálni akkor ketyegő bombán ülnek.
  • Agyturbinikusz #10
    Akkor nem éri meg üzemeltetni az adott gépet, hiszen egy hiba esetén nincs alkatrész háttér.
    Ennyire egyszerű.

    A repülőgép esetében megvárjuk míg lezuhant, a CNC esetében míg üzem képtelen lesz, és mindkét esetben elveszítjük az ügyfeleket.

    Igen éles logikája van, főleg ha Te ülsz pont azon a repülőn.(no offence).
  • grobs #9
    Egy repülő, vagy szerszámgép nem úgy készül, hogy kitették a gyárból, és vigye aki akarja. Ezeknek egy sor törvényi feltételnek meg kell felelnie. pl. biztonsági előírásoknak.

    Ha megváltoztatsz egy főalkatrészt akkor újra kell engedélyeztetni. Minden korábbi teszten végig kell mennie, és csak után lehet cserélni. Ennek egy olyan eszköz esetében amit már nem is gyártanak, semmi értelme. Ha a repülésbiztonságot veszélyezteti a floppy frissítés, akkor majd kivonják a forgalomból. Az, hogy emiatt floppy-t kell gyártani senkit nem érdekel.
    Ugyanez a CNC-nél. Ameddig megy addig jó. Amikor meghal akkor meg kell javítani. Ezek nem moduláris gépek, nem éri meg modernizálni, mert újratervezésre lenne szükség. Nem elég "bepattintani" egy modernebb alkatrészt.

    Ma már simán veszel egy CNC alaplapot, és ha már nincs az a típus ami kellene, akkor keresel egy hasonlót. Ha nincs hasonló, akkor keresel olyat aminél a megfelelő vezérlés megvan. Ugyanez gázkazánnal is. Egy 15-20 éves típushoz nem kapsz alaplapot. Javított van. Az újabbaknál már van "univerzális" lap, ami mindent is tud, csak a megfelelő bekötést kell megoldani.
    30 éve ez nem így ment. Viszont a 30 éves gép is szépen megcsinálja amit kell.

    18 éves a gázkazánom (nem kondenzációs). Nem fogom kidobni ameddig biztonságosan üzemel. pl. azért mert ma már nem lehetne ilyet engedélyeztetni. Ha cserélek akkor nem csak kazánt kell fizetni, de kémény is új kell.
  • Nagydög #8
    "Ismét fillér szexuálás, hiszen egy repülő esetében ha nem éri meg akkor tolják be a szeméttelepre azt jól van."

    Ezt most gondold at kicsit! Biztos olcsobb egy archaikus flloppy megoldast hasznalni, mint valamilyen filleres jelenlegit? Inkabb arrol van szo, hogy senki nem mer hozzanyulni a bevalt regi megoldashoz, nehogy valami problemat okozzon vele. A CNC eseteben is kellemetlen, de egy replogepnel plane. Hogy hosszutavon tobb problemat okoz a megoldas halogatasa az valoszinu, de az aktualis idopillanatban mindig a rovid tavu problemak tunnek nagyobbnak.
  • caprine #7
    Az első Commodorom még magnószallaggal használtam, csináltam is hozzá egy kis elektronikát a fej beállításához. Aztán a nagy floppy lemez, most találtam 2 darabot belőle. Majd a 3,5" 1,44MB, hogy utáltam őket, ahol dolgoztam oda ilyenen küldték be az adatokat, amiket nem adhattunk utána vissza, úgyhogy volt amikor 20 ezer db is volt a raktárban:)))) Voltak szopások.
  • Agyturbinikusz #6
    Akkor most jön a logikus kérdés: megéri-e fenntartani azt a gépet ahogy, ha nincs hozzá alkatrész?
    Vagyis az a kérdés miért nem modernizálják?
    Nem éri meg? Akkor dobják ki.
    Megéri mert termel hasznot?

    Akkor csinálják meg, mert csak a problémát odazzak el.
    Erre akartam reflektalni.
    Ismét fillér szexuálás, hiszen egy repülő esetében ha nem éri meg akkor tolják be a szeméttelepre azt jól van. Ugyan ez a CNC-vel.

    Nálunk ugyan ez van, nem lehet egy új oszlopot rakni megszakítóval meg szakaszoloval, mert nélküle olcsóbb, meg milyen jó, hogy a trafot használjuk kötő doboznak.
    Aztán ha szar van akkor a tulajdonos az első aki sirankozik, hogy most miért így kell ezt csinálni.

    Gratulálok.
  • grobs #5
    "előbb a hajlékony "ötnegyedes""

    8"-os volt az első. Még van a padláson egy doboz.

    "A mai napig használják őket, ahelyett, hogy egyszerű adapter segítségével egy SD kártyával helyettesíttettēk volna."

    Ezek beágyazott rendszerek. Egy csomó ilyennél minden bitet ki akartak használni. Nincs OS. Valószínű nem használtak file rendszert sem, hanem egyszerűen byte-byte átmásolják. Így nem biztos, hogy helyettesíthető mással, mert fix hosszú olvasás van. Esetleg még a fejet is direkt vezérelték.
    Ahol megoldható volt ott már régen áttértek más megoldásra.

    Pár éve egy 286-os alaplapot kerestek nálam hatha van nekem a padláson. Nem volt. A CNC kódja egy eprom-ban volt amit anno 286-os alaplapokba lehetett beszúrni. Nem átültethető más alapra. A reverse engineering nem játszik, mert elektronikát is át kellene alakítani ha más vezérli.